Hunyadi János halálának 565. évfordulója alkalmából szobrot avatnak a törökverő Hunyadi tiszteletére Komáromban. Az augusztus 29-én (vasárnap) délután négy órakor kezdődő eseményen a Hunyadi-sorozat írójaként közismert Bán János (írói nevén Bán Mór), az M5 csatornaigazgatója mond ünnepi beszédet.
Az eseményen fellép Korpás Éva népdalénekes, verset szaval a dél-komáromi középiskolai tanár, Oláh Kálmán mellett Dráfi Mátyás, Jászai Mari-díjas érdemes művész és Boráros Imre Kossuth-díjas színművész.
A szoborállítás kapcsán a szervezők nevében a Kárpátia Sport Polgári Társulás elnöke, Pallag György elmondta, hosszas előkészületek után sikerült a végleges helyszínt megtalálni Túri Török Tibor szobrászművész adományának. „Beke Vince vállalkozóval, az ő magántelkén állíttatjuk fel társulásunkkal közösen Hunyadi János mellszobrát, mert az eredetileg tervezett, szintén magánterületen lévő Eötvös utcai helyszín műemlékvédelmi zónába esett, ezért ide a felelős hivatal nem hagyta jóvá” – fogalmazott.
Hunyadi mellszobra tehát a már meglévő Széna téri Petőfi büszt közelébe kerül.
Túri Török Tibor keszthelyi szobrász, alkotóművész szobraival Kárpát-medence-szerte találkozhatunk. Magyarország számos pontján, mintegy 50 településen találhatóak meg alkotásai. Nemzetileg elkötelezett emberként sok művet készít és adományoz nemzettestvéreinek. Ahogy ebben az interjúban fogalmaz, fontos számára a magyar régiók erősítése.
„A Teremtő ehhez adott nekem tehetséget, ezzel szolgálom a nemzetemet. A legészakabbra lévő szobrom Krakkóban egy Báthory István, a legdélebbi pedig Isztambul; illetve a magyar nyelvterületet tekintve Székelykeve (Belgrád alatt)”
– nyilatkozta portálunknak korábban.
Túri Török Tibor: A szoborban megformázott történelem fontos térjele a múltunknak
Természetesen a Felvidéken is állnak szobrai köztereinken Szenctől Királyhelmecig. Tevékenységét a Rákóczi, majd a Kossuth Szövetség aranydiplomájával tüntette ki, s 2009-ben elnyerte a Pro Cultura Keszthely díjat is. Legutóbb asztali szobrot készített a nemes lelkű mártírról, gróf Esterházy Jánosról. Szobrait egy bronzhatású anyagból, az úgynevezett spanyol művészagyagból készíti, amely égetés után különleges keménységű lesz.
A szervezők nevében Pallag György rámutatott: bár a törökverő Hunyadi Jánosnak nincs kötődése Komáromhoz, de Európához annál inkább, ezért is gondolja úgy, hogy helye van minden városban.
„Az Oszmán Birodalommal szemben, a szultán többszörös túlerőben lévő seregén aratott győzelme fontos mozzanata volt Európa történelmének, hiszen megcsillant a remény, hogy az oszmánokat végleg kiűzzék Európából. Hunyadinak hála, Magyarország határai még hosszú évtizedekig sértetlenek maradtak. Röviddel a nándorfehérvári csatát követően Hunyadi János 1456. augusztus 11-én a táborban pusztító pestisjárványban elhunyt. Ennek évfordulója kapcsán szeretnénk róla megemlékezni”
– jegyezte meg.
Hunyadinak nem ez az első szobra Komáromban. Gyurcsek Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész műkőtalapzaton álló egész alakos Hunyadi alkotását 2005-ben állította a Palatinus Polgári Társulás.
Szalai Erika/Felvidék.ma
