Alig van már település, ahol valamilyen napközis, vagy bentlakásos foglalkozást ne biztosítanának a szünidő idejére a kicsiknek, sőt, a kamaszoknak is. A nyári táboroknak sokféle változatuk van, igény, illetve helyi lehetőségek szerint.
A legrégebbi nyári táborok egyike Ipolyszalkán az élő tájházban évente megrendezésre kerülő kézműves tábor, mely napjainkra életmódtáborrá alakult.
A nyár folyamán évente több turnust is rendeznek különböző korosztályoknak, más-más programmal.
A szalkai tábor talán abban különbözik a környékbeliektől, de talán még országos szinten is, hogy ritka tartalommal töltik meg a szervezők. Sokoldalú elfoglaltsággal, másutt nem tanulható mesterséggel (kötélverés, helyi specialitások), hagyományos ételek készítésével, régi befőzési módszerekkel is megismerkedhetnek itt a résztvevők.
Dikácz Zsuzsanna tájház- és táborvezető már több évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik ezen a téren. Ő tájékoztatott az első egyhetes, már lezajlott turnus programjáról és a következőkről is.
Mint megtudtuk tőle, a kreativitással, alkotással, vidámsággal jellemezhető kézműves tábor első turnusa már véget ért, a második most zajlik, a harmadik pedig augusztus 11-én kezdődik. Fogadnak táborozókat egy hétre, de akár 1-1 napra is.
A továbbiakban így folytatta: „Az első turnusban 17 táborozónk volt itthonról és Magyarországról. Ismerkedtek az agyag formálásával, korongoztak Matusz Pál keramikussal, aki Szokolyáról jár a táborunkba, s irányítása alatt őskori edények és állatkák készültek. Feldhoffer Krisztával korongozással edényeket készítettek, a foglalkozást ajándékba kaptuk. Szintúgy Tamási Judit Budapestről támogatásként nemezékszereket készített a táborozókkal. A szalkai Vinkler Juci néni, a tájház kézművese a szőnyegszövés rejtelmeibe avatta be a gyerkőcöket. A helembai Magyar Veronikával, a tájház állandó kézművesével bőr karkötőket, pénztárcákat, szütyőket készítettek, de üvegfestéssel is foglalkoztak. A nemezelés alapjait a diósjenői Fricz Esztertől tanulták, Horváth Ágnessel pedig nádból kosárkákat, fejdíszeket alkottak. A foglalkozást szintén ajándékba kaptuk. A letkési Cserge Gábor kosárfonóval fűzfavesszőből szappantartókat készítettek. A fafaragás több napon keresztül kedvelt foglalkozás volt, Matusz Pál és Fricz János vezetése mellett több faragott képet készítettek a táborozók. A kötélverést Dikácz Ferenc tanította, vele ugrálókötelet készítettek kenderfonálból. A textilfestést pólókon gyakorolták Veronikával, majd a kiskeszei Mácsai Marika nénivel, a tájház kézművesével batikolták. Tönkölylisztből, kovászolt kenyértésztából kemencében sült ízletes kenyereket és szalonnás rudakat készítettek. Ribizlilekvár is főtt a táborban, melyből minden táborozó vihetett haza is. Szerdán a táborunkba látogatott 47 érsekújvári táborozó a Dévény utcai szlovák alapiskolából. Ők nemezeltek, batikoltak, bőrből karkötőt, valamint szalonnás rudakat is készítettek. Kellemes, tartalmas napot töltöttek nálunk” – tudtuk meg.
A tábor életéhez hozzátartozott a nyárson való sütögetés, a játékok, a játszótéren való hintázás, focizás, szombaton pedig a kincskereső ösvényt is végigjárták, egy térkép segítségével jutottak el a megadott helyekre, a kincset is megtalálva.
A táborozók szülei örömmel szemlélték meg vasárnap a kiállításon, mennyi szépet alkottak a csemetéik. A táborlakók azzal búcsúztak, hogy jövőre is eljönnek. „Az évkör munkálatait, kézművességeit bemutató alkotóhétre várjuk a gyerekeket a második és a harmadik turnusban, akár 1-1 napra is” – üzente Dikácz Zsuzsanna táborvezető.
