Komáromszentpéteren ma adták át a Pro Probitate – Helytállásért díjat. A felvidéki magyar nemzeti közösség érdekében kifejtett közéleti tevékenységéért és helytállásáért Duray Miklóst tüntették ki.
A mai díjátadón Forró Krisztián, a Magyar Közösség Pártja elnöke köszöntötte Duray Miklóst és a rendezvény további résztvevőit.
Duray életútját Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (MKP) méltatta, kiemelte a díjazott tudományos, közösségi és jogvédő munkáját is.
Berényi a méltatást személyes élmények felidézésével színesítette, visszaemlékezett első találkozásukra, amely még egyetemista korában történt. A József Attila Ifjúsági Klub (JAIK) egyik rendezvényén megragadta őt a Duray Miklós által megfogalmazott krédó: „Intézményeket kell építenünk, és mindig önállóan kell megfogalmaznunk azt, amit akarunk!”.
Duray ezt az utat folytatta 1989 novembere után is. „Azt mondta, önálló mozgalomra van szükség, Esterházy János példájára építve alakult meg az Együttélés politikai mozgalom, amelynek elnöke volt egészen a Magyar Koalíció Pártja megalakulásáig” – mondta Berényi, aki emlékeztetett arra, hogy az Új Szó napilap 1992-es ankétja szerint is Duray Miklós volt a legnépszerűbb felvidéki magyar politikus. „Én azokban az időkben a dunaszerdahelyi DAC-stadionban is tapasztaltam, hogy a mérkőzés szünetében az emberek róla beszélnek. A közönség akkor szembesült azzal, hogy díjazottunk kétszer ült börtönben a felvidéki magyarság jogvédelméért” – utalt Duray Miklósnak az ún. Csehszlovákiai Magyar Jogvédő Bizottságában betöltött szerepére, és az összesen 470 napon át tartó fogságára.
Kiemelte, hogy Duray 1993-ban fogalmazta meg azt a társnemzeti koncepciót, amely nem „kisebbségként”, hanem magyar közösségként nevezte meg az itt élő magyarságot.
Duray egyik kezdeményezője volt az 1994. január 8-i komáromi nagygyűlésnek, melytől már a szlovák nemzetállamot építők is megijedtek, és alternatívát kerestek (és találtak) a helyére.
1994-ben magyar-magyar találkozókat szervezet, ezekből nőtte ki magát a ma is működő Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT).
1997-ben ő mondta ki először, hogy „törvénnyel kell rendezni Magyarország és annak államhatárán túl élő magyarok jogállását és a kapcsolatát”.
1998-ban megalakul az akkor működő három párt fúziójából a Magyar Koalíció Pártja, ekkor komoly alázatot mutatott közösségünk érdekében. „Nem az Együttélés volt a nyertese ennek a fúziónak, de a felvidéki magyarság mindenképpen” – mondta Berényi.
Szólt Duray 2002-es budapesti beszédéről a Kossuth téren, amelyet Duray a rendezvény egyik tábláján lévő szöveg felolvasásával zárt: „Viktor, veled vagyunk! Felvidék”, ezután Szlovákiában ismét támadásokkal szembesült.
Komoly munkát fordított a 2004-es kettős állampolgárságért kiírt népszámlálás sikeréért is, és komoly része volt 2007-ben, az MKP tisztújításban is.
„És emberként viselkedik”. Berényi felidézte azokat a találkozókat, amikor Duray vendégül látta otthonában a képviselőtársait, és közben ezeken is csapatépítés folyt a közösségi célok megvalósulása érdekében. „Nem volt magányos farkas” – hangsúlyozta Berényi. Emlékeztetett arra is, hogy Duray az aktív politikától visszavonulva, nyugdíjasként lelkesedéssel fogadta és támogatta a Martosi Szabadegyetem megalakulását.
Berényi elmondta, otthon, családi körben készült mai beszédére, és feleségétől hallotta Duray Miklóssal kapcsolatban a „világítótorony” találó kifejezést. Berényi József beszéde végén leszögezte: „Díjazottunk egy világítótorony. Nem az a dolga, hogy folyamatosan világítson, hanem az, hogy ha jön a vihar, fényeket kibocsátva útbaigazítson bennünk”.
Duray Miklósnak az MKP megyei képviselői nyújtották át a kitüntetést. A díjátadót a színvonalas kultúrműsor még meghittebbé tette.
A díjazott megköszönte a méltató szavakat, az együttműködést, és mindazoknak a támogatását, akik segítették őt a munkájában. Ami szavai szerint már négyéves korában elkezdődött, amikor édesapja elvitte a helyi Csemadok-alapszervezetbe, ahol akkor a székrakásban segédkezett. „Igaz, az akkori székrakástól a mostani díjátadóig sok idő eltelt, ezért köszönöm, hogy itt lehetek” – fogalmazott Duray Miklós.
A Pro Probitate – Helytállásért díjat az MKP képviselői alapították, elsőként – in memoriam – Esterházy János életútját méltatták vele.
A tavalyi évet leszámítva (akkor a járvány miatt elmaradt) minden évben sor került a díjátadásra.
A korábbi díjazottak:
1995: Zonctorony község (a magyar iskola megmentéséért),
1996: Lénár Károly lelkiatya,
1997: a Mindszenty-per elítéltjei,
1998: Janics Kálmán író-politikus, Búcs és Bátorkeszi helytálló polgárai,
1999: Ág Tibor népzenekutató,
2000: Burján László lelkipásztor,
2001: Gáspár Tibor pedagógus,
2002: a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége,
2003: a Jókai Színház,
2004: Turczel Lajos irodalomtörténész,
2005: Koncsol László író-költő,
2006: Takács András néprajzkutató,
2007: Stelczer Elemér (az Esterházy János Emlékbizottság volt elnöke),
2008: Sidó Zoltán (pedagógus, a Csemadok volt elnöke),
2009: Szénássy Zoltán pedagógus,
2010: Dobos László író,
2011: Dolník Erzsébet,
2012: Tamás Aladárné Szűcs Ilona pedagógus,
2013: Pázmány Péter, Dunaszerdahely korábbi polgármestere,
2014: Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas színművész,
2015: Albert Sándor, a Selye János Egyetem alapító rektora,
2016: Kolár Péter pedagógus, a Thália Színház volt igazgatója,
2017: Dániel Erzsébet népművelő,
2018: Nagy János szobrászművész,
2019: Szvorák Zsuzsanna népművelő.
2018-ban és 2019-ben a Felvidéki Magyarság társdíj is kiosztásra került, amellyel Halzl Józsefnek, Pásztor Bélának és Szabó Tibornak mondtak köszönetet.
Az 1945-ben Losoncon született Duray Miklós már a rendszerváltozás előtt is kiállt a felvidéki magyarság jogaiért, ezért kétszer börtönbe zárták. A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága alapítója és szóvivője volt.
A rendszerváltozás után az Együttélés politikai mozgalom elnöke volt egészen az egységes – általa kezdeményezett – pártegyesítésig, azaz az MKP megalakulásáig, amelynek ma is aktív tagja. A magyar nemzetpolitika kimagasló személyisége, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) alapötletének megfogalmazója, létrehozásának egyik kezdeményezője.
Ugyancsak a nevéhez fűződik a státustörvényből eredő Magyar Igazolványok létrejötte. Közíróként is jól ismerjük, hiszen több mint 20 könyv szerzője. Mindez csak néhány kiragadott pont Duray életútjából, aki a Szövetség a Közös Célokért társulásban tavaly köszönt le elnöki tisztségéről, életútjáról részletesen a duray.sk internetes oldalon tájékozódhatunk, de megtehetjük ezt a Koltay Gábor rendezésében 2010-ben készült A szabadság ára dokumentumfilm megtekintésével is.
(Oriskó Norbert/Felvidék.ma)
