A szlovákiai lakosság minimum egyharmada számít arra, hogy nyugdíjasként nem lesz elegendő pénze a megélhetéséhez. Az Európai Unión belül csak Görögországban, Magyarországon és Lengyelországban vannak többen, akik aggódnak a jövőjük, időskori anyagi biztonságuk miatt.
Mindez a páneurópai Ipsos European Public Affairs ügynökség idei közvélemény-kutatásából derül ki, melyet az Európai Bizottság megbízásából online végzett az EU polgárainak reprezentatív minta alapján történő megkérdezésével. Az eredmények tehát az internetes populációra értendőek.
Egész Európában gondot okoz a lakosság elöregedése, ami egyre jobban terheli a nyugdíjrendszert. A jövőbeli nyugdíj miatti aggályok eltérőek az egyes országokban, függnek az adott ország gazdasági fejlettségétől, a produktív korban szerzett bevételektől és az egyén pénzügyi magatartásától.
A legjobb helyzetben azoknak az országoknak a lakossága van, melyek pénzügyi és szociális rendszerét nem lehet összehasonlítani a szlovákiai viszonyokkal. Luxemburgban a nyugdíjkor miatt csak a megkérdezettek 7, Hollandiában pedig 10 százalékának vannak komoly aggályai. De a szomszédos Ausztria a maga 14 százalékával szintén azon országok közé tartozik, ahol viszonylag kevesen aggódnak a méltó időskori megélhetés miatt.
Szlovákiában azonban nagyon sokan borúlátóak a várható nyugdíjuk összege miatt, csaknem annyian, mint Görögországban, amiben komolyan közrejátszanak a pénzügyi szakértők figyelmeztetései is. Kérdés, hogy hányan tudják saját erőből megalapozni a jövőjüket.
A leginkább veszélyeztetettek és a jövőjüket tekintve a legpesszimistábbak az alacsony jövedelmű háztartások. Csaknem 80 százalékuk szerint nyugdíjasként nem lesz elég pénzük a méltó életre. Ebben a tekintetben csak a görögök és néhány környező ország lakossága borúlátóbb.
Még nehezebb helyzetben vannak a nők. Szlovákiában európai viszonylatban az egyik legmarkánsabb a bérkülönbség az azonos pozícióban lévő férfiak és nők között, ami az anyai és gondozói feladatok ellátásával együtt alacsonyabb nyugdíjakat eredményez a nők számára.
Ez természetesen megnyilvánul a negatív távlatokban, abban is, hogy a nők jóval pesszimistábbak ilyen tekintetben, mint a férfiak. A megkérdezett nők mindössze három százaléka volt biztos benne, hogy nyugdíjasként megfelelő anyagi biztonságban élhet. A szlovákiai nőknél csak a lengyelek voltak pesszimistábbak. Összehasonlításként: Ausztriában a nők 13 százaléka tekint ebben a tekintetben bizakodással a jövőbe.
A kényelmes időskori megélhetés függ az egyén befektetési hajlandóságától is. A felmérés megerősítette, hogy az internetes populáció keveset fektet a magánnyugdíjpénztárakba az uniós tagállamok vagy például Ausztria lakosságához képest, ahol pedig viszonylag kedvezőbbek a kilátások a nyugdíjak tekintetében.
Másrészt meg kell jegyezni, hogy a szlovák nyugdíjpénztárak jövedelmezősége eddig nem volt kielégítő.
Szlovákia lakosságának körében elég népszerűek viszont a megtakarítási számlák, ám csak a megkérdezettek 40 százaléka van tisztában azzal, hogy ezek hogyan is működnek, s az alapkoncepció átlátásának hiánya nehezíti pénzügyeik kézben tartását és a hosszú távú megtakarítások sikerességét, beleértbe a nyugdíj-takarékosságot is.
A közvélemény-kutatás rámutatott arra is, hogy a pénzügyi tájékozódásban nagy szerepük van a bankoknak. A szlovákiai lakosság általánosságban véve ad a banki pénzügyi tanácsadók véleményére, és elégedettebb velük, mint az uniós átlag. Hasonló a helyzet Horvátországban, Bulgáriában és Romániában is.
Az egyének pénzügyi tájékozottsága jobb gazdálkodáshoz, jobb tőkebefektetésekhez vezet a jövő szempontjából. Segít a családok túlzott eladósodással, a csalásokkal és a kiberkockázatokkal szembeni védelmében, ugyanakkor a kényelmesebb nyugdíjkor biztosításában is.
(NZS/Felvidék.ma/SITA)
