Van abban valami diszkrét báj, amikor kormányon lévő politikusok úgy viselkednek, mintha a dolgok rajtuk kívül, tőlük függetlenül, valami más idősíkban játszódnának, az ő tudtuk nélkül. Olyan ez pont, mint galambokkal sakkozni. A korábban születettek talán még emlékeznek azokra az időkre, amikor fellendült Szlovákiában az aktuális választásokra megalapított, az éppen akkori divatnak megfelelő politika kiszolgálására létrehozott szatellitpártok virágkora.
Rossznyelvek szerint azért hívták őket szatellitpártoknak, mert egy szatellitantenna tányérjába belefért az egész párt pereputtyostul, miniszterestül a pártelnökig elvtársig bezárólag. Ilyen volt az első, a kőművesből házelnökké avanzsált ,,Kelňa” Ľupták Ján-féle ZRS, mely a koalíció buktája után úgy merült feledésbe, mint a börtönkerítés áramtalanítása szökés után.
A színvonal, meg a következő évek ilyen típusú pártjai, mint Rudolf Schuster SOP-ja, vagy a milliomos üzletember Pavol Rusko ANO-ja, Ivan Gašparovič HZD-je, kivétel nélkül a politikai süllyesztők emésztőgödrében végezték, némelyik pártocska vezetője a feledés szürke homályából álmodozik, s van, aki éppen börtönbüntetését tölti. Ki-ki érdeme szerint.
Ezek a pártok olyanok voltak, ha mai szaknyelven és történések fényében értékeljük őket, mint az egyszer használatos injekciós tű, és pont annyit is értek. Nem kevésbé van ez így a jelenlegi szlovák kormánykoalícióval is, melynek jelenlegi szatellitpártja a Za ĺudí, mely az egykori köztársasági elnök, Andrej Kiska szellemi örökségét van hivatott tovább éltetni, mindannyiunk, és az egész anyaszentegyház bánatára.
Ha ma egy átlagos embert Szlovákiában megkérdeznénk, hogy Szlovákia miniszterelnök-helyettesén, a Za ľudí párt elnökén, Veronika Remišován kívül nevezzen meg még egy párttagot, vagy képviselőt e pártból, bizony bajban lenne, mint ahogyan én is, aki viszonylag napi szinten követem a politikát.
Bevallom, nem vagyok jobb véleménnyel a Richard Sulík féle SaS-ról sem, melynek tagjai röpke 10 év alatt épp most készülnek másodszor saját kormányuk megbuktatására.
Tíz éve ez Iveta Radičová kormánya volt, most éppen Igor Matovičé. Az indok gyermeteg és halálosan komoly is egyben. Azért halálosan komoly, mert emberéletekről van szó. A Szputnyik V vakcina behozatala ugyanis csak ürügy a kormányfő esetleges menesztésére a kialakult káoszkormányzásban, melynek Sulík éppoly részese, mint bárki más.
Azzal, hogy a Szputnyik V leszállt Szlovákiában, a(z) SaS nem szállhat fel sakkozó galamb módjára, mint aki jól végezte a dolgát. Porhintés lenne részemről, ha bárkit is kiemelnék, vagy elítélnék ebben. Egyformán ludasak szinte mindenben Kolláron, Matovičon, Remišován és Sulíkon keresztül. Mert lássuk be, hogy a politikában az önvizsgálat legalább annyira fontos, mint az erdészetnél a fa. Aki erre nem képes, így is, úgy is megy a lecsóba.
Az oltóanyagnak pedig nem lehet politikai beállítottsága. Életeket fog menteni, pártállástól függetlenül.
És azt még Szlovákia külügyminisztere sem lihegheti túl, szinte sírva, hűségesküt tevő nyilatkozatával a hibrid hadviselésről, a Szputnyik V kapcsán az európai liberális elit felé, hogy az orosz vakcina, ha Ausztriában, Szerbiában, Magyarországon, Csehországban vagy Németországban nem szolgál geopolitikai célokat, akkor Szlovákiában sem. Ettől a szánalmas nyivákolásától nem lett sem európaibb, sem külügyminiszteribb, senki előtt.
Kiska öröksége pedig, ha valaha is volt ilyen, pont arra sorsra fog jutni, amilyet érdemel. A szlovák ,,hősi”, de elengedhetetlen halált halt pártok tablóján, a futottak még kategóriában, jelenleg még első helyen áll majd mindaddig, míg nem jön a következő zombipárt, mely végleg kiszorítja az utolsó szalmaszálba kapaszkodásából, mellyel se történelmet, se politikát nem csináltak!
(Hrubík Béla/Felvidék.ma)
