Irinyi János magyar vegyész, kutató, a kémiai szaknyelv megalapozója, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója 1817. május 18-án született a Partiumban, a Bihar megyei Albis községben. Testvérével, Irinyi Józseffel együtt, 1848-ban a 12 pont egyik kidolgozója volt.
Református nemesi családba született, apja irinyi Irinyi János mezőgazdász, földbirtokos, édesanyja Janovits Roxanda (másként Jánossy Róza). Testvére a fiatalon elhunyt József (1822-1859), magyar hazafi, hírlapíró, műfordító, országgyűlési képviselő volt.
Irinyi János Nagyváradon és Debrecenben tanult, de kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte. Egyik professzorának, Meissner Pálnak, (erdélyi szász gyógyszerész és kémikus) sikertelen előadáskísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa megoldásának gondolatára 1836-ban, még a vörös foszfor felfedezése előtt.
Meissner Pál ólom-peroxid és kén keverékét próbálta lángra gyújtani dörzsöléssel, sikertelenül. „Ha kén helyett foszfort vett volna, az már régen égne…”- írta le Irinyi visszaemlékezésében akkori gondolatait.
Találmányát eladta egy Rómer István nevű gyufagyárosnak, a kapott összegből külföldre ment tanulmányútra, s ebből fedezte későbbi berlini egyetemi, majd hoffenheimi gazdasági akadémiai tanulmányait.
Huszonegy éves volt, amikor Berlinben, 1838-ban könyve jelent meg a kémia elméletéről, amelyben különösen a savakkal foglalkozott. Értekezett a szikes talajok javításáról is. A magyar szódás szikesek gipsszel történő javítását először Irinyi javasolta.
Ugyancsak ő alapította az első magyar gyufagyárat Első Pesti Gyújtófák Gyára néven 1840-ben. Találmányát és a gyárat azonban el kellett adnia a pesti szűklátókörű vezetők miatt.
Irinyi egyike volt a legtehetségesebb magyar kémikusoknak. Tökéletesen elsajátította az Antoine Laurent de Lavoisier (francia vegyész) szellemében fejlődő új kémiát. Nagy bátorság kellett ehhez, mert a bécsi és a budapesti tudós világ is el volt telve Winterl Jakab (magyar orvos, kémikus, botanikus) nagyszerűségétől, aki Lavoisier kísérleteinek meddőségét és elméleteinek tarthatatlanságát hirdette. És Winterlnek sok követője, tanítványa volt. Mindebben az a tragikomikus, hogy Irinyi, Winterl halála után nyolc évvel született, és Winterl tekintélye az általa alapított józsefvárosi botanikus kerten és Tessedik Sámuel (evangélikus lelkész, gazdasági szakíró, szlovákul: Samuel Tešedík, 1742-1820) barátságán nyugodott, tehát távolról sem kémiai természetű alapokon.
Irinyi az 1848–49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott, Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével.
Őrnagyként a nagyváradi lőporgyár vezetője volt. A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték.
Szabadulása után visszavonult a politikai élettől, tudományos munkásságának élt. A mai köztudatban csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége ismert, pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában. Mint erősen magyar érzésű nemes ember már korábban is részt vett a forradalmi mozgalmakban, a hagyomány szerint a híres 12 pontot ő szövegezte és küldte Pestre.
A szabadságharc bukása után két évig raboskodott. Hazatért gazdálkodni családi birtokára Vértesre, de sajnos a korszerű gazdálkodási befektetései miatt eladósodott, ezért állást vállalt, malomigazgatóként dolgozott Debrecenben.
Negyvenkilenc évesen alapított családot. Felesége, Dobói Dobayné micskei és nagyváradi Baranyi Hermina (1826–1888), akit 1866-ban vett el feleségül. Gyermekei: Janka és Lajos János, nem érték meg a felnőttkort.
„Egyedül az igazság győzhet s azt csak kutatás útján lehet megtalálni. A természet felett úgy szerezheted meg az uralmat, hogy megismered.” – hagyta örökül az utókorra a magyar vegyész és kutató. 1895. december 17-én, 78 éves korában hunyt el Vértesen.
Ma több közintézmény viseli a nevét, köztük a debreceni Irinyi János Gimnázium Szakközépiskola és Szakiskola, a kazincbarcikai Irinyi János Református Szakközépiskola és Diákotthon, a balatonfűzfői Irinyi János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, valamint a budapesti Irinyi János laktanya az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred laktanyája.
Forrás: Wikipédia
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)