Január 23-án, a magyar kultúra napján Galántán Lajos András, a Csemadok Dunamocsi Alapszervezetének elnöke Életmű Díjat kapott.
Ha valaki ötven éven át áll egy szervezet – nevezetesen a hetvenkét éve alakult Csemadok élén –, annak az élete csakis a kultúráról szólhat.
Rövid videóbeszélgetésben is ezt vallja Lajos András: lehet, ha nem a kultúra berkeiben dolgozom önkéntesként több mint fél emberöltőn át, pénzben gazdagabb lettem volna, de lélekben szegényebb lennék.
Ezzel Lajos Bandi mindent elmondott. A fő profilja mindig is az éneklés volt, de sok műfajt kipróbált. A leginkább énekelt, nótaénekesként versenyeken is, és bejárta a falvak báljait, nótaestjeit. Jómagam is egy ilyen meghívás alkalmával ismertem meg a falunkban. Kedvenc műfaja arra is ösztönözte őt, hogy megalakítsa a Vadvirág éneklő-, majd folklórcsoportot. Ezzel is bejárták a fél ország magyar versenyeit, fesztiváljait, de szerepeltek Budapesten is. Otthon, a falujában a nótaestek szervezője 1995-től egészen 2020-ig.
Nótaéneklésben 2002-ben az Őszirózsa országos nótaversenyen Bősön második helyezett lett. Később Ipolynyéken elnyerte az Aranykoszorús nótaénekes címet. Ennek köszönhetően két alkalommal meghívást kapott a Duna tévébe is fellépésre.
Mindössze 22 éves volt, amikor 1971-ben az akkori elnöktől, Szalai Ernőtől egy év próbaidőre átvette a stafétabotot. Azóta, kerek 50 éve áll a Csemadok helyi szervezete élén, ami egyedülálló dolognak számít.
Az éneklést, a nótákat édesapjától tanulta, aki szintén tagja volt az énekkarnak, és nem mellesleg református kántor volt. Az ő kezdeményezése volt a 70-es években a Csemadok által szervezett híres „Nős emberek bálja“, a 90-es években a Csemadok-bál, majd az ezredforduló után a Csemadok szilveszteri báljai.
Még ma is aktív tagja a Vadvirág csoportnak, mely népdalok, énekek mellett folklór-összeállításokkal is gyakran fellép különböző rendezvényeken, határainkon túl is.
Csemadok-elnökként helyt állt akkor is, amikor a Csemadoknak meg kellett küzdeni a politikával.
A szocializmus idején is részt vett a március 15-i ünnepségeken, annak ellenére, hogy az tiltva volt. Volt úgy, hogy Komáromban a Klapka-szobornál a rövid ünnepi beszédet alig harmincan hallgatták, rendőri felügyelet mellett.
Ma már nem a politika okoz gondot, hanem az érdeklődés hiánya. A Csemadok-alapszervezet ezért igyekszik nyitni más irányba is, hogy több réteget megszólítson, ezért hívták életre a rétesnyújtó napokat, a régi ételek napját, melyeknek szintén egyik kezdeményezője volt.
Lajos András családjában apáról fiúra száll a kultúra szeretete. Elődei is kivették részüket a magyar kultúra műveléséből, fia ifj. Lajos András pedig ismert színész, a Miskolci Nemzeti Színház tagja, s hazai fesztiváljaink, rendezvényeink gyakori vendégszereplője.
Lajos András elismeréséhez gratulálunk a valamennyi Csemadok-tag nevében, akik ismerjük és szeretjük őt!
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
