2003. október 26-án az Érsekújvári járás Ipoly menti településén, Ipolyszalkán megnyílt a régió első tájháza. A vályogból épült régi parasztházat az Ipolymenti Kulturális és Turisztikai Társaság vette meg, az Illyés Alapítvány támogatásával. Gyors és jelentős anyagi segítséget nyújtott a Szövetség a Közös Célokért is.
Az azóta töretlenül működő tájház az egyetlen tájainkon, mely bármilyen problémák ellenére nem zárt be. Télen-nyáron gazdag programmal, a népi eledelek kínálatával várja a vendégeket. Iskolai csoportok, turisták százai jelentkeznek be, hogy megismerjék az Ipoly menti sajátos viseletet, szokásokat, régi ételeket.
A gyermektáborok szervezését még a tájház megvétele előtt kezdte a társaság, akkor a sportcsarnokban szervezték meg 3-4 éven keresztül a kis- és nagydiákoknak több turnusban a kézműves tábort.
Tájház
Ez sem volt véletlen, hiszen a község idős polgárai közül sokan foglalkoztak kézművességgel. Majd sorra tanulták a régi mesterségek fortélyait a fiatalabbak is, s az utánpótlás a mai napig biztosított.
A 2001-ben megalakult Ipolymenti Kulturális és Turisztikai Társaság elnöke Dikácz Zsuzsanna lett, aki azóta is fáradhatatlanul vezeti a házat, bővíti nemcsak a programkínálatot, de a tájház további fejlesztéséről is gondoskodik. Ma már családjával együtt szorgoskodnak azon, hogy a tájház folyamatosan működjön.
Nemcsak programjaikkal, de a hazai ízeket kínáló kemencés finomságaikkal is ismertté váltak a régióban. A szalkai kuglóf, a kemencében sült kenyerek, a hagyományok szerint elkészített télire valók is közkedveltté váltak a térségben. S mindezek készítésébe bevonják a nyári táborozókat is, akik szinte játékosan ismerik meg az egészséges étkezés alapjait, receptjeit.
Meghirdették az idei tábor programját is, melyet 21. alkalommal szerveznek. A tábor egyik szervezője, Dikácz Andrea Facebook-oldalán így szól a visszajáró és az új táborozókhoz:
„Mi magunk sem hisszük el, hogy a kézműves táboraink ennyi éven keresztül ilyen sikert aratnak. A huszonegy év bizony nem kevés. Ha emberről volna szó, már fiatal felnőttként emlegetnénk, aki önállósodik és saját életet kezd. Ezek az évek megmutatják, hogy milyen kitartóak vagyunk mi, emberek, akiknek céljaik, álmaik vannak.
De a célok és álmok sokszor egyedül nem valósíthatóak meg, szükségünk van másokra is, hogy a választott úton haladjunk. A tábor megálmodója mellett szükségünk volt olyanokra, akik ügyes kezükkel és tehetségükkel jó tanárokként továbbadják a tudást, amit életük során megtanultak. Kellettek olyanok is, akik szívvel-lélekkel megmutatták az ízek világát, és megtanították, hogyan használják fel az alapanyagokat finomságok elkészítésére. Szükségünk volt olyan emberekre is, akik ügyelnek azokra, akik ezeket mind megtanulnák, elsajátítanák; vigyázni rájuk egy héten keresztül, nem könnyű feladat. És végezetül azok, akiknek ezt mind létrehoztuk: a gyerekek! Nélkületek nem élnénk meg idén a 21. táborunkat újabb három turnussal. Köszönjük Nektek, és várjuk, hogy júliusban, augusztusban újra lássunk Benneteket!”
Tehát a szalkai szervezők várják a táborozni vágyókat, akik a múltból szeretnének meríteni jövőjük építéséhez, vagy „csak” egy kellemes nyarat akarnak eltölteni az Ipoly mentén.
(Dániel E./Felvidék.ma)
