A Katona Mihály Alapiskolában negyedik éve működő műhelyük a Digitális FABrikáló Műhely nevet vette fel. Henzel György etika, testnevelés, valamint hitoktató szakos pedagógus a műhely létrehozásával és működtetésével elérte, hogy a gyerekek a digitális eszközökkel jól bánnak, alkotnak és mégsem „szippantotta” be őket ez a nagyon vonzó digitális világ.
A világháló és annak összes, az oktatásban hasznos szolgáltatása bárhonnan és bárkinek elérhető. Ehhez persze elhivatott és a tudás birtokában lévő, azt folyamatosan fejlesztő pedagógusokra van szükség.
„Iskolánk mindig is fontosnak tartotta, hogy tanulói biztonságosan és otthonosan mozogjanak a bennünket körülvevő digitális térben, és képesek legyenek annak lehetőségeit saját életükben kihasználni. A negyedik éve működő műhelyünk projektjei során együttműködtünk belföldi és határon túli intézményekkel. Műhelyünknek a Digitális FABrikáló Műhely nevet adtuk” – mondta a pedagógus.
A programozáson túl a kiterjesztett valóság technológiájával, 3D tervezéssel, modellezéssel, 3D nyomtatással, digitális elektronikával, és még sok minden mással is foglalkoznak. Ennek az eszközkészletnek is köszönhetően a STE@M Maker a természettudományok (S), a technológia (T), a műszaki tudományok (E), a művészet (A) és a matematika (M) ötvözésére nyílik lehetőség, amely egy innovatív pedagógia irányzat – folytatta.
Henzel György előadása a Digitális Oktatási Konferencia és Kiállításon (Fotó: Miriák Ferenc)
Mint hozzátett, a Maker-mozgalom egy világszintű önszerveződő közösség. „A maker hozzáállás lényege pedig az, hogy a makerek könnyen hozzáférhető eszközökkel, némi ötletességgel, kreativitással, akár nagyon olcsó alapanyagokból is meg tudnak csinálni bármit, amire éppen szükségük van – akár a cserkészek. De manapság (valljuk be őszintén) könnyebb hozzáférnünk egy számítógéphez, okostelefonhoz, mint mondjuk egy fűrészhez, kalapácshoz. Az iskolában létrehozott STE@M Maker termékmegfelelő tér és eszközrendszer biztosításával lehetővé teszik akár az epocha-rendszerben való óraszervezés kialakítását, a jelenségalapú és a horizontális tanulást” – magyarázta a pedagógus.
Minden évben csatlakoznak az EU Kódolás Hetéhez, valamint az anyaország által meghirdetett Digitális Témahéthez.
A témák kiválasztása, feldolgozása során igyekeznek valós problémára felhívni a figyelmet, vagy valós aktuális eseményre reagálva történetet kreálni, miközben mesehősöket hívnak segítségül. Az idei évben a Leonardo da Vinci, az első STE@M Maker című projekttel csatlakoztak.
A projekt megvalósítása során diákjaik megismerkedtek Leonardo da Vinci korával, munkásságával. Virtuálisan és valóságosan is létrehozták műhelyét, ahol megtalálhatók a polihisztor egyes tudományterületeken kifejtett tevékenységeinek produktumai. A produktumok egy részét virtuálisan, más részét mobilrobotok és mikrokontrollerek segítségével hozták létre a diákok. Ugyanakkor modellek, képzőművészeti alkotások megvalósítására is sor került. Céljuk az volt, hogy a Digitális FABrikáló Műhelyünkbe való lépéskor az odalátogatónak valóban olyan érzése legyen, mintha az alkotó polihisztor műhelyébe lépne.
Idén 1 046 iskola csatlakozott a 2019-es Digitális Témahéthez. Minden évben pályázatot is hirdetnek a projektet megvalósító pedagógusok, valamint köznevelési intézmények számára. Az elmúlt három évben projektjeink sikeresek voltak. Idén a beérkezett 176 megvalósított projekt leírása közül a zsűri harmadikként az intézmény fődíjainak nyertesei közé sorolta munkájukat. Ugyanakkor az ARworks Kft.AR/VR témájú projekt ötletet megvalósító intézmények különdíját is elnyerték, 200 ezer forint értékű eszközökkel, valamint egy Oculus Go VR szemüveggel jutalmazták őket.
A díjátadásra ünnepélyes keretek között került sor a Digitális Oktatási Konferencia és Kiállításon a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A résztvevők az esemény két napja alatt tájékozódhatnak a digitális oktatáshoz kapcsolódó innovatív pedagógiai és technológiai megoldásokról, az intézmény- és humánerőforrás-fejlesztés lehetőségeiről, a magyarországi és nemzetközi jó gyakorlatokról.
A plenáris előadásokon és a kerekasztal-beszélgetéseken a hazai és nemzetközi tudományos és gazdasági élet, valamint a szakpolitika képviselői osztják meg a témával kapcsolatos stratégiai és szakmai gondolataikat. A szekciók, módszertani műhelyek, bemutató órák és teachmeet-ek keretében fejlesztők, gyakorló pedagógusok kapnak lehetőséget arra, hogy bemutathassák a jól működő gyakorlataikat. A konferencia kiváló alkalom arra, hogy a köznevelési intézmények, pedagógusok tájékozódjanak a digitális átállás jelenlegi helyzetéről, az eddig elért eredményekről, és az előttük álló kihívásokról, lehetőségekről.
Leonardo ostromgépei (Fotó: Miriák Ferenc)
A Digitális Jólét Program keretében 2016-ban elfogadott Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája 2020-ig fogalmazott meg elérendő célokat a magyar gazdaság, társadalom és oktatás számára, az oktatás és a képzés teljes rendszerét érintő, átfogó kormányzati programként. Meggyőződésük, hogy az oktatási rendszer digitális átalakítása a jövő világában való sikeres helytállás legfontosabb előfeltétele: csak így tudjuk felkészíteni gyermekeinket a 21. század munkaerőpiaci elvárásaira, és lehetővé tenni számukra, hogy megőrizzék munkájukat, illetve előrelépjenek. A Digitális Oktatási Stratégia tehát nem pusztán az iskolai sávszélesség bővítését, a wifi kiépítését, a tantermi és tanári eszközök beszerzését, a pedagógusok digitális fejlesztését vagy a digitális tananyagok előállítását követeli meg, hanem a jelenlegi szabályozási rendszer megfelelő átalakítását is, ami egy többlépcsős, hosszabb folyamat eredményeként biztosítja, hogy a képzésből kilépők megfelelő digitális kompetenciával rendelkezzenek.
A Digitális Pedagógiai Módszertani Központ figyelemmel kíséri, bátorítja ezeket az egyedi törekvéseket, és – a nemzetközi példákat is követve – igyekszik rendszerszinten megfogalmazni a hazai digitális oktatás megvalósításának szabályozási, finanszírozási, technikai, pedagógiai és tartalmi feltételeit, valamint a digitalizációval elérendő pontos, mérhető célokat. A második alkalommal megrendezett Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítás a tervezési, fejlesztési folyamat első szakaszában elért eredményeket mutatta be, és nyújtott platformot a további kihívások, lehetőségek megvitatásához.
„Műhelyünkben számtalan alkalommal foglalatoskodunk kézműves alkotásokkal is, melyeket a hagyományos eszközök, alapanyagok és technikák mellett a modern megmunkáló eszközök, a digitális technikák, technológiák segítségével, vagy azok ötvözetének használatával hozunk létre. Itt szeretnénk leszögezni, hogy nem tartjuk magunkat kézműveseknek, ha sokszor így is szólítanak meg bennünket. Digitális FABrikáló Műhelyünk a foglalkozások során a résztevőket az alkotás örömével ajándékozza meg. Szeretnénk, hogy az alkotónak – saját kreativitásának teret adva, hobbiként, edukációs indíttatásból – legyen lehetősége akár kézműves termékeket készíteni. Célunk, hogy felkeltsük az alkotók érdeklődését a hagyományos kézműves foglalkozások, kézműves termékek iránt, hogy értékelni tudják azokat és kedvet kapva, ismereteiket fejlesztve kövessék a hagyományokat, ha hagyományhű termékeket szeretnének létrehozni. A sikeresen működő műhelynek köszönhetően a műhelymunka bemutatását kérték az elmúlt iskolaévben a Budapesten szervezett módszertani és digitális pedagógiai konferencián, a XXIV. Komáromi Pedagógiai Napok „Innováció és digitalizáció a XXI. században” című szakmai rendezvénysorozatának megnyitóján és több alapiskolában is. Úgy véljük, hogy a felvidéki kis létszámú iskolák számára nagyszerű kitörési lehetőséget nyújthat a hasonló korszerű műhely létesítésének kezdeményezése. További hasonló műhelyek létesítéséhez szívesen nyújtunk szakmai segítséget” – zárta tájékoztatását Henzel György.
