Fotó: Pixabay

A nemzetközi nőnapon különösen aktuális, bár sajnos jócskán ünneprontó tény, hogy a nők nyugdíja Szlovákiában átlagosan ötödével alacsonyabb a férfiakénál, abból adódóan, hogy aktív korukban a fizetésük sem éri el a férfiakét. Az alacsonyabb nyugdíj azzal a veszéllyel is jár, hogy idős korukra egyedül maradva általában a nőket nagyobb arányban fenyegeti a szegénység.

A Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint jelenleg Szlovákiában a nők 13,9 százalékát sújtja a jövedelmi szegénység, az egyedül élő nők alkotta háztartásokat 26,3 százalékban érinti a szegénység veszélye.

„Annak ellenére, hogy a nők emancipációja terén előrelépést tettünk, s a nőknek már nem kell harcolniuk a választójogért, a társadalmi életben, a munka világában, a keresetek tekintetében és a nyugdíjak összegét tekintve a nők továbbra is hátrányban vannak a férfiakkal szemben. A Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja (KOZ SR)

a nemzetközi nőnap alkalmából az akadályok, a sztereotípiák leküzdésére, az igazságos és egyenlő bánásmódra, olyan környezet létrehozására szólít fel, ahol minden nő őt megillető megbecsülésben részesül.

A férfiak 10,2%-kal többet keresnek a nemzetgazdasági átlagbérnél, a nők javadalmazása viszont 10,5%-kal alacsonyabb ennél. Jelentős tehát a különbség a férfiak és a nők bérezésében, a nők bérezése a férfiaké 81,2%-a, a nemek közötti különbség így 18,8%-os a férfiak javára.

„A leggyakoribb akadályok közé, melyekkel a nőknek szembesülniük kell, tartozik a már említett alacsonyabb bérezés mellett a karrierfejlődés ellehetetlenülése, a magas munkanélküliségi arány, az anyasági szabadság utáni nehéz visszatérés a munka világába, az iskoláskor előtti létesítmények elérhetetlensége, illetve a munkahelyi zaklatásnak való kitettség“ – közölte a KOZ elnöke, Monika Uhlerová.

A bérezés, azaz a fizetések terén tapasztalható különbséget a nők, anyák szerepével kapcsolatos társadalmi előítéletek és sztereotípiák táplálják. Az úgynevezett gondozói tevékenységek, mint

a gyermekekről, családtagokról való gondoskodás és a háztartási feladatok ellátása nagy mértékben a nőkre hárul.

„Az elöregedő népességgel, a nem megfelelő infrastruktúrával, az önellátásra képtelen idősek ellátására szolgáló nem kielégítő létszámú gondozói kapacitással, a bölcsődei, óvodai férőhelyek hiányával az úgynevezett X generációhoz (X generációnak vagy szendvicsgenerációnak nevezik a 35–55 éves szülőket, akik a gyermekvállalás kitolódása miatt sokszor még kisgyermekeikről gondoskodnak, emellett pedig az idősödő, betegeskedő szüleik ápolása, a róluk való gondoskodás is rájuk hárul) tartozó nők jelentősége, szerepe tovább nő“ – tette hozzá Uhlerová.

A továbbiakban elmondta, hogy Szlovákiában a házimunkák 68%-át nők végzik, aminek következtében átlagosan heti 38 órát fordítanak ilyen nem fizetett munkákra. A KOZ szerint a munkáltatók nem mutatnak komoly hajlandóságot arra, hogy a nők helyzetét a munkaidő csökkentésével javítsák, főleg bérezési és járulékfizetési megfontolások miatt, illetve a dolgozói létszám növelésére fordítandó kiadások okán a nők munkaideje csökkentésének ellensúlyozására.

„További akadályai a nők munkapiacra történő nagyobb arányban történő bevonásának a férfiak úgynevezett hosszú munkaórái, melyek de facto lehetetlenné teszi a férfiaknak, hogy megfelelő mértékben besegítsenek a háztartási és a gyermeknevelési feladatok ellátásába. Egyik lehetséges megoldásnak a munkaidő csökkentését tartjuk“ – közölte a KOZ elnöknője.

A nemek közötti bérkülönbség eltörlésének eszközei részben megtalálhatók a már létező törvényi szabályozásban is, például a diszkrimináció tilalmát a Szlovák Köztársaság Alkotmánya és A munka törvénykönyve, illetve az úgynevezett diszkriminációellenes törvény is tartalmazza, illetve az európai irányvonalak átvétele még több kedvező intézkedést eredményezhet.

(NZS/Felvidék.ma/SITA)