Évről évre jelentősen bővülő források állnak rendelkezésre a határon túli magyarság támogatására – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt hétfőn Budapesten.
A nemzetpolitikai államtitkár kifejtette: 2010 előtt 9,1 milliárd forintot fordított az akkori szocialista-liberális kormány nemzetpolitikai célokra, ezt követően a határon túli támogatások összege folyamatosan nőtt, és azóta megtízszereződött. Látványos a különbség – értékelt.
Rámutatott: a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által kezelt előirányzat 2019-ben a duplájára nőtt, és meghaladta a 70 milliárd forintot.
Erdélyi Rudolf Zalán, az alapkezelő vezérigazgatója hozzátette: tavaly 6600 támogatási szerződést kötöttek, ami több mint 17 százalékos növekedés jelent.
Nemzetpolitikai támogatások részeként 60 milliárd feletti összegről döntöttek, a nyílt pályázatokat hasonló összeggel hirdették meg, mint 2018-ban. 82 intézményt és 12 programot minősítettek nemzeti jelentőségűnek – ismertette.
Kitért arra is: 351 programot ellenőriztek helyszínen, a támogatott tevékenységek megvalósítása megfelelő volt.
Bencsik János (Jobbik) a környező államokban zajló, illetve várható választások kapcsán azt firtatta: mi lesz a kormány hozzáállása a külhoni magyar szervezetekhez, akik megmérettetik magukat. Az RMDSZ-szel összefüggésben igen karcos megnyilvánulásai voltak a kabinetnek – fűzte hozzá. Értékelése szerint a gazdaságfejlesztési programok beváltották a reményeket, arra volt kíváncsi, az erdélyi program őszre tervezett elemei mennyit csúsznak a járvány miatt. Az ellenzéki politikus a Határtalanul! program sorsát és az oktatási-nevelési támogatások átalakítását is felvetette.
Jakab István (Fidesz) kiemelte: a mostani nehéz körülmények között hihetetlen erőfeszítések mellett végezték a munkát az alapkezelőnél. A határon túli magyarság összefogása érezhető, a visszajelzések pozitívak.
Fenyvesi Zoltán (Fidesz) visszautasította Bencsik János azon szófordulatát, hogy a határon túliak támogatásáért tett kormányzati erőfeszítések nagy „csinnadratta” mellett történnének.
Szászfalvi László (KDNP) szerint a Bethlen Gábor alapkezelőről szóló beszámoló teljes mértékben tükrözi a kormányzat elkötelezettségét.
Potápi Árpád János elmondta: minden egyes egyedi, illetve pályázati támogatás után van pénzügyi és szakmai ellenőrzés. A helyszíni ellenőrzések számát szeretnék a jövőben növelni – jelezte.
Nemcsak a nemzetpolitikai támogatások, hanem a hazai civil, nemzetiségi és egyházi támogatások is az alapnál vannak – tette hozzá.
Erdélyi Rudolf Zalán a Határtalanul! programról jelezte: pénzügyi akadálya nincs az utazásoknak, a felhasználási határidőket meghosszabbították a 7. osztályosok esetében.
A nemzetpolitikai államtitkár meghallgatásán beszélt arról is, hogy az idei az erős magyar nemzeti közösségek éve. Kitért rá, hogy 225 ezer kisdiák anyanyelvi oktatását támogatták, 140 új óvoda és bölcsőde építéséhez járultak hozzá, több mint 200 intézmény felújítását segítették.
A Határtalanul! program során eddig több mint 400 ezer diák utazását támogatták, a járvány miatt a külhoni kirándulások egyelőre leálltak. Ifjúsági támogatásokra külön pályázati keretet különítettek el, 115 pályázatot támogattak – ismertette.
A nemzetpolitika új színtere a sport, amelyet kiemelten segítenek. A gazdasági programokat tekintve kisebb pályázatokat írtak ki – fűzte hozzá.
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa arról beszélt, hogy a diaszpóra-politika az egyik legeredményesebb nemzetpolitikai terület. A legtávolabb élőket tudták a legközelebb hozni az anyaországhoz – mutatott rá.
A támogatási keretről szólva elmondta: a források 2-2,5 százaléka jut a diaszpórára. Kitért a hétvégi magyar iskolák találkozójára, amelynek célja, hogy folyamatos párbeszédet biztosítsanak a pedagógusoknak. Újdonság volt idén a sárospataki református kollégiummal való együttműködés, ahol diaszpóra osztályt hirdettek. A tanítás a járvány miatt a következő tanévtől indulhat el. Megemlítette a felsőoktatási diaszpóra-ösztöndíjprogramot is, amit 2021 szeptemberében hirdetnének meg a tervek szerint.
Balczó Zoltán (Jobbik) a magyar kormány RMDSZ melletti kizárólagos kiállását tette szóvá a közelmúltbeli romániai helyhatósági választásokon.
Szászfalvi László (KDNP) „grandiózusnak és lenyűgözőnek” nevezte a magyar kormány nemzetpolitikáját.
Sokat beszéltek arról, hogy újra kell egyesíteni a magyar nemzetet, ez megtörtént és most a nemzetépítés folyamata zajlik – mondta.
Potápi Árpád János válaszában kiemelte: az összefogás irányába szeretnék „tolni” a külhoni magyar pártokat, akkor van nagyobb sikerük, ha valamilyen módon együtt jelennek meg a voksolásokon. Megjegyezte: Biharban és Szatmárban az RMDSZ jelöltjére egy másik magyar jelöltet „ráindítani”, az nemzetárulás.
