Nánán a Csemadok és a Szövetség helyi szervezete közös megemlékezést tartott a templom előtti Minden Magyar Hős keresztjénél. Kicsik és nagyok, tucatnyi ember tartotta fontosnak, hogy az 1956-os magyar forradalom emlékét őrizve tisztelegjen a hősök emléke előtt.
Ünnepi köszöntőjében a Szövetség MKP platformjának helyi elnöke, Hanza Bán Krisztina így emlékezett:
„A magyar történelem bővelkedik az idegen uralom és zsarnokság elleni harcokban. Ennek nagyszerű példája az 1956-os forradalom és szabadságharc is, amely az egész világ számára megmutatta a magyar nép erejét és szabadságszeretetét.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
Az ’56-os hősök magasra tették a mércét. Példát mutattak hazaszeretetből, a haza iránti elkötelezettségből. Mindenüket kockára tették, mindent feláldoztak a nemzet szabadságáért, függetlenségéért. Erejük az összefogásban rejlett, egységben léptek fel a diktatúrával és az idegen elnyomó hatalommal szemben!
Sohasem felejthetjük azt, hogy 1956 sodró erejű, tiszta célú és önbecsülésünket helyreállító forradalom volt. Nem mehet feledésbe azonban az sem, hogy akkor is voltak olyanok, akik képesek voltak saját nemzetükkel szembefordulni, akiknek önös érdekük fontosabb volt, mint hazájuk becsülete.
Fotó: Dániel Erzsébet/Felvidék.ma
Tisztelgünk 1956 hőseinek, mártírjainak emléke előtt, és keressük a forradalomnak a mi hétköznapjainkra is érvényes üzenetét. A üzenetet, amely szerintem minden igaz magyar ember szívében ott van.
Máté evangéliuma 5. versének 10. fejezetét választottam a mai alkalomra, mely így szól: „Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa. Jézus a hegyi beszédben azonban nem általánosságban beszél az üldözöttekről, hanem azokról, akik az igazságért, vagyis az Isten ügyéért, az Istentől kapott értékek védelméért, így például nemzeti értékeinkért, a szabadságért kiálltak és kiállnak, s ezért még az üldöztetést is vállalják.”
A megemlékezés imával, a Himnusz eléneklésével folytatódott, majd gyertyagyújtással fejeződött be.
Dániel Erzsébet/Felvidék.ma
