Augusztus 20-a az államalapító Szent István ünnepe. Magyarországon és az elcsatolt területeken egyaránt megemlékeznek első királyunknak a magyar állam megszilárdításáért folytatott tevékenységéről. Felvidék-szerte számos településen már a hétvégén emlékeztek Szent István királyunkra és az államalapításra.
Beszámolónk folyamatosan frissül!
Új kenyér megáldása Léván
Szent István király ünnepét vasárnap tartották Léván, a helyi Szent Mihály-plébániatemplomban, mivel Léván nincs mindennap magyar szentmise. Benčík Tibor deméndi plébános, a lévai magyar hívek gondozásával megbízott lelkiatya lélekemelő szentbeszédében Szent Istvánt példának állítva biztatott mindenkit, hogy ahogy államalapító királyunk Krisztusra építette országát, úgy a mi életünk alapja is Krisztus legyen.
(Fotó: Müller Péter)
Továbbá Szent István templomépítő munkássága kapcsán elmondta, hogy a deméndi plébániához tartozik a hébeci templom, melyet államalapító királyunk rendeletére emeltek. Erről tanúskodik a templomépítésnek az oltár jobb oldalán, a szentségház fölött bevésve megőrződött 1023-as évszáma. A templomnak, melyet Szent Ilona tiszteletére szenteltek fel, ma délután lesz a főbúcsúja.
Tibor atya kiemelte, hogy Szent István egyházszervező és templomépítő munkájával azt akarta, hogy népe között lakozzon az Isten. Tudta, hogy az Isten iránti engedelmesség és elkötelezettség teszi szentté az embert, s hogy az Isten és a nemzet szolgálatához való hűség elválaszthatatlan és csak ez tud életképessé tenni országot, nemzetet és közösséget. Ennek az egységnek a megélésére biztatott mindannyiunkat.
(Fotó: Müller Péter)
A szép szentbeszéd után került sor az új kenyér megáldására, melyből a szentmise végén a hívek a templom kijáratánál lettek megkínálva.
(Müller Péter)
Közös célunk az együttműködés, az egység és az egyetértés
Ipolyságon a hagyományokhoz hűen a római katolikus templom előtti Szent István téren tartották meg a Szent István-napi megemlékezést. A 2013-ban felállított Szent István-szobor tövében mintegy száz-százötvenen tisztelegtek a magyar államalapítás emléke előtt.
Az augusztus 23-ai megemlékezés a templomban tartott ünnepi szentmisével kezdődött, melyet Hlédik László atya, ipolysági plébános celebrált. A Szent István-szobornál a százdi citerazenekar tagjai nyitották az ünnepi műsort. A rövid programban szavalatok hangzottak el a Pongrácz Lajos Alapiskola, a Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola, valamint a Szondy György Gimnázium egy-egy tanulójának tolmácsolásában.
Bakai Péter (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az ipolysági ünnepség szónoka Bakai Péter, helyi önkormányzati képviselő volt. Mint kiemelte:
„István király nagyságra abban rejlik, hogy képes volt az országa minden népét összefogni. Felismerte, hogy az csak hitben, egységben és egyetértésben válthat erőssé.”
Mint hozzátette: tettei és bölcsessége ezer év távlatából is példaként szolgálnak a magyarságnak. Szent István hagyatéka a felvidéki magyarok számára is üzenetként szolgál. A megpróbáltatásoknak kitett nemzetrész száz év után is jelen van, s együtt ünnepel a mai napon.
„Közös cél az együttműködés, az egység és az egyetértés. Hiszen a tét a megmaradásunk!”
– hangsúlyozta az ünnepi alkalom szónoka.
Leszögezte: nemzetünk jövőjét csakis kéz a kézben, közös erővel tudjuk megalapozni mind Ipolyságon, mind a Felvidéken és a Kárpát-medencében. Ez a mi felelősségünk – mondta végezetül.
Koszorúzás a Szent István-szobornál (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A megemlékezésen részt vett többek között Gubík László, a Via Nova és a Szövetség a Közös Célokért elnöke, az Esterházy Akadémia igazgatója, valamint a környező települések képviselői is. Az esemény koszorúzással ért véget. (Pásztor Péter)
***
Feleden, Ajnácskőn és Sőregen is emlékeztek
Feleden harmadik alkalommal rendezték meg a Szent István-napi ünnepséget, Sőregen kopjafát állítottak a Dánoskő oldalában, míg Ajnácskőben ünnepi szentmisével, Szent István szobrának megkoszorúzásával és a Csemadok helyi alapszervezetének márciusban elmaradt évzárójával ünnepeltek augusztus 20-án. Ez utóbbin jártunk.
Augusztus 20-án este piknikkel egybekötött tűzijátékot tartottak az ajnácskői várban a Csemadok Ajnácskői Alapszervezetének tagjai, és a megemlékezés másnap a vár alatt is folytatódott. Előbb Juhász Attila péterfalai plébános a helyi templomban celebrált szentmisét Szent István király tiszteletére, majd a templom mellett négy éve felállított Szent István-szobor mellett folytatódott az ünnepség.
„Augusztus 20. az egyik legtöbb tartalommal bíró ünnepünk, amelyen az államalapítás mellett az új kenyeret is ünnepeljük” – emelte ki ünnepi beszédében Mikó Alexandra, a Csemadok helyi alapszervezetének elnöke. Meg is szegték az idei új kenyeret, amelyet már hagyományosan a Vetrák házaspár biztosít. A szép számú ünneplő a szobor megkoszorúzása és az új kenyér megkóstolása után vonult át a kultúrházba, ahol megtartották a márciusban elmaradt évzárót, majd egy különleges meglepetéssel kedveskedtek a Csemadok-tagoknak.
„Márciusban épp az évzáró napján tiltották be a tömegrendezvényeket, így az évzáró mellett a március 15-ére tervezett megemlékezésünket és a kassai Thália Színház tervezett Kaland c. előadását is le kellett mondanunk, s nagyon féltünk, hogy megismétli magát a történelem. De szerencsére most ez elmaradt” – mondja portálunknak az elnök asszony, aki évértékelőjében hosszasan sorolta a közösségépítő rendezvényeket, s még boldogabban hangsúlyozta, hogy egyre fiatalabb és ütőképesebb a helyi Csemadok tagsága.
Fotó: Gönczi Ivor/Felvidék.ma
Tavaly számos közösségerősítő rendezvényt tartottak, volt közös piknik, de kirándulás és számos előadásra, környékbeli (Rimaszombat, Fülek, Salgótarján) rendezvényre is eljutottak. Több mint húsz rendezvényre került sor a szervezésükben, eljutott Ajnácskőre a Csavar Színház, a komáromi Jókai Színház, a Teátrum Színházi Társulás, ahogy az Ifjú Szivek is, de nagy sikerrel zárult a Retró Bál, ahogy a tizenhatodik alkalommal megrendezett Váraljai Népművészeti Fesztivál is. Ez utóbbit a 2019 augusztus 30-án az első alkalommal megrendezett falunap keretében rendezték, amelyen a falu díszpolgárává avatták az itt született jeles színművészt, Eva Rysovát. Az idei terveik sem voltak szerényebbek, de a COVID-19 mindent átírt. Ennek ellenére már június negyedikén, a Nemzeti összetartozás napján meggyújtották az összetartozás tüzét, s az idén nem szeretnének elfeledkezni az aradi hősökről, ahogy az adventi kézműves-foglalkozásokról sem. „Vírus ide vagy oda, a Facebook-oldalunkon napi szinten tartottuk a kapcsolatot a tagjainkkal, s a COVID-19 sem akadályozhatott meg bennünket, hogy akár online is együtt ünnepeljünk” – tette hozzá Mikó, s mielőtt következett a meglepetés, egyperces néma felállással emlékeztek meg egyik lelkes tagjukról, a tavasszal tragikus körülmények között elhunyt Szó Krisztiánról.
S akkor jöjjön a meglepetés, amit Szamos Zsuzsa, a szervezet egykori sokéves elnöke vezetett fel. Nos, volt a hetvenes években egy nagyon sikeres vegyes kar, majd külön férfi és női kar Ajnácskőn. Ezek a rendszerváltás viharos, önsorsrontó éveiben megszűntek, majd az asszonykar a kilencvenes években megpróbált ismét összeállni, ami sikerült is, de ismét többéves csend következett. Most Bial Edina vezetésével előbb öt asszony állt ki a tagság elé, s fakadtak dalra, majd a közönség köreiből újabb hölgyek csatlakoztak az éneklőkhöz, s hogy a meglepetés még teljesebb legyen, A csitári hegyek alatt c. örökzöld kezdetén férfiak is felpattantak a székükről, s ők is csatlakoztak a dalolókhoz (harmonikán Hámor Martin kísért).
S nemcsak beszálltak, a Ha kimegyek a doberdói harctérre c. dalt már csak a férfiak énekelték, a meglepetés az Adj Uram Isten, derűsebb jövőt c. dal közös eléneklésével ért véget. Bizony, még most, amikor ezeket a sorokat írom, is bepárásodik a szemüvegem. Bial Edina kérdésünkre elmondta, jó két hónapot próbáltak a nagy visszatérésre, nagyon élvezetes próbaidőszakot töltöttek együtt, s reméli, lesz folytatása is. „Amikor megszólítottam embereket, sokan azzal utasítottak el, hogy nincs is hangjuk. Ez az este ennek az ellenkezőjét bizonyította” – mondta boldogan. A meghitt hangulatú délután szeretetvendégséggel ért véget. (Gönczi Ivor)
***
Szent István a magyar nemzet szimbóluma
Királyfiakarcsán a Petőfi Baráti Társulás szervezésében tartottak megemlékezést augusztus 20-i nemzeti ünnepünk alkalmából a Szent István szobor előtt. A jelenlévőket Wurczell Zoltán polgármester köszöntötte, aki szeretettel invitálta a lakosokat az újonnan felújított kultúrházba.
Ezt követően, a történelmi visszatekintés során Nagy Iván, a Csallóközi Múzeum igazgatója elmondta, hogy Szent István a magyar nemzet szimbóluma, személye részese lett a magyar kultúrtörténetnek és számos település templomának védőszentje is. Érdekesség volt az a tény is, hogy a király idejében a várjobbágyok a király fiainak nevezték magukat, innen is eredhet a község nevében a Királyfia elnevezés.
Fotó: Bölcskei Tímea/Felvidék.ma
A múzeum igazgatójának beszámolójából azt is megtudhatták az érdeklődők, hogy Szent István egy közös nemzeti alakja a szétszóródott magyarságnak, személye része lett az irodalomnak és a zenének is. A szentté avatására 1083-ban került sor, amikor egy latin nyelvű, majd a 14. században magyarra fordított antifónával emlékeztek meg róla:
Idvez légy, boldog szent István kerál
te neepednek nemes remeenysége.
Idez légy, mü megteereesünknek
byzon doctora és apostola.
Idvezlégy minden szentségnek
És igazságnak fényes tüköre.
Te miattad hüttönk Krisztus Jézusban!
Te miattad üdvözülünk es Krisztusban!
Kérünk, imádj ez te népedért!
Imádj egyházi szolgálókért es!
Hogy egy ellenség se légyen,
ragadozó, ez te néped között!
Ámen
***
Szent István ünnepe Pozsony koronázótemplomában
Augusztus 20-án, csütörtökön hagyományosan a Pozsony-óvárosi Szent Márton-templomban szép számban emlékeztek meg államalapító szent királyunkról. Az ünnepi mise főcelebránsa Molnár Tamás atya, a pozsonyi magyar katolikus közösség lelkipásztora volt.
(Fotó: Filep István)
„Augusztus 20-a a magyar naptár szerint ünnep, mely ugyan nálunk nem munkaszüneti nap, mégis ünnepként éljük meg, éljük át évről évre. Nincs ez másképpen most sem, amikor is a magyar nemzeti összetartozás évében őseink nyelvén új kenyér, avagy Kisasszony havának 20. napján összegyűltünk, hogy közösen imádkozzunk, kérjük a Nagyboldogasszony, a Magyarok Nagyasszonya és Szent István király közbenjárását a szerető Istennél, hogy az összetartozás jegyében együtt ünnepeljünk“ – kezdte ünnepi homíliáját Tamás atya.
Az ünnep légköre jár át minket, ünneplőbe öltözik ma a lelkünk is. Emberi mivoltunkból adódóan éhezünk az ünnepre, mert ez hozzánk tartozik. Wass Albert ezt így foglalja szavakba egyik művében: „Megtanultam tisztelni az ünnepet. Az ünnep Isten ajándéka, mint a többi nap, s arra való, hogy hétköznapi mivoltunkból kivetkőzve tiszteljük önmagunkban az embert. (…) Az ünnep önmagunk fölemelése. Tiszta ünnepi ruhában és tiszta ünnepi gondolatokkal lehet csak ünnepelni, felülemelkedve a hétköznapokon és apró küzdelmeinken. Csak az ünneplőbe öltözött ünneplő ember tudja megérteni annak a kijelentésnek a nagyságát, hogy Isten az embert a saját képére teremtette – mondta el Tamás főcelebráns-lelkiatya.
(Fotó: Filep István)
„Senki se távozzék ma anélkül, hogy szívében több öröm, lelkesedés, jó elhatározás ne lenne. Vigyünk magunkkal otthonainkba, hozzátartozóinknak bőségesen, túlcsordulóan az ünnepből az előttünk álló időszakra is. A hit megtartó ereje, az összetartozás öröme, a szentek példája, becsületes életünk és munkánk, önazonosságunk kincsei segítsenek minket újból és újból az ünnepek tiszta forrásából meríteni, hogy Szent István királyhoz hasonlóan életünk Isten dicsőítésévé váljon, s még nehézségeinkben is mindig az örök dicsőség hozzánk szeretettel forduló Istenébe kapaszkodjunk, bátran, gyermeki bizalommal” – zárta sorait Molnár Tamás. (Zilizi Kristóf)
***
Szent István királyra emlékeztek Dunaszerdahelyen
A dunaszerdahelyi Szent István téren koszorúzási ünnepséggel emlékeztek meg Szent István királyról és a magyar állam megalapításról. A szép számban összegyűlt közönséget a város polgármestere, Hájos Zoltán köszöntötte.
Hájos Zoltán, Dunaszerdahely város polgármestere (Fotó: Bölcskei Tímea/Felvidék.ma)
Hangsúlyozta, hogy Szent István király olyan államférfi volt, aki hittel, elszántsággal és bátorsággal képes volt a vérségi alapon felépülő társadalmi rendet egy területi alapú rendszerré átszervezni, s nekünk, felvidéki magyaroknak is ezekre az alapelvekre kell építkeznünk.
Kifejtette, hogy csak lesz képes a felvidéki magyar közösség megmaradni, ha nem lesz megosztott.
A közösséget hétköznapi emberek sokasága alkotja, akiknek erőt kell meríteniük a hétköznapi küzdelmeikhez. Az embernek hittel kell végeznie a mindennapi munkáját nemcsak a maga, hanem a közössége gyarapodása érdekében.
Résztvevők a megemlékezésen
„Legyünk elszántak a közösség érdekében és érjünk el politikai érdekképviseletet a szlovák parlamentben. Legyünk elszántak, mert csak egy úgy tudunk megmaradni, ha hittel, bátorsággal, és elszántsággal rendelkezünk, és nemzetünk nem lesz megosztott” – hangsúlyozta a polgármester.
Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos ünnepi köszöntőjében rámutatott, arra, hogy
Szent István király nemcsak egy ország alapjait rakta le, hanem annak a politikai közösségnek magvát is, amelyből a magyar nemzet a történelem viharai közepette kifejlődött és eggyé kovácsolódott, mialatt túlélte a szétszakítottságot és a 20. századot.
„A magyar nemzet életereje megingathatatlan alapokon áll, a magyarság megmaradt, mert a nemzet történelmi horizontja több mint ezer éves” – hangzott el.
Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos
Kifejtette, hogy a magyarság megmaradásának a kulcsa az egyéni és közösségi teljesítmények eredményének összességében rejlik. „Vigyáznunk kell arra, hogy ne mondjunk le önként a kincseinkről, amelyekért az őseink megküzdöttek, köztünk a magyar iskolákról” – emelte ki.
Hangsúlyozta, a magyar nemzet ereje abban van, hogy közös erővel sikerül fenntartania a magyar intézményrendszert, és megerősíteni a Kárpát-medencében diaszpórában élő magyar közösségeket.
A külhoni magyarság életereje pedig törhetetlen, telve van bizakodó lendülettel és megvalósítani kívánt tervekkel az identitás megtartása érdekében és a szülőföldön való boldogulás céljából is.
„Ha mi, magyarok határon innen és túl összefogunk, abból a szomszédainknak is előnyük származik. A magyarság nem gátja, hanem katalizátora nemzeteink együttműködésének. Szent István köztünk él, s amíg nemcsak az emlékét, hanem művét is megőrizzük, addig nemzetünk élni fog” – szögezte le végezetül. (Bölcskei Tímea)
