A Magas-Tátra nevezetes menedékházának építését a Tátra nagy szerelmese, dr. Téry Ödön (1856–1917) orvos, a magyar turistamozgalom egyik megalapítója kezdeményezte. A Torontál megyei Óbébán (ma Románia) született dr. Téry Ödön orvosi tanulmányait Budapesten végezte. 1880 novemberében Selmecbányára került, és a város közelében vállalt orvosi állást.
Már kora ifjúságától szenvedélyesen járta a hegyeket. A turizmus egyik legaktívabb szervezője volt. 1884-ben Budapestre költözött, a belügyminisztérium tanácsosa lett, majd a következő években a magyar turistamozgalom vezéregyéniségévé vált.
Északon a Tátra volt a kedvence. A felfedezésében is nagy szerepet játszott, de egyszerű kirándulóként ugyancsak sokszor visszatért a hegységbe. A Magas-Tátra több felfedezetlen hegycsúcsát ő mászta meg elsőként. 1876. augusztus 11-én Schwartz Pál, Still János és Horvay Jakab vezetőkkel elsőként hódította meg a Közép-orom csúcsát, melynek megmászását korábban lehetetlennek tartották. Egy évvel később, 1877. augusztus 6-án Spitzkopf Márton vezetővel szintén ő volt a Fecske-torony első megmászója.
Dr. Téry Ödön (Fotó: Wikipédia)
Dr. Téry Ödön nevét viseli a Magas-Tátra legmagasabban fekvő menedékháza, az Öt-tó mellett álló Téry-menedékház. 1889-ben az MKE Budapesti Osztályának választmányi ülésén indítványozta, hogy szavazzanak meg bizonyos összeget a Magas-Tátrában egy menedékház felépítésére, lehetőség szerint az Öt-tó katlanában. Ekkor kezdték meg a pénz gyűjtését a menedékház felépítése céljából létrehozott pénzügyi alapba.
1897 februárjában született meg a végleges döntés a menedékház helyéről, majd Pfinn József tervei alapján Majunke Gedeon szepesszombati építész vezetésével 1898–1899-ben felépült a ma is álló épület. Időközben (1898-ban) elkészült az Öt-tóhoz vezető turistaút is, s a terméskőből épült, emeletes menedékházat 1899. augusztus 21-én megnyitották a turistaforgalom előtt.
Szintén dr. Téry Ödön nevét viseli a Magas-Tátra nyolcadik legmagasabb csúcsa, az Öt-tavi-katlan és a Nagy-Papirusz-völgy közötti Téry-gerincen emelkedő Téry-csúcs, valamint a Téry-horhos és a Téry-kuloár. A Téry-csúcs a Fecske-torony északnyugati szomszédja, melyet 1901. július 17-én Dőry Gyula mászott meg elsőként.
Téry azonban elsősorban nem hegymászóként, hanem a Tátra ügyének harcosaként vált ismertté, 1889–1891-ig a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE), 1892–1910 között pedig a Magyar Turista Egyesület (MTE) ügyvivő alelnöke, majd elnöke is volt. Thirring Gusztávval indították a Turisták Lapját, melyet aztán 21 évig szerkesztett Thirring segítségével.
Téry született vezéregyéniség volt: nem ismert lehetetlent. Visszavonulása után munkássága emlékére az 1910. évi közgyűlés az MKE díszelnökévé választotta meg. Halálát követően az egyesület emlékművet állított a tiszteletére Dobogókőn.
Fáradhatatlan tátrai munkásságát az említett Téry-menedékház koronázta meg, mely az akkori Magyarország legmagasabban fekvő (2016 m) menedékháza volt.
(NZS/Felvidék.ma)
