A Kisebbségi Jogvédő Intézet adta ki a fenti címmel a terjedelmes tanulmánykötetét, tudományos folyóiratát. A több mint kétszáz oldalas kiadvány a határon túli magyarok jogvédelmének aktuális kérdéseit és problematikáját járja körbe. A kötet az intézet által kiadott Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében 2019 című kiadvány folytatása.
„A Kisebbségvédelem második szemléjét nézve egy egészségügyi párhuzam jutott eszembe – lehet, hogy túl sok a koronavírus-járványról szóló hír mostanában. Olyan a KJI szemle, mint egy orvosi szemle, amely a magyarok akut problémáival, életmódjából fakadó népbetegségeivel, mondjuk a magas vérnyomással és a cukorbetegséggel foglalkozik, amelyek régóta velejárói életünknek. Pontos látleletet adnak a tanulmányok arról, hogy mit jelent a hétköznapokban, Trianon után 100 évvel magyar kisebbségként élni a legeltérőbb nyelvi, jogi, kulturális vagy gazdasági környezetben. Körorvosi vagy helyi kórházi jelentések, amelyekből kirajzolódik a magyar közösségek egészségi állapota, egy nemzet hogyléte. Ezek a pontos látleletek helyben születnek az ottani szakemberek kutatásai alapján. Pontos és sokrétű esetleírások és egyben mélyre ható, olykor történelmi feltáró munkák is, amelyek a magyar nemzetpolitika tudásbázisát adják össze“ – olvasható Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökének nyitógondolataként.
Mint a bevezetőben hangsúlyozza:
„A mi, anyaországi megkülönböztetett felelősségünk immár pedig az, hogy a járási kórházak jelentéseit hogyan szervezzük egységes nemzeti egészségügyi rendszerbe, hogy a legnagyobb hatékonysággal legyünk képesek diagnosztizálni és egészségesebbé tenni nemzetünk tagjait, hogy jobb közérzettel és átfogó értelemben magasabb életszínvonalon tölthessék hétköznapjaikat. Vagyis, milyen nemzetpolitikát építünk fel a tudományos bázison. Láttuk, hogy a koronavírussal szemben is hatékonyan csak az átfogó fellépés tudta sikerrel védeni a polgárok életét“.
Nemzetpolitika terén újdonság és jó hír, hogy a két erdélyi kisebbségjogi polgári kezdeményezés befogadásával jó úton jár Európa, ahogy Tárnok Balázs ezzel a témával foglalkozó tanulmánya rámutat, a civil társadalom szervezetei is nélkülözhetetlen közvetítő elemként szolgálnak az európai kisebbségvédelmi építkezésben – emelte ki Németh Zsolt.
A kötet olyan alapvető kérdéseket jár körbe, mint a nemzetbiztonság és jogbiztonság, avagy a kisebbségvédelem abszolút minimumának a kérdése.
Az európai kisebbségvédelem területén Gyeney Laura Az Európai Unió Bírósága legújabb állampolgársági tárgyú döntésének tanulságai, a szlovák állampolgársági szabályozásra kitekintéssel címmel ismerteti az aktuális fejleményeket.
Tárnok Balázs a Minority SafePack fejleményeit foglalja össze. Mint a bevezetőben olvasható: „Jelen értekezés célja annak vizsgálata, hogy a civil szervezetek mennyiben járulnak hozzá a polgári kezdeményezés, mint politikai érdekérvényesítő eszköz hatékonyságához. A dolgozat kiemelt figyelmet szentel a nemzeti kisebbségek jog- és érdekvédelmével kapcsolatos európai polgári kezdeményezéseknek, így különösen a Minority SafePack és a nemzeti régiókról szóló kezdeményezésnek.”
Emellett betekintést nyerhetünk az erdélyi középiskolák nyelvi tájképébe. Szomolai Csilla a szlovák büntetőeljárásban lévő nyelvhasználati jogoknak nézett utána a közölt tanulmányában.
Mint megjegyzi: „Az államnyelv nem megfelelő szintű ismerete és a tolmácsoláshoz, illetve fordításhoz való jog megsértése a szlovák bíróságok részéről sok esetben szül abszurd szituációkat az eljárás során, s ezen okból kifolyólag jogi szempontból egyértelmű ügyben nem egyszer kényszerülnek a peres felek egészen a Legfelsőbb Bírósághoz vagy Alkotmánybírósághoz, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni, azzal érvelvén, hogy a szlovák bíróságok megsértették az adott peres fél tisztességes eljáráshoz való jogát.”
A szlovákiai bíróságok előtt mind a mai napig emberek sokasága szembesül azokkal az akadályokkal, melyeket a nyelvi jogok garantálásának hiányosságai okoznak, annak ellenére, hogy a Szlovák Köztársaság Alkotmánya, törvényei és az ország által ratifikált nemzetközi jogi dokumentumok mind biztosítják a kisebbséghez tartozó személyeknek és az állam területén tartózkodó idegen nyelvű személy számára anyanyelvüknek a bírósági eljárások során történő használatát – fogalmaz a tanulmány előszavában.
A Kisebbségvédelem 2. szám (2020) tudományos folyóirat elektronikus formában ITT érhető el.
