Befejeződött Komáromban Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű tetőszerkezetének felújítása az Újvár kaszárnyájának Duna felőli szárnyával. Észak-Komárom legjelentősebb nemzeti műemléke tetőszerkezetének padlástere a felújítást követően bejárható lesz a turisták számára. A 2015-ben elkezdett munkálatok során az 540 méter hosszúságú tetőszerkezet felújítása három szakaszban, jellemzően uniós forrásokból valósult meg, véglegesen idén júliusra.
A komáromi vár a volt kaszárnyaépülettel együtt a katonai építészet egyik kimagaslóan értékes történelmi emléke, amely az UNESCO világörökségi jegyzékébe való besorolás egyik várományosa. Az egykor szovjet katonák által lakott hatalmas kiterjedésű laktanya 1810-ben klasszicista stílusban épült, 2000–2500 katona számára (a szovjet megszállás idején közel 4000 katona volt itt elszállásolva).
A munkálatok 2015-ben kezdődtek és a leghosszabb szakaszon, a Duna és a Vág által határolt szárnyak közötti középső részen és közel fél évig tartottak. A komáromi Darton Kft. által végzett felújítás során előbb a veszélyes hulladéknak minősülő azbeszttartalmú palaborítást, majd a használhatatlan gerendákat távolították el. A tetőszerkezet fa részén kívül felújították a kéményeket és tetőpárkányokat is, a tetőszerkezetre pedig új cserépfedés került a műemlékvédelem alatt álló épületen.
Akkor 1,8 millió euróból közel 18 ezer négyzetméternyi tető újult meg, 300 ezer új cserepet használva fel Szlovákia legnagyobb kiterjedésű tetőszerkezetére. A munkálatokat azonban pénzhiány miatt nem tudták teljesen befejezni, a maradék két szárny továbbra is felújításra várt – jelentős része ugyan elkészült, ám az 540 méter hosszú épületen további, közel 200 méternyi rész várt új tetőre.
Ezt követően a déli szárny, azaz a Vág felőli épületszárny tetőszerkezetét újították fel 2019-re, míg idén júliusra elkészült a Duna felőli szárny tetőszerkezetének felújítása is. A Vág folyó felőli szárnyszakasz felújítása 2018 februárjában kezdődött a ma már veszélyes hulladéknak számító eternit tetőhéjazat bontásával. A jellemzően uniós forrásokból történő felújításhoz a kulturális tárca és a vidékfejlesztési minisztérium mellett Komárom városa is hozzájárult a szükséges önrésszel. A szakemberek szerint az épület állaga így hosszú évtizedekig nem romlik majd.
A kaszárnyaépület szerkezetének megóvása és a szükséges infrastruktúra kiépítése után az elmúlt években a városvezetés célként fogalmazta meg, hogy a fontos történelmi értéket képviselő katonai erődítmény – ahol „történelmünk íródott” – elérhető legyen a közönség számára, ezért a részlegesen felújított épületnek szeretnének új, megfelelő rendeltetést találni, mely beépülhet a város életébe.
Erről beszélt Keszegh Béla, amikor a magyar féllel közösen jelentették be tavaly októberben, hogy egy magyar–szlovák együttműködésnek köszönhetően, 1,5 millió eurót meghaladó Interreg pályázati támogatásból fejlesztik a komáromi erődrendszer magyarországi és szlovákiai épületeit a jövőben. A pályázati támogatás nagyobb részét, mintegy egymillió eurót az erőd észak-komáromi része nyerte el.
Ebből a laktanya épülete újul megꓼ a főbejárat mellett 150 méter hosszan megújul a homlokzatrész és az útfelület, a szükséges mellékhelyiségekkel együtt kiépül egy korszerű fogadóhelyiség jegypénztárral, valamint egy új kiállítóterem is berendezésre kerül. Egyúttal elkészül az új trafóállomás is, melynek köszönhetően végre megoldódik az Öreg- és Újvár energiaellátása – így a jövőben egyesületek, turizmussal kapcsolatos szolgáltatások és vállalkozások is beköltözhetnek. A villamos-energetikai fejlesztés során végre kiépülhet a közvilágítás, de tervezik az optikai kábel bevezetését, illetve kamerarendszer kiépítését is a várba. A felújításoknak köszönhetően elérhető távolságba került, hogy a komáromi várat állandó jelleggel megnyissák a nagyközönség előtt.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)