Földi születésnap, mennyei kivitelben

Csallóköz leghíresebb Mária-kegyhelyén, Bacsfa-Szentantalon a hétvégén, szombaton és vasárnap ünnepelték Szűz Mária születése ünnepét.

A verőfényes délutánokon a hívek szentgyónáshoz járulhattak, majd a templomban bekapcsolódhattak a rózsafüzér-imádságba. Már hagyományosan a templomkertben tartották a szentmiséket.

A szombati szentmise szónoka a Szécsényből érkezett Barsi Balázs ferences szerzetes volt, akit Schranko László helyi plébános a legtávolabbról érkezett zarándokként köszöntött.

Majd megemlítette, hogy Balázs atya már 2015-ben is itt volt a porciunkula-búcsúkor, vagyis abban az évben, amikor a kegykép véres könnyezésének 300. évfordulóját ünnepelték. Az irgalmasság évében, 2016-ban lelki megújulást tartott.

Elmondta, hogy a ferencesek mindig nagy szerepet játszottak a hit megújulásában, a régmúltban Lippay György és Szelepcsényi György esztergomi érsekeknek is a ferencesek nyújtottak segítséget a katolikus hit újjáélesztésében. A lelki megújulást a Felső-Csallóközben a ferencesek munkája mellett a Szűzanya pártfogolta, akinek négynapos könnyezésére számos hívő megtért. Az imameghallgatások miatt a kegykép az „imago thaumaturga” címet kapta, azaz „csodatevő” képnek nevezték.

Balázs atya prédikációjában Jézus családfájára fókuszált, s azt ragadta ki, hogy az evangélista a „nemzette” kifejezést használja: „Ábrahám nemzette Izsákot, Izsák nemzette Jákobot”, stb. Ezzel a Szentírás a fogantatást szentnek mondja. Ádámot azonban az Isten nem „nemzette”, hanem saját képére teremtette s fiává fogadta.

A „képére” azt jelenti, az Atyaisten bennünket a megtestesült Fiúistenben modellezett meg. A saját Fia mintájára teremtett minket, fogadott gyermekeit, a Názáreti Jézus képére. Ez azért egyedi, mert minden ember személy, ugyanis a Fiúisten is külön személy.

Isten kapcsolata az emberrel nem anyagi, az anyaggal nem tudja felvenni a kapcsolatot, csak az emberrel, akinek van személye, s ez a személy válaszolni tud Isten meghívására.

Az énünket, személyiségünket nem a szüleinktől kapjuk, hanem a megtermékenyítés pillanatában Istentől, aki csak rábízott bennünket szüleinkre. Az élet áthagyományozását vették célba azzal, hogy engedélyezték az abortuszt. A gyűlölettel életláncolatunkat szakítják meg. Ádám olyan láncszem volt, amelyre őseink is fel vannak fűzve – ez a lánc arra emlékezet, hogy nem erre a világra vagyunk hivatottak.

Amikor Isten Fia leszállt Mária méhébe, akkor az anyagot, a biologikumot másként működtette: isteni hatalommal felvette egy új rendszerbe. Ebben az esetben nem két sejt egyesült, Jézus embersége nem rendelkezett férfi génállománnyal.

Az a csoda, hogy nem létezett előtte, és most létezik.

De Szűz Máriának bele kellett egyeznie. Ám Ő az előre megváltott, vagyis szabadsága nem úgy működött, mint a mienk, mely kiszakadt Isten szeretetéből és tudunk a jó és a rossz között választani. Isten nem tud rosszat választani. Mária szabadsága csak a tökéletes szereteten belül működik, így nem képes a rosszra. Beleegyezése szabad szükségszerűség, de mégis, Isten megkérte őt és a beleegyezése óriási volt.

Vasárnap délután szintén ájtatosságok előzték meg az ünnepi szentmisét, melyet Mohos Gábor, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, a budapesti Szent István Bazilika plébánosa mutatta be paptestvéreivel együtt. Schranko László plébános üdvözölte a püspök atyát, s minden jelenlévőt imádságra hívott: „azért gyűltünk össze, hogy imádkozzunk, engeszteljünk az Egyházért, a Szentatyáért, a papokért és a szerzetesekért, a családokért, az ifjúságért, a gyermekekért minden hívőért, s azokért is, akik nem ragaszkodnak Egyházunkhoz. Megszívleljük Ferenc pápánk buzdításait is és imádkozni akarunk a világbékéért és az üldözést szenvedő keresztényekért is, hogy a gyűlölet erőit a szeretet erősebb szálai váltsák fel.”

Püspök atya hangsúlyozta, hogy az Istennek terve van minden emberrel. Az elsődleges terve, hogy mindenkit elvezessen az Örök Boldogságba. Ezt a tervet saját önzéssel, kényelemszeretettel, anyagi javakhoz való ragaszkodással tönkre tesszük, melyekre nemegyszer a Kísértő csábít. A másokon való uralkodás és a rendetlen vágyak saját és mások életét veszélyeztetik. De Ádám és Éva bukása után Isten terve nem vallott kudarcot. Isten folytatta munkáját, elküldte a Messiást, aki megváltotta az emberiséget. Isten tervét nem teszi tönkre sem a Sátán, sem az ember.

A püspök atya ezután a békére hívta fel a figyelmet, amelynek elsősorban a szívből kell fakadnia. Törékeny a béke, mivel békétlenség, harag van az egyén szívében, a családban, a munkahelyen…

Szűzanya a példakép, aki az Isten szeretetére csodálatos szeretettel válaszol. Isten felénk is ilyen szeretettel van, noha az egyén önzése nem engedi azt felismerni. Pedig csak ez az isteni szeretet tudja kivezetni abból az ördögi körből, ahova a bűnei juttatják. Jézus önként vállalja a kereszthalált értünk. Az Ő szeretetéből sokan megtérnek, hitvallók és vértanúk egész sora, akik feláldozták életüket ezért a szeretetért.

Istennek velünk is terve van. Úgy szeret bennünket ahogy vagyunk, de szeretné kibontakoztatni azokat a képességeket, melyek szunnyadnak bennünk. Arra hív bennünket, hogy építsük az Ő országát, Egyházát, a szeretet közösségét. Azokat a rossz tulajdonságokat, amelyek ellen küzdünk, Isten szeretetével le lehet és le is kell győzni, hogy másoknak is tudjuk hirdetni Isten Országát. E győzelem eszközei sokszor az imádság, a böjt, a virrasztás. A Szűzanyát arra kérjük, hogy segítsen igent mondani Isten akaratára, szeretetére.

Az ünnep alkalmából mindkét napon számos pap és a Nemzetközi Szent György Lovagrend tagjai is jelen voltak. Közülük és a hívek közül is többen távolabbról és gyalogosan érkeztek Mennyei Édesanyánk születésének ünnepére. A szentmisét a Mária Rádió Mirjam is közvetítette. A két tartalmas nap végén elhangzott a Mária-köszöntő, a Lorettói litánia, és az ünnep Oltáriszentség-imádással és szentségi áldással zárult. Az ünnepség mindkét napján a Szent Antal Szkóla közreműködött, vezényelt Galambos Krisztina.

Figyelem!

A kegyhelyen ez év októberének 21. napján (szombaton) imanapot tartanak Isten Szolgája Esterházy János boldoggá avatásáért.

Az ünnepi szentmisét 10.30 órakor Őexc. Orosch János nagyszombati érsek mutatja be, melyet rózsafüzér előz meg. A szentmise után az „Apám, Esterházy János” című film kerül vetítésre. Minden imádkozót szeretettel várnak.

(Mészáros Angelika/Felvidék.ma)
Felvételek: Márkus László és Mészáros Angelika