Az egészségügy-minisztérium és a tiszti főorvos intézkedései, melyek korlátozták a lakosság számára az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségét, alkotmányellenesek voltak, állapította meg a Szlovák Nemzeti Emberi Jogi Központ (SNSĽP).
A központ a weboldalán közzétett beszámolójában értékelte az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint az egyenlő elbírálás elvének koronavírus idején történt betartását. Ebben megállapítást nyert, hogy a járvány érzékenyebbé tette a társadalmat az emberi jogok korlátozása iránt.
„A járvány miatt sok szlovákiai polgár számára hozzáférhetetlenné vált az időben történő minőségi egészségügyi ellátás“ – közölte a központ, hozzátéve, hogy az állam biztonságáról szóló alkotmánytörvény felsorolja azokat az emberi és szabadságjogokat, melyek veszélyhelyzet esetén korlátozhatóak, ám az egészségügyi ellátáshoz való jog nem szerepel közöttük.
A központ megállapítása szerint a járvány különösen negatív hatással volt a lakosság legsebezhetőbb rétegeire.
„Annak ellenére, hogy a járványhelyzet mindannyiunk életét megváltoztatta, a többségben romák által lakott településeket, az egészségkárosodással élőket, a hajléktalanokat, a nőket, a gyermekeket és egyéb további csoportokat jóval érzékenyebben érintettek az intézkedések következményei. A koronavírus-járvány társadalomra gyakorolt hatásai még egyértelműbbé tették a lakosság ezen csoportjainak sebezhetőségét és elmélyítették a társadalmi különbségeket“ – olvasható a beszámolóban.
A központ problémásnak tartja azoknak a roma települések általános vesztegzár alá helyezését, ahol kimutatták a vírus jelenlétét. „Az általános karantén alá helyezés, a többi lakossal való érintkezés betiltása aránytalanul korlátozta a személyi szabadságot az érintett településeken és meghaladta a szabad mozgás korlátozásának megengedhető kereteit“ – véli a Szlovák Nemzeti Emberi Jogi Központ.
Foglalkoztak a kijárási tilalom kérdésével is az általános teszteléssel összefüggésben. Megállapították, hogy a szabad mozgás és tartózkodás kijárási tilalommal való korlátozása, s a teszteléstől való függővé tétele összhangban volt az állam biztonságáról szóló alkotmánytörvénnyel.
Bírálták azonban, hogy a tesztelés önkéntes voltának hangoztatása ellenére a kijárási tilalom alóli kivételeket úgy határozták meg, hogy sokaknak nem volt szabad választásuk abban a tekintetben, hogy részt vegyenek-e a tesztelésen.
„Az alapvető emberi és szabadságjogokba történő jelentős beavatkozásnak számított a kijárási tilalommal összefüggésben a munkához való jog korlátozása. A kivételek között ugyanis nem szerepelt a munkába és a munkából, valamint a vállalkozás végzéséhez vezető út“ – folytatja a beszámoló, erre csak negatív teszteredménnyel volt lehetőség.
A továbbiakban megállapítást nyert, hogy rendkívül szigorú intézkedéseket hoztak az oktatás terén, ahol nem vették figyelembe a koronavírus terjedésében mutatkozó regionális különbségeket, s az alap- és középiskolák, valamint iskolai intézmények általános bezárása akadályozta az oktatáshoz való hozzáférést és tovább mélyítette a régóta mellőzött problémákat.
Az értékelés szerint az oktatásügyi minisztérium eljárása is alkotmányellenes volt, amikor döntéseivel az oktatási törvényből adódóan többször megszakította a tanítást.
Itt is hasonló a helyzet, mint az előző esetben, az állam biztonságáról szóló alkotmánytörvény felsorolja azokat a körülményeket, amikor veszélyhelyzet esetén korlátozhatók az alapvető emberi és szabadságjogok, meghatározva azok korlátozásának mértékét is. Viszont az állam biztonságáról szóló alkotmánytörvény 5. cikkelyének 4. bekezdése nem teszi lehetővé a művelődéshez való jog korlátozását.
(NZS/Felvidék.ma/Webnoviny.sk)
