Ady Endre temetése csakúgy, mint hetven évvel később Nagy Imréé, szimbolikus jelentőségű is volt, mert egy korszak végét jelezte. A kormány által küldött koszorú üzenete így szólt: „A Magyar Népköztársaság Kormánya az új Magyarország költőjének”, és akkor még senki nem sejtette, hogy költőjével együtt ezt az új Magyarországot is temetik, jó másfél hónap, és az őszirózsás forradalom is elbukik.
„Megírta, megálmodta a temetését sokszor, sokféleképpen. Breton partokon múlik el majd, a tenger zúgásában, vagy a magyar pusztán, a felhős ég alatt és magyar varjak harapnak a szívébe. Majd látta önmagát, amint a Szajna szennyes árja befogadja fáradt testét. Most királyi pompában pihen magas ravatalán, az emberek fölött, mint életében, mikor messze, messze a szürke emberek verejtékes homloka fölött szállott, mint bús sirály a fekete magyar vizek fölött” – írta „a nemzet halottjáról” Az újság ezekben a napokban.
Január 29-én megrendezett temetéséről a kormány megbízása alapján a Vörösmarty Akadémia gondoskodott.
Az impozáns szertartáson hatalmas tömeg jelent meg, hogy lerója tiszteletét a nagy költő előtt. A testet a Nemzeti Múzeum fekete drapériával bevont előcsarnokában ravatalozták fel.
A koszorúk tömegéből kivált egy különösen szép darab, amit az elhunyt özvegye küldött „Csinszkától” felirattal. Az Operaház énekkara énekelt, a református lelkészi búcsúztatót követően Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Kunfi Zsigmond és Jászi Oszkár mondott beszédet. De megjelentek többek között Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Krúdy Gyula, Rippl-Rónai József, Ódry Árpád, valamint Berinkey Dénes miniszterelnök, Garami Ernő, Nagy Vince és Szende Pál miniszterek is.
A középiskolákban ugyan tanítási szünetet rendeltek el, ám azoknak a diákoknak, akiket a rendelet ellenére mégis tanulásra akartak kötelezni, komolyan meg kellett küzdeniük azért, hogy jelen lehessenek az eseményen.
A tömeg hatalmasra duzzadt, a Nemzeti Múzeum lépcsőjét elzáró vasrácsnál életveszélyes dulakodás is kitört, hiszen mindenki szeretett volna bejutni az előcsarnokba.
A ravataltól hosszú gyászmenet kísérte a költőt a Kerepesi úti temetőben kijelölt díszsírhelyig, mely Jókai sírjával szemben helyezkedett el. Itt Kernstok Károly, Schöpflin Aladár és Beregi Oszkár mondtak beszédet és a Munkásdalárda énekelt.
Mindeddig azt hittem, hogy az Ady-temetésről az az egyetlen filmtudósítás létezik, ami a Filmhíradók Online oldalon fenn van. Ám a napokban szenzációs hír járta be az online médiát.
Az archívumi raktárrendezések során nemrégiben előkerült az Ady-temetés egy eddig ismeretlen kópiája is, több darabba szabdalva, különböző helyekről, ami látszik is a képanyagba belekarcolt vágójeleken.
A vágatlanul fennmaradt filmanyagokat egyszerre két operatőr készítette, egyikük a lépcsősor tetején állt, a másik lejjebb, a tömeget távol tartó öntöttvas kerítésnél. A filmanyagban fennmaradtak olyan apró részletek is, amelyeket véletlenül rögzített az operatőr. Ilyen a lépcső északi párkányán álló fényképész alakja is, akit a kurblis kamera egy téves mozdulattal mindössze egy filmkockán örökített meg, így róla csak állókép maradt fenn.
Ez a film itt tekinthető meg, narrációs alámondással.
