A Magyar 7 nyolcadik számában is olvashatunk arról, hogy a két kulcsfontosságú politikus, Novák Katalin és Varga Judit távozása tagadhatatlanul megrázta a kormányoldalt, erről ír Honvédők és inkvizítorok című vezércikkében Molnár Judit főszerkesztő.
„Ugyanakkor – látszólag – összerántotta a szétesett, végletekig leamortizált, vízió nélküli baloldalt, amely azt remélte, végre egy ügy, amin a júniusi EP- és önkormányzati választások előtt felhízhat”, de nem így történt. Novákék gyors lépése kivette a szelet a vitorlájukból, így maradt a „mindenki” mondjon le és a közvetlen elnökválasztás kínos önismételgetése. „Politikai erejükben – abban, hogy képesek lennének komoly tömeget megmozgatni – persze maguk sem bíznak, hiszen a Hősök terére szervezett múlt pénteki influenszertüntetéssel megmondóembereik, a Gulyások, Pottyondyk és VV Zsoltik mögé bújtak.” – írja.
Két dolgot nehéz elviselni, a győzelmet és a vereséget, állítja a kiváló sportoló, aki nem kevésbé kiváló gyermekorvos, Gyarmati Andrea. Molnár Anna budapesti rendelőjében beszélgetett vele, és megtudta, a fegyelmezett sportember szerint sem nem terhelhető végsőkig a szervezet, az élsportolóknál sem. „Azt gondoljuk, hogy testünk bármi áron uralható, de ez nem így van. Bizony oda kellene erre figyelni. Így lehet az egészséges emberből beteg. Kértek többször, hogy legyek edző vagy sportorvos. De rablóból nem leszek pandúr. Hobbiszinten sportolok, orvosként pedig igyekszem egy kis rendszert vinni az egészségügyben helyenként tapasztalható káoszba.”
Minél jobban közeledik a párizsi nyári olimpiai játékok megnyitó ünnepségének július 26-ai időpontja, annál gyakrabban jut eszembe, hogyan lopták el a 2024-es olimpiát Budapesttől. A komoly francia kapcsolatokkal rendelkező Momentum 2017-ben, még mozgalomként aláírásgyűjtésével megfúrta a budapesti olimpiai pályázatot, s ezzel lépett be a magyar politikai életbe. Vagyis a sportot politikai célra használta fel, a NOlimpia-kampány után rögtön megalakult a Momentum párt. Száraz Dénes: Ami késik, múlik?
A pozsonyi Jetting Károlyról sokan nem hallottak, egyesek szerint kitalált személy a „magyar Robinsonnak” is nevezett Jetting. Nem, ő valóban élt, sírja a pozsonyi András temetőben van, kalandjairól olvashatnak Lacza Tihamér sorozatában, a Leporolt históriákban.
„Míg a nácikat elítélték, az értelmi szerzők mosták kezüket. A helyreállítás is problémamentesebb volt, hiszen a német szellemi kultúra (a tudomány) szinte maradéktalanul megőrződött, és Németország, a lebombázott városok újjáépítése majdhogynem puszta anyagi kérdés maradt! Nem úgy Angela Merkel döntése, a migránsáradat beengedése, amelyre a Bundestagtól engedélyt sosem kért és nem is kapott! A felelősség tehát egyedül az övé. Fülöp Antal: A számonkérés elmarad?
1944 őszén Közép-Szlovákiában heveny partizánháború és több hétig tartó kormányellenes zendülés zajlott, amelynek elfojtása csak német csapatok igénybevételével volt lehetséges. Szlovákiában ekkor már tökéletes volt a politikai káosz. Esterházy János kezdetektől fogva világosan látta, hogy a háború – bármilyen eredménnyel végződjék is – katasztrófát jelent a magyarság számára. Elvégre két ördögi rendszer vívja élet-halál harcát Közép-Európáért és az egész világért: a nemzetiszocialista pángermanizmus, valamint a kommunista pánszlávizmus. Leegyszerűsítve a képletet: Hitler és Sztálin. Ez azt jelenti – fogalmazott 1944 őszén egy baráti beszélgetés alkalmával Esterházy János –, hogy a Sátán vagy Belzebub között kell választanunk, de ha nem is választunk, valamelyik szörnyeteg mindenképpen felfal bennünket. Popély Gyula: Esterházy: „A helytállás nemzete vagyunk”
Lélekben nem 80, hanem 40 éves Boráros Imre, aki február 28-án ünnepli 80. születésnapját. a Kossuth-díjas színművész, a Komáromi Jókai Színház Örökös Tagja és a Magyar Kultúra Lovagja életjubileumát az általa alapított Boráros Imre Színház megalakulásának 10. évfordulójával együtt ünnepli majd március másodikán a Tiszti Pavilon dísztermében, vetítéssel egybekötött, nyilvános rendezvényen. Ennek kapcsán idézte fel pályája kezdeteit, emlékeit Nagy-Miskó Ildikónak.
Szlovákiában nagy „hagyománya” van annak, hogy a mindenkori kormány rátolja a felelősséget a településekre, s legújabban ehhez társult a támogatások csökkenése. De mit tehet ilyen helyzetben az önkormányzat? Csallóközi falvak, Vásárút, Csallóközcsütörtök és Gelle polgármesterei, Török Gergely, Őry Péter, illetve Iván Lajos fejtik ki véleményüket Lacza Gergelynek a meglódult energiaárakkal, illetve azzal kapcsolatban, hogy milyen módon orvosolják a pénzhiányt.
Az oroszkai Garamvölgyi Cukorgyár 1893 és 1993 között működött, a régióra nagy hatást gyakorló üzem története jelképesen mégis 2024 februárjában ért véget; a pozsonyi Kerületi Bányahivatal engedélyével ekkor robbantották fel a gyár szimbólumát, a két kéményt. Kaszmán Zoltán: Véget ért a Garamvölgyi Cukorgyár története
A felvidéki magyar kultúra napszámosai sokszor láthatatlanok. Nem örvendenek országos ismertségnek, senki sem emeli őket piedesztálra, elismerést is csak ritkán kapnak. Mégis teszik a dolgukat nap mint nap, sokan közülük évtizedek óta. Ezért is tiszteletre méltó, hogy a Csemadok minden évben – immár rendre a magyar kultúra napján – egy méltó ünnepséggel emlékezik meg ezekről a napszámosokról, akiket a díjaival is kitüntet. Az idei életműdíjasok egyike Holénia Ágnes volt, akit Dunajszky Éva kérdezett.
Tartalmas előadással emlékezett meg Móra Ferenc halálának 90. évfordulójáról a Pósa Lajos Társaság, amely az év folyamán a Móra Ferenc vándorkiállítást is szeretné bemutatni Rimaszombatban. Virsinszky Tamás: Móra Ferenc és az ő kirepítő fészke…
Eltérő kultúrák összhangja. Fazekas Adrián és felesége, Zhara Ghassemi, egyetlen füleki kulturális eseményről sem hiányozhat. Lokálpatriótákat is megszégyenítő érdeklődést mutatnak a vármúzeum rendezvényei iránt, a kiállítások állandó látogatói, a zenés műsorokon, átérezve a ritmust, együtt andalognak. Ékes bizonyítékai ők annak, hogy az igazi érzelmekhez nem fontos a tökéletes nyelvtudás, írja a fiatal párt bemutató cikkében Agócs Szvorák Emese.
Százötven éve, 1874 márciusában helyezték el Kőhídgyarmat templomában a 19. századi magyar festészet jelentős mestere, Jakobey Károly három nagy méretű oltárképét. A Csemadok égisze alatt működő Gyarmati Kulturális Szalon szakmai délutánján Juhász Gyula helytörténész és Istvánffy Miklós esztergomi művészettörténész felidézte a képek történetét, valamint a festő munkásságát. A rendezvényen készült Bokor Klára beszámolója.
Gilányi Sándor informatikus mérnöktanár meséli, hogy még a koronavírus-járvány előtti időkben gondolkodott el azon, milyen jó lenne a diákokat bevonni egy olyan projektbe, amelyben a számítástechnikát összeköthetnék egy növénytermesztési módszerrel. A ma még elég ritka, de egyben a növénytermesztés jövőjeként emlegetett föld nélküli, azaz hidropóniás módszerre esett a választásuk. Molnár Gabriella: Okoskert
Sok szülő legalább egyszer az életében átéli, hogy kisgyermeke minden előjel nélkül az éjszaka közepén éles hangú, ugatós köhögéssel fúj ébresztőt. A krupp a gége és a légcső gyulladása, amelynek ijesztő tünetei elsősorban csecsemőknél és kisgyermekeknél alakulnak ki. A gyermekek mintegy 13 százaléka életében legalább egyszer szenved kruppban. Ezzel foglalkozik Asztalos Kele Orsolya gyermekorvos.
Ha az utcán látjuk, nem az jut eszünkbe, hogy nem szeretnénk pofont kapni tőle. Pedig a dunaradványi Varga Katalin (32) az MMA-ban és a jiu-jitsuban is jártas. A küzdősportokat nem csak műveli, ő Szlovákia fél kezemen megszámolható női MMA-bírói közül az egyik. Kocur László beszélgetett vele. Az interjú címe: Nő a ketrec mellett.
A MAGYAR7 nyolcadik számának hátlapján Bihari János dunaszerdahelyi szobra és emléktáblája látható. A lapban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is. Keresse, olvassa lapunkat, de legjobb, ha megrendeli.
(ma7.sk/Felvidék.ma)
