Labancz Roland, Bátorkeszi polgármestere részt vett és beszédet is mondott a szeptember 14-én az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközponban megtartott Esterházy János Zarándoknapon. Az alábbiakban teljes terjedelemben közöljük a beszédét.
Köszönöm szépen a megtisztelő meghívást és a lehetőséget, hogy ezen a zarándoknapon én is elmondhatom a gondolataimat. Engedjék meg, hogy először is átadjam településünk, Bátorkeszi polgárainak üdvözletét. Nagy öröm és büszkeség volt számunkra, amikor 2022 júniusában Oláh Szilveszter szobrászűvész gyönyörű alkotását, egy Esterházy emlékplakettet helyezhettünk el és avathattunk fel Bátorkeszin, méltó módon megemlékezve gróf Esterházy Jánosról, a felvidéki magyarság emblematikus védelmezőjéről, akinek élete, döntései, erkölcsi tartása és mély istenhite méltán szolgálhat példaként – nemcsak – a kisebbségi létbe szorított magyarság számára, hanem minden egyenes jellemű, tiszta gondolkodású, jó szándékkal bíró ember számára egyaránt.
Amikor két évvel ezelőtt Pallag György a Felvidéki Értékőrzők Egyesületének elnökeként felkeresett az ötlettel, hogy emléktáblába ágyazott emlékplakettet helyezhetnénk el Bátorkeszin gróf Esterházy János emléke előtt tisztelegve, önkormányzatunk egyhangúlag örömmel fogadta a lehetőséget. A közös szándékot tettek követték, és azóta, a táblára tekintve minden bátorkeszi polgár és idelátogató vendég eltűnődhet azon, mit is jelent, miért is fontos kiállni és harcolni azokért az értékekért, amelyek a nemzeti megmaradás és az embernek maradás zálogai számunkra.
Gróf Esterházy János élete során sokszor került válaszút elé, és jelleméből adódóan soha nem a könnyebb, hanem a rá nézve nehezebb, ám általa helyesnek vélt utat választotta.
Soha nem a megalkuvás, beletörődés, az igazságtalanság elfogadása, hanem a jogok kiharcolása, az igazság nyílt kimondása és követelése vezérelte. 1940-es parlamenti felszólalásának részlete: „Mi magyarok a csehszlovák köztársaságot mindig mint az emberi gonoszság és tudatlanság életképtelen tákolmányát néztük, és tudtuk nagyon jól, hogy ennek a mesterségesen összeragasztott és országnak csúfolt szörnyszülöttnek semmi létjogosultsága nincs. …kötelességünk azon munkálkodni, hogy olyan légkört teremtsünk, mely biztosítja egyrészt a szomszédos államoknak nyugodt egymás mellett való élését, másrészt lehetővé teszi, hogy ha valamely országban vannak nemzetiségek, úgy azok tagjai teljes mértekben egyenrangú állampolgárokként élhessék nemzeti életüket.”
Csehszlovákiát illetően a történelem igazolta szavait, hiszen egy olyan mesterséges elképzelés, amely teljesen figyelmen kívül hagyja a történelem tényleges nemzeti erővonalait, nem lehet hosszú ideig életképes.
Mi magyarok több mint egy évszázad után is reménykedünk és hiszünk az igazságban…
Esterházy János gróf kiállt az elnyomottak, az üldözöttek mellett akkor is, amikor saját magát sodorta ezzel veszélybe. És bár vagyonát, szabadságát, majd életét a hatalom végül el tudta venni, becsületét, ártatlanságába, az igazságba és Istenbe vetett hitét soha nem tudták megtörni. Pontosan tudta azt, hogy a kisebbségi létbe szorult magyarságot csak az egységes politizálás, az egyenlő nyelvi, kulturális és gazdasági jogokért való harc és azok kivívása tarthatja meg. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, bizonyára velem együtt sokan gondolják úgy, hogy ennél pontosabb és időszerűbb üzenetet talán nem is lehetne megfogalmazni jelenünk számára sem…
Az a tény pedig, hogy Szlovákiában a mai napig érvényben vannak a Beneš-dekrétumok, hogy az állampolgársági törvény ma is hátrányosan érinti a felvidéki magyarságot, az a tény, hogy Szlovákiában máig késik Esterházy rehabilitációja, azt jelzi számunkra, hogy
Esterházy küzdelmére nemcsak emlékeznünk kell, hanem napjainkban is felvállalni és folytatni azt,
hiszen idézem magát Esterházyt: ”Mi a történelmünkből megtanulhattuk azt, hogy csak az olyan törekvés jut diadalra, melynek mártírjai vannak” (Esterházy, Esti Újság, 1939. V. 14. I.)
Tisztelt Emlékező Közösség! Két éve, pár nappal a bátorkeszi emléktábla-állítás előtt, látva az előkészületeket, valaki feltette a teljesen jószándékú kérdést, hogy Esterházynak milyen kötődése van Bátorkeszihez, hogy emléktáblája lesz falunkban – nos, az előbbi gondolatmenetből is adódik a válasz, amit akkor feleltem: Nem Esterházynak Bátorkeszihez, hanem Bátorkeszinek van kötődése Esterházyhoz, mint ahogy minden felvidéki magyar településnek van kötődése Esterházyhoz!
Felvidéki nemzetiségi létünk legnagyobb formátumú politikusáról beszélünk, akinek emlékét ápolni és életútjának üzenetét továbbvinni, továbbadni kötelességünk! Kötelességünk Bátorkeszin és minden magyarok lakta településen, de akár egész Közép-Európában is, most és minden időben!
Isten adjon erőt és kitartást nekünk ehhez a továbbiakban is!
A zarándoknapról és a díjátadásról ITT és ITT írtunk, a képes beszámoló pedig ITT tekinthető meg.
(Felvidék.ma)
