Történelmi és természeti kalandozás a Református Betlehemben és környékén

Az idén volt négyszázharminc éve, hogy befejezték, Vizsolyban kinyomtatták, és megjelentették a Károlyi Gáspár által fordított, első teljes magyar nyelvű Bibliát.

A munka 1589. február 18-án kezdődött és 1590. július 20-án fejeződött be. A 2412 oldalas, mintegy hat kilogramm súlyú könyv három kötetben jelent meg.

A Szentírást akkor 800 példányban nyomtatták ki, amelyből a fellelhető források szerint 52 példány maradt fenn, és azok közül 24 példány országhatárainkon kívül van.

Károlyi Gáspár, aki 1563-ban lett a gönci református gyülekezet lelkipásztora, nem csak fordítója, hanem gondozója, szerkesztője, sajtó alá rendezője, valamint kiadója is volt a Bibliának. A szövegekhez lapszéli jegyzeteket írt, és a fejezetek elé tartalmi összefoglalót készített.

Vizsolyban, 1588-ban abból a célból, hogy az általa magyar nyelvre fordított Bibliát kinyomtassák, megalapították Magyarország egyik legrégibb könyvnyomdáját. A nyomtatást a lengyel származású Mantskovits Bálint, a Lengyelországból hozott papírra nyomtatva, és a Németalföldről kapott új betűkkel végezte.

Az első teljes, magyar nyelvű Biblia – Vizsolyi Biblia, más néven Károlyi-Biblia – nagy szerepet játszott a magyar reformáció megerősödésében, a könyvnyomtatás meghonosodásában, az irodalmi magyar nyelv fejlődésében, valamint magyarságunk és a magyar nyelv megmaradásában.

A XVI. századi magyar nyelv páratlan dokumentumának nyomtatási helye Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában fekvő, alig nyolcszáz fős település, nyomdájának köszönhetően beírta magát a történelembe.

A településre manapság is érdemes ellátogatni. Jó kirándulási célpont lehet akár egy- vagy többnapos túra esetében is, hiszen a környező települések is számos látnivalót ígérnek.

Vizsolyban megismerkedhetünk az egyik legfontosabb nemzeti kincsünkkel, a Vizsolyi Bibliával, hiszen egy eredeti példány üvegtárlóban őrizve látható a 2017-ben történelmi emlékhellyé nyilvánított, helyi református templomban. Az Árpád-kori Műemlék-templom védett freskói által maga is nemzeti kincs. Egyik értékes freskója a Szent László-legendát örökíti meg.

A Mantskovits Bálint Nyomdatörténeti Múzeum a református templom kertjében négy teremben kínál érdekes látnivalókat a történelem iránt érdeklődőknek.

A templomkerten belül található még a Bibliás Könyvesház, melynek festett kazettás mennyezetét Gaál János Népművészet Mestere-díjas restaurátor készítette. Ez a Vizsolyi Biblia Látogatóközpont (a Református Betlehem) fogadó épülete.

A kiállítások anyagai is arról tanúskodnak, hogy már a középkorban nagy jelentőségre tett szert a település annak köszönhetően, hogy közel feküdt a Kassa, Lengyelország és Oroszország felé vezető kereskedelmi úthoz. Ez az egyik legfőbb magyarázata annak, hogy miért is Vizsolyt választották akkor a nyomda létrehozására.

A Károlyi-Biblia történeti jelentőségét, vallás- és irodalomtörténeti értékét mutatja az is, hogy kisebb változtatásokkal több száz kiadást ért meg, és máig a legnépszerűbb bibliafordítás a magyar nyelvterületen.

A Vizsolyi Biblia hasonmás kiadása 1981-ben 28 ezer példányban jelent meg.

A Szentírás első magyar kiadásának történelmi emlékhelyén 2017-ben, a reformáció 500. évfordulója tiszteletére korhű nyomdagépen és papírra 200 példányban nyomtatták újra a 2015 elején a hungarikumok sorába is bekerült Vizsolyi Bibliát. A hasonmás kiadást egyre többen keresik, így idén februárra újabb 800 példányt készítettek. Javított kiadásaival együtt ez a legtöbbször megjelent magyar könyv.

Vizsoly és környéke nem csak történelmi kalandozásra hívja a látogatókat, hanem a természetet, a csendet, a nyugodt falusi környezetet kedvelők számára is gazdag programlehetőségeket kínál.

A településen érdemes ellátogatni a híres Mézmúzeumba is, ahol interaktív előadás keretében ismerkedhetnek meg a látogatók a méhek világával, és különleges mézeket is kóstolhatnak. A közeli horgásztó a természet kedvelőinek kínál aktív kikapcsolódást.

Aki Vizsolyban és környékén kirándul, megtekintheti Boldogkőváralja műemlékeit, az Európa mértani közepeként emlegetett Tállya települést, a világörökség részét képező Tokaj-hegyalja településein pedig borkóstolásra van lehetőség minden mennyiségben. További célpont lehet a Gönci huszita ház, a Regéci várrom, Szerencsen a Rákóczi vár, Telkibányán pedig a Földvár- Érc- és Ásványbányászati múzeum.

A teljesség igénye nélkül felsorolt helyszínek gazdag élményeket ígérnek a látogatóknak. A célpontok pedig tovább bővíthetőek akár Sátoraljaújhely, Sárospatak és környékének látnivalóival.

Tökölyi Angéla felvételei