Három államelnök, három miniszterelnök, 25 miniszter és miniszterhelyettes különböző országokból, valamint Ferenc pápa tette tiszteletét a szlovák atlantista think-thank, a GLOBSEC e héten zajló éves fórumán.
A pápa végül videóüzenetet küldött a pozsonyi geopolitikai konferencia résztvevőinek, akik ezúttal egy hibrid eseményen vehettek részt. Ezekbe az új formátumú kerekasztal-beszélgetésekbe személyesen és online formátumban (szerzőnk utóbbit választotta) is be lehet kapcsolódni. A három napig tartó konferencia a maga nemében Közép-Európa legnagyobb biztonságpolitika találkozója. Előzetes hírekben Joe Biden amerikai elnök részvételét is belengették, de az elnök a G7 zajló genfi találkozóján vett végül részt.
A 16. alkalommal megrendezett esemény vezérfonala: hogyan lehet újjáépíteni a járvány utáni világot
– mondta Vass Róbert, a GLOBSEC felvidéki magyar származású elnöke és alapítója. A program szerint a meghívottak főleg a demokráciába és az intézményekbe vetett bizalom megújításáról és újjáépítéséről, a gazdasági növekedésről és fellendülésről, a technológiai kormányzásról, a 21. századi biztonságról és az egészségügyi ellenálló képességről diskurálnak, s a lehetséges megoldásokról.
„Ahhoz, hogy jobban építkezzünk, alkalmazzuk a világjárvány során levont tanulságokat: közös célokat kell megfogalmaznunk és ezekre közös megállapításokat kell alkalmaznunk, hogy a jövőbeli válságok megelőzhetőek legyenek” – ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg a konferenciát Zuzana Čaputová, Szlovákia államfője.
Az Ivan Korčok szlovák és Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszterek, valamint Marina Sereni olasz külügyminiszter-helyettes asszony, illetve Daniela Schwarzer a Nyílt Társadalom Alapítvány New York-i irodájának a vezetője között zajlott panelbeszélgetésen
az Euróapi Unió, mint globális szereplő helyét próbálták meghatározni.
Alexander Schallenberg szerint az EU egyik nagy erőssége, hogy megvan a rejtett kapacitása arra, hogy azonos hangon képes kommunikálni, és az ezzel járó hitelességet is fel tudja mutatni. Amit hiányol, hogy hiába az EU a legnagyobb nemzetközi donorszervezet és kereskedelmi blokk, az ezzel járó előnyöket nem tudja a maga javára fordítani. Sereni miniszterhelyettes csatlakozott osztrák kollégájához, szerinte is alkalmas lenne az európai közösség ettől hangsúlyosabb globális szerep betöltésére.
A szlovák külügyminiszter ezzel szemben arra helyezte a hangsúlyt, hogy mielőtt kitűzzük a nagy stratégiákat, nézzük meg, mit értünk el eddig az EU hátsó udvarában, a Nyugat-Balkánon és a posztszovjet térségben, ahol eddig a sikerek elkerülték a szervezetet.
Korčok szerint fel kell készülnie az EU-nak olyan kihívásokra, mint a liberális demokráciák elleni támadások, a digitális fejlesztések következtében megváltozó világunk.
„Nem lehetünk ott a globális színtéren játékosként, amíg a belső koherencia hiányzik” – mondta a szlovák diplomácia vezetője.
Daniela Schwarzer szerint az EU hitelessége ott kezdődik, hogy mennyire értékorientált a közösség külpolitikája, szerinte nagy probléma, hogy a 27 tagállam nem lesz képes megalkotni a közeljövőben egy közös kül- és védelmi politikát. Pedig a járvány is megmutatta, mekkora szükség lenne egy magasabb szintű kooperációra a tagállamok között. Schwarzer szerint „az EU-nak el kell végeznie a kockázatértékelést, ennek alapján pedig létrehoznia azon eszközöket, amelyek szükségesek az egyhangú cselekvéshez”.
A másik, térségünket érintő kérdésekben Victoria Nulanddel láthattak a résztvevők egy élő, online interjút. Az amerikai külügyminisztérium politikai ügyekért felelős államtitkárát, aki az Obama-kormányzatban az európai ügyekért felelt ugyanott, a New York Times moszkvai tudósítója kérdezte az USA közép-európai stratégiájáról.
Az államtitkár
megerősítette Biden elnök elkötelezettségét Ukrajna területi integritásának védelmével kapcsolatban, a Biden-adminisztráció támogatja a jelenlegi ukrán vezetést. Ugyanakkor üdvözlik az orosz fél szándékát a minszki folyamat folytatásában.
Ami a napokban zajlott Putyin–Biden találkozót illeti, Victoria Nuland úgy értékelte, hogy a saját kitűzött céljaikat elérté a két vezető közötti, kifejezetten hasznosnak bizonyult találkozó során. Azonban figyelmeztetett, hogy a puding próbája az evés, és a jelenlegi amerikai–orosz kapcsolatokban „ez a puding még nem túl ízletes”.
Arra a kérdésre, hogy az USA mit tesz a Közép-Európában jelenleg észlelhető erős vezető iránti vonzalom ellen és az autokratikus típusú berendezkedések megfékezésére, a következő választ adta:
„Nemzeteinknek együtt kell működniük, hogy megvédjék a demokráciát, a demokratikus intézményeket. Amerika mindent meg fog tenni, hogy erősítse a joguralmat, a szabad választások lehetőségét és emberi jogok védelmét. Nemcsak Közép-Európában, de a világ minden részén kész kiállni ezen értékek mellett”.
Felhívta a figyelmet, hogy azon államoknak, amelyek egyszer már megfeleltek a nagyon magas NATO-sztenderdeknek, kötelességük ezen értékek védelme.
A G7-csúcs nagy eredményeként értékelte a fejlett államok közös vakcinafelajánlását a kevésbé fejlett országok számára. Ez egy jó példa a közös összefogásra.
A beszélgetésben kiemelt témakör volt a kiberbiztonság, s az erősödő orosz kémtevékenység mellett az orosz–kínai közeledés is. Az utóbbira reagálva az államtitkár megjegyezte, hogy Oroszország gondolja meg kétszer is, mielőtt még jobban függőségbe kerül Kínától. A térségbeli kínai befektetések megléte alapvetően nem gond, csak ezeknek átláthatóknak és elszámoltathatóknak kell lenniük – tette hozzá.
Végül résztvevői kérdésre válaszolva elítélte a magyar parlament által napokban megszavazott pedofilellenes törvényt, annak szerinte esetleges diszkriminációt magában rejtő részei miatt.
„A modern demokráciákban, Magyar- és Lengyelországot is beleértve nincs helye a nemi alapú diszkriminációnak, ezen alapvető emberi jogokért Washington eddig kiállt és ezután is ki fog állni” – tette nyilvánvalóvá az amerikai álláspontot Victoria Nuland.
Eredetileg megjelent a Moszkvatéren.
(Vass István/Felvidék.ma)
