Egy európai haderő létrehozásáról csak a NATO kiegészítéseként lehet gondolkodni, de semmiképpen sem annak helyettesítéseként – jelentette ki Andrej Kiska szlovák államfő azon a sajtótájékoztatón, amelyet a bukaresti kilencek államfőinek és a NATO főtitkárának találkozója után tartottak Kassán, csütörtökön.
Andrej Kiska erről egy újságírói kérdésre adott válaszában beszélt. Hozzátette: a csütörtöki találkozó egyetlen résztvevője sem szólt arról, hogy új védelmi struktúrák kiépítésén kellene gondolkodni. A sajtótájékoztatót Kiska lengyel és román hivatali partnereivel, Andrzej Dudával és Klaus Iohannisszal közösen tartotta.
A B9 – Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Lettország, Litvánia és Észtország – államfőinek, illetve a NATO főtitkárának, Jens Stoltenbergnek a részvételével megvalósult találkozóra az észak-atlanti szövetség létrejöttének hetvenedik, illetve Szlovákia NATO-hoz való csatlakozásának tizenötödik évfordulója alkalmából került sor.
A találkozón aktuális európai biztonságpolitikai kérdések kerültek terítékre, köztük a NATO keleti szárnyának biztonsági helyzete, illetve az észak-atlanti szövetség régión belüli jelenlétének lehetséges erősítése és a kiberbiztonság kérdése is.
A szlovák államfő beszédében többször is az állam alapvető feladatának nevezte a lakosság biztonságának szavatolását. Az időszerű biztonsági kihívásokat említve rámutatott: a találkozó résztvevői érzékelik a fenyegetéseket, „főként a keletről érkezőket”, s tudatosítják, hogy a legerősebb ország sem tud megküzdeni önmagában a biztonsági kihívásokkal. Hozzátette: ezért prioritásnak tartják, hogy a szövetségen belüli kollektív védekezés hatékony legyen, illetve azt is, hogy a szövetségen belüli egység egyértelmű legyen.
„El kell utasítani bármilyen olyan igyekezetet, amely irányultságunk megváltoztatásáról szól” – szögezte le Kiska.
Andrzej Duda lengyel államfő beszédében hangsúlyozta, hogy „elrettentő erőként” erősíteni kell a NATO katonai jelenlétét a szövetség keleti szárnyán. Duda szerint ezt az teszi indokolttá, hogy „erős a katonai fenyegetettség Európa ezen részén.” A Kercsi-szoros-ban történt incidenst, valamint az ukrajnai helyzetet érintve kijelentette: „Oroszország birodalmi ambícióira reagálni kell.”
Klaus Iohannis román államfő a kassai találkozóról azt mondta: annak résztvevői világos üzenetet küldtek az egybetartozásukról és egymással szembeni szolidaritásukról. Iohannis a lengyel államfőhöz hasonlóan kiállt amellett, hogy erősíteni kell a NATO jelenlétét a keleti régióban. Úgy vélekedett: a Fekete-tengeren erősíteni kell a NATO jelenlétét és biztosítani kell, hogy az állandó maradjon.
(MTI)
