A Pozsony, az egykori ősi magyar koronázóváros mai negyedik kerületéhez tartozó Pozsonyhidegkút (Dúbravka) régi, máig falusias jegyeket viselő részében található Brizsit (Brižitská) utcai kápolna és környezete igazán szakrális hely jelentős magyar múlttal. Az Öreghidegkút ezen része a városrész egyik legfestőiesebb tája. A Dévényi-Kárpátok (Dúbravská Hlavica) domborzat oldalán épült fel a plébánia épülete a 18. század közepén, az említett Rózsafüzér Királynője-kápolna elkészülte ugyancsak ebből az időből eredeztethető. A lourdes-i Szűz Mária-barlang 1948-ra épült. A felsorolt szakrális építmények környezetében keletkezésükkor hársfákat ültettek, melyek többsége a mai időkig megmaradt, s festői történelmi parkot alkot. A kápolna és a mellette elterülő park történelmi értéke miatt beíródott a Nemzeti kulturális emlékek sorába.
A kápolna és a plébánia történetéhez tartozik, hogy II. József 1786-ban reformjai keretében megszüntette a templomos rendeket, mások mellett a pálosokét, akik a Pozsony melletti Máriavölgy zarándokhelyét látták el. A hagyomány szerint a pálos szerzetesek egyike volt Máriavölgyben gróf Khuen-Héderváry Jakab.
Ő a többi pálos szerzetessel Hidegkúton telepedett le. A ház, melyet felépíttetett, később plébániává alakult át, s a mai Brizsit utca 15-ös szám alatt található meg a Rózsafüzér Királynője-kápolnával átellenben.
Feltételezhető, hogy az említett gróf, illetőleg a famíliája anyagi támogatói voltak a kápolna építtetésének, melynek keletkezése a 18. század végére tehető, mint a barokk templom be nem fejezett része. Ugyanis nem valószínű, hogy a plébánia – azon időkben kis község – rendelkezett volna elegendő eszközzel, hogy megközelítőleg 60 esztendő eltelte alatt két templomot építsen. Van azonban olyan feltételezés, mely szerint a kápolna már a 18. század közepén épült, amiről a kehely és a paténa tanúskodik, melyeket egy Kudlik névre hallgató személy ajándékozott a hidegkúti kápolna részére 1761-ben.
A templom előtt annak története olvasható, köztük még magyar nyelven üdvözlet Hidegkútról egy régi képeslapon (Fotó: Zilizi Kristóf)
A kápolna kapcsán meg kell említenünk a hozzá kötődő legendát, mely szerint azokban az időkben Hidegkútnak nem volt saját plébánosa. Minden egyházi ünnep alkalmával ebből kifolyólag a katolikus hívőkhöz a dévényi plébános járt el. Nem volt egyszerű, hiszen mindig gyalogszerrel kellett megtennie az utat.
Azokban az időkben élt egy pásztor, aki a hidegkútiak állatait legeltette. Istenfélő ember volt. Egy alkalommal, amikor egy körtefa közelében járt, megjelent neki fénylő koronával a fején Szűz Mária. Küldetést közölt vele, megkérve, hogy mondja el a szentségeket kiszolgáltató egyházi személynek.
A pásztor megtette, amire a Szűzanya kérte. Elment Dévénybe, s ott mindent elmondott a plébánosnak. Azonban az nem hitt neki, s megfeddte, hogy mindezt csak kitalálta. A pásztor ezután visszament Hidegkútra. Röviddel ezután a plébános elvesztette a szeme világát. Érezte, hogy ez büntetés azért, hogy a pásztor által elmondottakat megkérdőjelezte, a keményfejűsége büntetése.
A hálatáblák közül 3 magyarul íródott (Fotó: Zilizi Kristóf)
Térdre rogyott, s nagy buzgalommal imádkozni kezdett. Rövid ima után térden állva elzarándokolt Hidegkútról Dévénybe a hegyeken keresztül. Amikor a nehéz úton végighaladva csaknem célba ért, hirtelen visszanyerte látását. Ez a legenda gyorsan elterjedt a közeli és távolabbi környéken is. Ennek következtében Hidegkutat zarándokok tömkelege kezdte el látogatni. Így vált idővel Hidegkút zarándokhellyé. Mások mellett egy volt a négy legismertebb helyszín közül, ahol a horvát kolonisták is találkozgattak Magyarország minden pontjáról.
A kápolna és a plébániatemplom a Szűzanya lourdes-i barlangjával egyetemben nagyon meghitt, erdős domboldalon, árnyékos környezetben található. Igazán elmondható, hogy hívő és nem hívő számára is kikapcsolódást, megnyugvást, lelki feltöltődést nyújt.
Megjegyzendő, hogy a csaknem háromtucatnyi hálatábla közül három magyar nyelven íródott, s hálából, köszönetnyilvánítás gyanánt a Szűzanyának a múlt század második felében. A családok neveinek azonban csak kezdőbetűi vannak feltüntetve.
A Brizsit utca 15-ös szám alatti hidegkúti plébániatemplom épülete (Fotó: Zilizi Kristóf)
(Zilizi Kristóf/Felvidék.ma)
