Ján Ruman, a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem Filozófiai Kara Politológiai Tanszékének politológusa szerint a hivatalnokkormány kinevezése elkerülhető lett volna. Ahogy a SITA hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, az egyik lehetőség a széles koalíció lehetett volna, hasonlóan az 1994-ben Jozef Moravčík által vezetett kormányhoz, bár hozzátette, hogy ehhez jelenleg hiányzik a konszenzus.
További lehetőség lett volna a választások áprilisra vagy májusra történő kitűzése. Ezzel szemben viszont az utolsó percig erőltették a dolgot, melynek eredménye a hivatalnokkormány lett. Eközben világos volt, hogy mindez csak idő kérdése, mivel Eduard Heger kormányát fojtogatták a politikai problémák. Így aztán Heger szó szerint az ország történetének egyik legsikertelenebb kormányfőjeként távozik a posztjáról“ – fejtette ki a politológus.
Zuzana Čaputová államfő legnagyobb hibájának, mely ehhez a helyzethez vezetett, azt tartja, hogy beleegyezett a választások szeptember 30-ra történő halasztásába.
Szerinte az lett volna a leghelyesebb, ha a legkorábbi időpontot szorgalmazta volna és meggyőzte volna a politikai pártok vezetőit, hogy fogadják el ezt a megoldást, ami befolyásolta volna a koalíciós pártok parlamenti képviselőinek döntését. Ám szerinte Čaputová ehhez nem rendelkezett kellő eréllyel. „Ezzel elejét vehette volna az újabb ügyeknek és nem vált volna szükségessé a hivatalnokkormány kinevezése. Ez ugyanis a végső megoldás“ – mutatott rá. Ebben a pillanatban azonban nem tartja reálisnak, hogy hamarabb kerüljön sor a választásra.
„Ahhoz, hogy szeptember végénél korábban rendezzék a választást, a parlament háromötödös többségére lenne szükség, ami nehezen elképzelhető. Ráadásul be kell tartani a választás kihirdetésétől számított 110 napos határidőt, tehát a legkorábbi időpont szeptember eleje lehetne“ – magyarázta Ruman. A júliusi időpont érdekében egyszeri alkotmánytörvénnyel megváltoztatni ezt a határidőt véleménye szerint jogi instabilitáshoz vezetne. Ruman arra is rámutatott, hogy a szlovák alkotmány nem ismeri a hivatalnokkormány intézményét, az ilyen kormánynak nincs felhatalmazása a polgároktól, azt az államfő jelöli és nevezi ki. Viszont el kell nyernie a parlament bizalmát és támogatását programjának megvalósításához.
Amennyiben erre nem kerül sor, az államfőnek vissza kell hívnia és a választások időpontjáig korlátozott hatáskörökkel működhet. Szerinte a hivatalnokkormánynak nem lesz könnyű dolga.
„Szlovákiában bevett gyakorlat a pártszempontok alapján történő jelölés, másrészt viszont a helyreállítási terv kollektív felelősségvállalást igényel. Az is elképzelhető, hogy nem szavaznak neki bizalmat“ – mondta. Felhívta a figyelmet, hogy az ellenzék már előre megtagadta a támogatást, vagy a választás korábbi megtartásától tette azt függővé. A politológus szerint előfordulhat, hogy a hivatalnokkormány provizórikus üzemmódban, korlátozott hatáskörökkel kormányozhat a választásig, ami veszélybe sodorná a helyreállítási tervet.
„Ez pedig komoly következménye lenne a leköszönő kormányfő és az államfő hibás döntéseinek. Egy biztos, hogy a tartósan rossz politikai kultúra veszélyezteti az ország biztonságát és jólétét“ – szögezte le Ruman.
(NZS/Felvidék.ma/SITA)
