A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én. Ez alkalomból a Falvak Kultúrájáért Alapítvány Kultúra Lovagja címeket ad át Budapesten a Stefánia palotában. Idén a járványügyi korlátozások miatt az eseményre előreláthatólag csak május 29-én kerülhet majd sor. Az avatási ceremónia a felvidékiek számára is évről évre megható esemény, hiszen olyan közösségek és személyiségek munkásságát ismerik el, akikre büszkék lehetünk. 2021-ben Örökség serleget kapnak a hetényi Tarczy Lajos Alapfokú Iskola kincskeresői. Magyar Kultúra Lovagja díjban a Felvidékről Balogh Gábor és Pék László részesülnek. Posztumusz az Egyetemes Kultúra Lovagja címet Laczkó Lajosnak, a II. Rákóczi Ferenc Polgári Társulás elhunyt elnökének ítélték oda.
Örökség serleg a hetényi Tarczy Lajos Alapfokú Iskola kincskeresőinek
Az Örökség serleget „a helyi hagyományok sikeres ápolásáért” adományozzák.
Az indoklás szerint a hetényi Tarczy Lajos Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola 2008-ban a „Korszerűen a régióért” programjában vállalta a helyi értékek feltárását és ápolását. Első jelentős témaként felkutatta az azsúr varrottas kiváló mestereit és a gyakorlatban is megismertette a varrási technikát diákjaival.
Így a fiatalok a munkafolyamat során nemcsak megismerhetik, de megérezhetik a nemzethez, a lakóhelyhez való tartozás fontosságát, valamint személyes kapcsolatba kerülnek az egyes témák közvetlen szereplőivel.
Évente egy alkalommal, az iskola névadójának születésnapján egy nagy kiállítás keretén belül a nagyközönségnek is bemutatják az abban az évben összegyűjtött kutatási anyagjaikat, melyhez gyermekfoglalkozásokat szerveznek.
A kutatási anyagot – benne többek között a helyi népdalokkal, mesékkel, szokásokkal, játékokkal, történetekkel egy, az oktatás, tanítás során használható munkafüzetben foglalták össze.
Az iskola és annak közössége által felkutatott helyi értékek megismerése által erősödnek a településhez való kötődés gyökerei.
Az Örökség serleg 2021 címet idén a hetényi Tarczy Lajos Alapiskola kincskeresői mellett a Véméndi Német Nemzetiségi Tánccsoportja; a Tápiómente Táncegyüttes ifjúsági tánccsoportjai; a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Készségfejlesztő Iskolájának szövő szaka kapja meg.
A Falvak Kultúrájáért Alapítvány a Magyarország Felfedezői Szövetséggel 2005-ben alapította az Örökség serleg elismerést azzal a céllal, hogy a Kárpát-medence kulturális örökségének ápolása érdekében tevékenykedő, példamutató ifjúsági közösségek színvonalas munkáját elismerje.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Magyar Kultúra Lovagja cím Balogh Gábornak
Felterjesztő: Tormay Cécile Irodalmi és Történelmi Társaság.
Balogh Gábor (Ipolybalog, Szlovákia) nyugalmazott polgármester, a CSEMADOK Nagykürtösi Választmánya elnöke; a Szövetség a Közös Célokért Ellenőrző Bizottságának tagja
A Magyar Kultúra Lovagjává „a határon túli magyar kultúra ápolása érdekében kifejtett életművéért” avatják.
A szervezet célja az identitás megőrzése, hagyományőrzés, a magyarság érdekeinek védelme. Országos elnökségi tag és regionális alelnök. Tevékenyen részt vesz a Rákóczi Szövetség munkájában, alapítója a Palóc Társaságnak. Vezetőségi tagja az Ipoly Unió Természetvédelmi és Kulturális Egyesületnek, amely adományokat gyűjt hátrányos helyzetű emberek megsegítésére.
Lovagias tettek: 1963-tól tagja a Csemadoknak, amely a felvidéki magyarság legfontosabb és legrégebben működő szervezete. 25 éve a szervezet nagykürtösi választmányának elnöke.
Alapítója a Kürtös magyar nyelvű közéleti havilapnak, az Ipolyvölgyi Népfőiskolai Társaságnak.
Részt vett az Ipoly Eurorégió megalapításában, mely a történelmi Hont-Nógrád vármegyék területén levő településeket gyűjtötte egy szervezetbe, függetlenül attól, hogy az Ipoly folyó melyik oldalán helyezkednek el. Több, a magyarságot érintő gasztronómiai és hagyományőrző rendezvény elindítója, melyek mára országos hírnévre tettek szert, így a Palóc Ételek Fesztiválja, Mézfesztivál, Ifjú Tehetségek Fesztiválja, Körtéfa nyári kézműves tábor, Őszirózsa magyarnóta-énekesek országos versenye.
Részt vesz a Palóc Világtalálkozó szervezésében, a találkozó 2021-ben a Felvidéki Ipolyszécsényke településen kerül megrendezésre.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Magyar Kultúra Lovagja cím Pék Lászlónak
Felterjesztő: Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség Galánta–Vágsellye
Pék László (Taksony, Szlovákia) nyá. tanár, a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség egykori elnöke
A Magyar Kultúra Lovagjává „a határon túli magyar kulturális örökség ápolása érdekében kifejtett életművéért” avatják.
Lovagias tettek: A pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett tanári diplomát. 28 éven át volt a Galántai Kodály Zoltán Gimnázium tanára, a rendszerváltást követően igazgatója. Az egyik kormányváltást követően leváltották, majd a szülők akaratából visszahelyezték funkciójába.
A felvidéki magyar nyelvű oktatás megmaradásának, minőségi fejlesztésének szorgalmazója. Színpadi műsorok összeállítója, tanulmányi versenyeken szereplő magyar fiatalok esélyegyenlőségnek harcos segítője, a földrajzversenyek szervezője.
A magyar kultúra, történelem és a természeti táj megismerése céljából tanulmányutakat, helytörténeti kirándulásokat szervezett, kiadványokat jelentetett meg elsősorban a mátyusföldi régió érdeklődő diákjai, pedagógusai részére.
Kezdeményezője volt a Felvidéken a pedagógusszövetség létrejöttének, 12 évig országos elnökként irányította a szervezet tevékenységét.
A nemzetiségi iskolaügyet érintő problémák megoldása során az anyanyelvi oktatás megtartása és fejlesztése érdekében határozott kiállást tanúsított. A kiművelt emberfők érdekében született programokat az SZMPSZ mottójává vált, Sütő Andrástól kölcsönzött gondolat – „Jövőnk oda van letéve az iskola falai közé” – jegyében igyekezett megvalósítani.
Nyugdíjas éveiben helytörténeti kutatásaival segíti a kulturális örökség megőrzését.
A rendezvények koordinációja mellett szakmai, elemző és szerkesztői munkájának eredményét jelzik az iskolai beiratkozásokról és a szlovákiai magyar oktatási hálózat állapotáról elkészült átfogó tanulmányok. Az SZMPSZ elnökeként a TUDOK diákverseny szlovákiai meghonosítója, a szlovákiai magyar iskolák diákolimpiájának létrehozója, a tehetségsegítő tanács alapítója és elnöke. A szervezet utódja a Mentor TT, amelynek alelnökeként fontos szerepet vállal az iskolai és az iskolán kívüli tehetséggondozás területén nemcsak a diákok, de a tanárok ilyen irányú képzésében. Oktatási kiadványok készítésének szorgalmazója.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A Magyar Kultúra Lovagja címben részesül 2021-ben Balogh Gábor és Pék László mellett továbbá: Zemlényi Katica (Székesfehérvár) egyházzenész, karnagy. művészeti vezető; Tóth István (Budapest) tanár, író, ny. főkonzul; Szigetvári József (Százhalombatta) ÁMK igazgató; Székely Gábor Attila (Kunszentmiklós) helytörténeti kutató, magángyűjtő; Szemere Judit (Beregszász, Ukrajna) újságíró; Sóstainé Márfi Ibolya (Szepetnek) ÁMK igazgató; Sántáné Kurunczi Mária (Szeged) író; Őze János (Szécsény) mérnök, főépítész; Németh István Miklós (Székesfehérvár) nyá. ezredes; Mezősi László (Sátoraljaújhely) gázkészülék-szerelő, hagyományőrző; Máté Istvánné Orosz Margit (Bánhorváti) pedagógus, költő; dr. Medvigy Endre (Budapest) irodalmár; Kovács Kati (Budapest) előadóművész, dalszövegíró, színésznő; Losoncziné Szentandrási Erzsébet (Csongrád) pedagógus; Lóczi Miklós (Jászapáti) elnök-vezérigazgató; Juhász Judit (Budapest) közgazdász, Táncsics Mihály- és Kováts Flórián-díjas újságíró; Illés Sándor (Monostorapáti) plébános; Hegedűsné Kripák Ildikó (Csörög) polgármester; Haklik József (Vásárosnamény) nyá. építéstervező, tehetséggondozó; Böszörményi Gergely (Budapest) közgazdász, lemezkiadó; Bognár József, (Úrhida) polgármestere; Dr. habil. Bodó Barna (Temesvár, Románia) író, politológus, egyetemi tanár, doktorátusvezető; B. Dobos Teréz (Olaszfalu) szakács, szakoktató, csuhészobor-készítő és szövő népi iparművész; Baráth Sándor Kristóf (Vásárosnamény) faszobrász; dr. Babós Lajos (Kiskunlacháza) ny. egyetemi docens, író, helytörténet-kutató.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Posztumusz az Egyetemes Kultúra Lovagja cím Laczkó Lajosnak
Felterjesztő: II. Rákóczi Ferenc Polgári Társulás, Borsi
Laczkó Lajos (Borsi, Szlovákia) kőbánya-üzemvezető
A Posztumusz az Egyetemes Kultúra Lovagja címet „a határon túli magyar kulturális örökség ápolása érdekében kifejtett életművéért” ítélték oda.
Lovagias tettek: A II. Rákóczi Ferenc Polgári Társulás elnökeként vezette a rábízott közösség programjait, közművelődési és hagyományőrző eseményeit. Haláláig ápolta a nagyságos fejedelem emlékét.
Közösségi és egyéni életében egyaránt felhívta a figyelmet a település önellátásának a fontosságára. Szorgalmazta a falvakban lévő munkahelyek megmentését, a határ menti fejlesztéseket és együttműködést.
Támogatta a helyi iskolát és a település arculatának javítását. Egyéni életével és közösségével hozzájárult, hogy II. Rákóczi Ferenc szülőhelye Európa közkincsévé – néhai Hajdú Jenő után: „Magyar Betlehemmé” – váljon.
A társulás Rákóczi-kultuszt ápoló tevékenységét a Felső-Tisza Völgye Vidékfejlesztési Egyesület és a Falvak Kultúrájáért Alapítvány a „Felső-Tisza Völgye Minőségi Védjeggyel” ismerte el.
Posztumusz az Egyetemes Kultúra Lovagja címben részesül 2021-ben Laczkó Lajos mellett továbbá Gróf Zrínyi Miklós (Csáktornya, Horvátország) költő, hadvezér és hadtudós; Forró Tamás (Csömör) történész, műfordító.
***
Egyetemes Kultúra Lovagja címet kap 2021-ben Li Zhen (Budapest) hungarológus; dr. Zágorec-Csuka Judit (Kapca, Szlovénia) könyvtáros; Mieczyslaw Witowski (Ószandec, Lengyelország); dr. Rácz Erika (Nagykanizsa) nyá. pedagógus.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A Falvak Kultúrájáért által 1998-ban alapított a magyar államnak millenniumra ajándékozott elismerés a Kultúra Lovagja cím, amely valamennyi földrészre kiterjedve a civilszervezetek legmagasabb elismerése, az esélyegyenlőség példája.
A lovaggá ütés jellegű „ceremónia” állandó jelképei a kard, a pajzs és a címer. Az elismeréshez érem és nyaklánc jár oklevéllel és ezüst kitűzővel. Az elismertek nevét bejegyezik a Kultúra Lovagjai Aranykönyvébe.
A Falvak Kultúrájáért Alapítvány küldetése a kulturálisan hátrányos helyzetben lévő települések és társadalmi csoportok életminőségének fejlesztése, az együttműködő falvak kulturális örökségének ápolása és lehetőség szerinti gazdagítása. Céljuk a települések kapcsolatrendszerének fejlesztése.
A Magyar Kultúra Napja Gála a magyar kultúra napja országos jelentőségű hagyománya, az Európai Unió példaértékű kulturális eseménye, mert bemutatja, hogyan ünnepelheti egy nemzet – mint egy nagy család határok nélkül, de szomszédai meghívásával, programba való bevonásával, a sikeres együttműködés elismerésével – kultúrájának ünnepét.
A gála kulturális programjának alapját a díszvendég adja, amely a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában megőrzött magyar, és a befogadó ország kulturális bemutatóiból áll.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A Magyar Kultúra Napja Gála a szűkebb vagy tágabb közösségükért önzetlenül tevékenykedők nemzetközi ünnepe, az Európai Unió példaértékű eseménye.
Az alapítvány tudja, hogy az általa adományozott cím nem helyettesítheti az állami és a művészeti díjakat. Nem jár vele pénzösszeg, azonban széles körben tapasztalta, hogy a lovagok örömmel veszik, és mindennapi életükben használják az elismerést, mert azt azok kezdeményezték részükre, akik emberségüket és lovagias tetteiket a legjobban ismerik.
Forrás: A Falvak Kultúrájáért Alapítvány honlapja
