Csicsón szeptember 8-án harmadik alkalommal került sor a Felvidéki Értéktárak Találkozójára. A színes, gazdag és szívmelengető rendezvényre több mint 90-en érkeztek az ország különböző tájairól.
A tanácskozáson részt vett V. Németh Zsolt, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos, aki felszólalásában közölte, 2012-ben indult az a kezdeményezés, mely célul tűzte ki, mutassuk meg a világnak, kik vagyunk, ne más tegye ezt meg helyettünk. Gyűjtsük össze értékeinket, hiszen ezek erősítik identitásunkat. A Felvidéken ez a feladat többszörösen fontosabb, mint odahaza. Antall József lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének mondta magát.
Ennek folytatása a gazdagodó kapcsolatok kiépítése. Trianon óta, egy évszázad alatt, rengeteg értéket hoztak létre. Nemcsak azok megőrzése fontos, hanem az újak létrehozása is.
Gyors változások korát éljük, amikor értékrendek porladnak szét. Mi vagyunk az utolsó bástya. Ha ez elesne, ez a keresztyén Európa halálát jelentené. A hagyományok jövőképet, életformát határoznak meg. Ennek a mozgalomnak vonzónak és frissnek kell lennie. Legfőbb feladata, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben felvidékiként és magyarként.
Pető Péter, a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár Bizottság elnöke és megyei alelnök elmondta, szigetközi emberként odafigyel a Csallóközre. Nincs olyan kincs, ami ne kapcsolna össze! A mai világban kell megbecsülnünk értékeinket. Odahaza magyarnak megmaradni sokkal egyszerűbb. Ott van a polgármester és az önkormányzati képviselők. Itt azonban ezen felül kellenek a civil szereplők is. Partnerséget ajánlott, hogy az egyes emberek közötti kapcsolatok kiépüljenek.
Minél több mikrocsoport vegye föl egymással a kapcsolatot, hogy a Kárpát-medence egy nagy magyar teret alkosson. Legyen jó közösen magyarnak lenni. A határ többletfeladatok elé állít mindannyiunkat. Mosoly, barátság uralkodjék. Ne tekintsük a közös feladatokat nyűgnek, hanem hivatásnak.
Huszár László váratlan halála után Rancsó Andrea vette át a Felvidéki Értéktár Bizottság vezetését, aki a felvidéki értéktárak helyzetével és jövőképével foglalkozott. Mi az, ami előre viszi ezt a mozgalmat? A fiatalok bevonására van szükség. Folytatni kell a gyűjtéseket. A kiszélesítést szolgálja, ha az emberekkel megismertetik eredményeiket. Tehát szükség van a reklámozásra. Ez erősíti a lokálpatriotizmust. Jobban be kell vonni a polgármestereket és iskolákat. Ami ott van a szívben, az érték. Fontos a digitalizáció. A mozgalom szakmai alapjait szükséges megerősíteni és előkészíteni a képzéseket. Az internetes oldalaikat hozzáférhetőbbé kell tenni és fel kell használni az oktatásban. Számba vette a Felvidéki Magyar Értéktár elnökségének feladatait is. Ezek közé tartozik az önálló arculat kialakítása, rendezvények és kiállítások tartása, szakmai továbbképzés biztosítása, kiadványok megjelentetése, a weboldal fejlesztése és az értékgyűjtés kiszélesítése.
Egyperces néma csenddel adóztunk Huszár László emlékének (1951-2021), majd egy rövid film emlékezett munkásságára és érdemeire. Hiánytalanul tovább kell vinni mindazt, amiért dolgozott – mondta Fekete Irén tanár, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke.
Ezután megnyitották az értékkiállítást, mely bemutatta az egyes települések értékeit és a helyi kézművesek munkáit. Hímzéseket, ételeket, régi fényképeket, kiadványaikat és kenyeret meg szőlőt…
A továbbiakban bemutatkozott a Hetényi és Csilizközi Értéktár (az előbbit Czibor Angelika, hetényi iskolaigazgató, az utóbbit Hoffner Tibor és Bazsó Gabriella mutatta be). Rozsnyó és vidéke értékeit Beke Beáta ismertette. Idén július 10-én alakult meg a Rozsnyó és Vidéke Értéktár Bizottság, mely 13 települést ölel fel. Idén szeptemberben kezdik meg a munkát.
A Gömöri Kézművesek Társulását Nagy György és Majoros Jácint mutatta be. Őket a FÉB tüntette ki, ugyanúgy mint a Felföldi Dalia Iskolát.
Alapítását 15 éves kutatás előzte meg – mondta Kopecsni Gábor, annak vezetője. Kutatásuk kiterjedt a felvidéki, magyarországi és erdélyi területekre, valamint Mongóliára is. E néven 2018-ban váltak önálló harcművészeti iskolává. 13 könyvben adták közre kutatási eredményeiket és 8 díjazott pályaművel büszkélkedhetnek. A magyar katonai és népi harci testkultúrával foglalkoznak, melynek nemzetmegtartó, testerősítő és jellemnevelő szerepet szánnak. Eszközeik a szablya, íj, fokos, bot, karikás ostor, hajítófegyverek és a magyar népi birkózás. Központjuk Gömörpéterfalán található, mely Magyar Közösségi Házként működik.
Lengyel Ákos bemutatta a komáromi szekeresgazdák bandériumát és ruházatát. Az utóbbit Kelemen István, a gazdák leszármazottja magára is öltötte.
Bödők Károly szakmai alelnök arról értekezett, hogy a feltárt értékeket dokumentálni kell, de digitalizálni is. Lassan már az okostelefon is elavul. A Felvidéki Értéktár külön mobilalkalmazáson keresztül is elérhető és az előadó a gyakorlatban mutatta be annak használatát. Ez alkalmas kétoldalú kapcsolatra. Ha valaki rátalál egy értékre, le tudja fotózni, meghatározhatja GPS-koordinátáit, ellenőrizheti, vajon szerepel-e már az értéktárban. Az aktív segítőket könyvjutalomban részesítik.
A fiatal kincskeresőket arra buzdították, hogy kutassák fel a helyi értékeket és személyeket. Szanyi Mária néprajzkutató, aki e helytörténeti kutatások főszervezője, a Mindennapok Hősei közül most öt személyt méltatott.
A 95 éves Puss Annát (Kismagyar-Tonkháza), akinek családi története kötetben is megjelent. Győry Szilveszter hajógépészről az unokája írt dolgozatot. 170 rózsát nemesített. (Az egyiket a Beneš-dekrétumok áldozatainak nevezett el.)
Ő nem tudott eljönni. Zsok Gizella muzeológus, helytörténész, volt könyvtárigazgató, műemlékvédő szerteágazó tevékenységet tudhat maga mögött. Gazdag szakmai múlttal rendelkezik, több díj tulajdonosa, a Pro Futuro Villa Kezw Polgári Társulás alapítója. Kohút Milán birkózó és edző, országos bajnok, a veterán világbajnokság ezüst- és kétszeres bronzérmese, tehát jeles sportoló, aki szülőfaluja, Madar sportéletét lendítette fel és a csicsói Nagy Géza, a Magyar Kultúra Lovagja, faszobrász, fafaragó és helytörténeti író.
Ezzel kapcsolatosan köszönetet mondtak a felkészítő tanároknak is.
A csicsói Molnár Gábor pedagógus és Gyurán Ágnes, a FÉB titkára az Értékmunkafüzet szerepét ismertették az oktatásban.
A sikeres rendezvény végén Csicsó értékeit mutatták be a helyszínen. A református templomban kezdtük, majd a katolikusban folytattuk. Megnéztük a felújítás előtt álló tájházat, a Hét vezér szoborparkot, a Magyarnak maradni emlékparkot, a Tanárok emlékoszlopát, az iskolában Gáspár Sámuel emlékszobáját. A séta filmvetítéssel ért véget a kultúrházban, mely otthont adott a rendezvénynek.
(Balassa Zoltán/Felvidék.ma)