A rimaszombati városi képviselő-testület júniusi ülésén elfogadták a város tavalyi zárszámadását, szétosztották a sporttevékenységre szánt idei támogatást (ez a kulturális szervezetekkel kapcsolatban nem történt meg, sőt az egyik városi képviselő újfent magyarellenes kirohanásával hívta fel magára a figyelmet), s meghallgattak egy beszámolót is, ugyanis még a múlt hónapban felröppent a hír, hogy egy cég sörgyárat szeretne létrehozni a városban.
Mivel Jozef Šimko polgármester parlamenti teendőire való hivatkozással gyorsan távozott az ülésről, a júniusi tanácskozás időben véget ért. Meglepő módon a helyét ezúttal nem Rigó László fizetett alpolgármester vette át, hanem a város másik alpolgármestere, Andrea Andrášiová, aki hangsúlyozta, az ülés vezetésével bízták meg, s nem azzal, hogy vitát generáljon a képviselőkkel, így jogos volt a végén az ellenzéket képviselő Figei Tibor képviselő dicsérete.
Sörgyár vagy csupán újabb légvár?
Az ülés elején kapott szót František Kurilla, az Architecture and desing studio cég képviselője, akit nagy érdeklődéssel vártak a helyi és az országos média képviselői is. A cég ugyanis pár hete bejelentette,
hogy az egykori nevezetes Gemer sör hagyományaira építkezve sörgyárat szeretne létrehozni Rimaszombatban, mégpedig az egykori ZŤS gépgyár területén.
Kurilla prezentációjában szólt arról, hogy három évig tartott a projekt előkészítése, s hasonló sörgyár megvalósítását tervezik Szerbiában is. A sörgyártás mellett helyben szeretnék a sörgyártáshoz szükséges komlót és árpát is megtermeszteni. Maga az üzem 9,5 hektáron állna, s a területen a sörgyártás mellett almafeldolgozást is vállalnának. Kurilla szerint
a leendő üzem akár 500 embernek is tudna munkát biztosítani, az alapfizetés megközelítőleg 700 € lenne, s ehhez jöhetne még ugyanannyi mozgópótlék
– tette hozzá. Képviselői kérdésre Kurilla elmondta, hogy az állammal eddig nem vették fel a kapcsolatot, a régi kormánnyal nem akartak egyezkedni, az újjal pedig meg akarták várni, hogyan fogadja Rimaszombat városa a befektetés hírét. Kurilla szerint a befektetés hét éven belül megtérülne.
Ahogy a képviselők, maga a polgármester is kétkedve fogadta a befektetés hírét.
Nem alaptalanul, az elmúlt két évtizedben több befektető is ígért már munkahelyeket és komoly befektetési igénnyel jelentkeztek be (lásd. Dräxlmaier vagy az orosz olajfinomító), aztán dolguk végezetlen távoztak.
Michal Demeter képviselő, aki a helyi konzervgyár vezető munkatársa, arra kérdezett rá, hogyan szeretné a cég megállni a helyét az így is nagyon erős szlovák konkurencián belül, s honnan szerezné be a termeléshez szükséges gyümölcsmennyiséget, amely az éves szlovák gyümölcstermesztés 25 százalékát tenné ki. Kurilla válaszában azt fejtegette, hogy az első időszakban nem szeretnének teljes kapacitással működni, de tervezik a magyarországi gyümölcstermelők megszólítását is. Kurilla várja a város segítségét is, így a telkek ingyenes biztosítását, míg Ján Zvara képviselő szerint inkább a SARIO megszólításával kellett volna a tervezést kezdeni.
Jozef Šimko sem fogadta kitörő lelkesedéssel a tervezett sörgyár ötletét, aki felajánlotta Kurillának, hogy a jövő héten kiutazik vele Szerbiába megnézni, hogyan áll az ottani vállalkozás. A felajánlásra nem érkezett válasz, a testület végül tudomásul vette a tájékoztatást, s jelezte, segítséget nyújt a terv megvalósításához.
A www.opive.sk oldalon később megjelent egy hosszabb tanulmány, amely kétségbe vonta a készülő vállalkozás realitását, s mint írják, a cég forgalma 2018-ban mindössze 107 ezer € volt, s hátraléka van a Szociális Biztosítónál is.
A cég 300, sőt idényben akár 500 ember foglalkozásával számol, míg a cikk szerzője szerint például a Prazdroj vagy a Heineken mintegy 650-650 munkást alkalmaz, holott egyikük tizenkétszer, a másik hússzor nagyobb kapacitással számol. De a hasonló kapacitással bíró besztercebányai sörgyár is csak 90 embert foglalkoztat.
Zárszámadás a koronavírus árnyékában
A testület elfogadta a város tavalyi zárszámadását is, a város 984 542 € többlettel zárta a 2019-es esztendőt, s a felhasználatlanul maradt célzott támogatások kiesése után is 557 704 € maradt a városi kasszában. A Városi Közterület-fenntartó Vállalat 121 ezer eurós nyereséggel zárta a tavalyi esztendőt, de nyereséges volt a Városi Művelődési Központ (3 700 €), a Városi Sportklub (1 300 €), a Városi Lakásigazgatóság vesztesége viszont közel 20 ezer euró.
Az idei év viszont a COVID-19 miatt minden szinten a takarékosság jegyében zajlik majd, így például annak ellenére, hogy két hónapig nem jelentek meg a városi lapok, a betervezett nyári szabadságot mégsem törlik el, így csak augusztus 12-én jelentkeznek legközelebb. A testület támogatásáról biztosította a város kezdeményezését a futballstadion műfüves gyepének a lecserélésére. Jozef Šimko jelezte, hogy tárgyalt Dušan Galis parlamenti képviselővel, futballszakemberrel, aki ígéretet tett arra, hogy a város is bekerülhet az UEFA projektjének támogatottjai közé, így 100-150 ezer eurós támogatás érkezhet a gyep lecserélésére.
A takarékossági intézkedések miatt az idén a tavalyi 50 ezer € helyett mindössze 30 ezer € jut a helyi sportklubok támogatására (ebben nincs benne a foci és a jégkorong). A legnagyobb támogatást a TJ Mladosť-Relax cselgáncsklub kapja, közel négyezer eurót, de csaknem ennyiből gazdálkodhat a VK Slovan női röplabdaklub is.
Ismét előkerült a magyar kártya
A sportra nyújtandó támogatások mellett döntöttek volna a kultúrára nyújtandó támogatásokról is. A város által benyújtott eredeti költségvetési javaslat egyáltalán nem számolt a kultúra támogatásával, végül Cziprusz Zoltán javaslatára megszavaztak a májusi ülésen, amikor a 2020-as költségvetésről döntöttek, 15 ezer eurót. Az illetékes szakbizottság többségi szavazattal döntött ezek szétosztásáról, s ahogy a bizottság elnöke, Rigó László alpolgármester kiemelte, 31 pályázat érkezett be, de mivel több közülük nem felelt meg a város érvényes általános érvényű rendeletének, azokat kénytelenek voltak kizárni.
Hosszas felszólalásában Ivan Hazucha (Smer-SD), a helyi Matica slovenská oszlopos tagja vehemensen támadta a benyújtott javaslatot,
szerinte ugyanis egyrészt az evangélikus és katolikus egyházat semmizi ki a végleges javaslat, másrészt a magyarok létszáma a magukat többnyire magyar ajkúnak valló romákkal együtt csak a 40 százalékot éri el (ez a beszéd későbbi részében 35 százalékra csökkent), a végleges javaslat szerint a 15 ezer eurós támogatás nagy részét a magyar szervezetek kapnák meg.
Rigó László szerint a bizottság többségi döntéssel határozott a támogatásokról, míg Jaroslav Bagačka képviselő (aki maga is a bizottság tagja) azt ecsetelte, hogy polgári alapon kellene kezelni a kultúrát, s nem nemzetiségi alapon.
Hazucha végül procedurális javaslatot nyújtott be, hogy vegyék le a napirendről a kulturális támogatás szétosztásának megszavazását, értékeljék át és csak szeptemberben döntsenek.
A többség (köztük magyar képviselők is) megszavazta a javaslatot, így a helyi kulturális szervezetek (a Csemadok, Páko Mária, a Fundament, a Pósa Lajos Társaság, Magna Festum, de a Bona fide vagy a Matica is) várhatnak szeptemberig a sorukra.
