Aki tegnap este ott volt a vágai (Galántai járás) Szent Miklós-templomban, Vadkerti Imre, Sipos Dávid, Zsapka Attila és Jánoska Tibor jóvoltából egy gyönyörű, megható karácsonyi koncert részese lehetett.
Vadkerti Imre neve már 2007-től ismerősen cseng az egész Kárpát-medencében, akkor az István, a király „új Koppányaként” robbant be a köztudatba. Több mint 10 éve az élő legendának számító Kormorán énekese, emellett számos zenés színházi darab főszereplője.
Zsapka Attila több évtizede szerez örömet nekünk, előbb a verseket megzenésített formában előadó Kor-Zár együttes zenészeként ismerhettük meg, azóta szólóénekesként és különböző baráti formációkban is láthatjuk őt, mint ahogy tegnap is. Zseniális érzéke van a versek megzenésítéséhez.
Ahogy Sipos Dávid szaxofonja szól, hát úgy senki másé. Zenei virtuóz a javában. Jánoska Tibor pedig szintetizátorával gondoskodott kiválóan arról, hogy minden további szükséges hang is felcsendüljön a templom falai között.
(Fotó: Oriskó Norbert/Felvidék.ma)
Karácsonyi akusztikus koncert révén most József Attila meseszép Betlehemi királyok költeményének előadásával kezdtek, és mintegy másfél órával később a Mennyből az angyal és a Csendes éj dalokkal zárták koncertjüket.
Felcsendült többek között a Kormorán Ki szívét osztja szét c. remekműve, Nagy László Adjon az Isten fohásza is, és tucatnyi további kulturális kincsünk.
Vágán tulajdonképpen már hagyománynak számít a karácsonyi koncert, most a koronavírus-járvány miatt két év kihagyás után tartottak ismét teltházas előadást a helyi katolikus templomban. Ehhez természetesen jó szervezésre és igényes közönségre is szükség van, Vadkerti Imre ennek tudatában köszöntötte Andrisák Viola helyi Csemadok-elnököt, Nyári Mihály barátját és a vágai templomba látogatókat, köztük az egyházi tisztségviselőket is.
Búcsúzóul a közönség hálásan és meghatódva énekelte nemzeti Himnuszunkat művészeinkkel. Nem „csak” egy kitűnő koncert részesei lehettünk, hanem egy olyan közösségi élményé is, amikor a művészek szívüket és lelküket is ott hagyják a színpadon.
Jövőre is visszavárják őket.
(O.N./Felvidék.ma)
