Elfogadta Magyarország 2025-ös költségvetését pénteken a parlament. A törvényt 125 igen, 56 nem szavazattal hagyta jóvá az Országgyűlés.
A jogszabály négyoldalas preambuluma az új gazdaságpolitika költségvetésének nevezi a 2025-ös büdzsét. Jövőre ugyanis „végre belátható közelségbe” kerül az orosz–ukrán háború lezárása, a béke pedig lehetővé teszi, hogy a 2025-ös költségvetésben több pénzt fordítsanak gazdaságfejlesztésre, béremelésre, otthonteremtésre és családtámogatásra – írták.
A preambulum rögzíti, hogy a következő években Magyarország meg tudja duplázni a gyerekek után járó adókedvezményeket, a diákhitel mellett munkáshitelt tud biztosítani a dolgozó fiataloknak, új otthonteremtési és lakhatási támogatásokat tud bevezetni, a Demján Sándor Program keretében soha nem látott eszközökkel tudja segíteni a kis- és középvállalkozásokat. A jövő évi büdzsé garantálja a 13. havi nyugdíj kifizetését, a családtámogatásokat és magába foglalja az új gazdaságpolitikai akcióterv 21 pontjának megvalósítását.
2025 a magyar gazdaság erősödésének éve lesz – áll a jogszabályban.
A preambulum szerint jövőre a honvédelmi kiadások meghaladják az 1750 milliárd forintot, a rendvédelmi kiadások pedig elérik az 1400 milliárd forintot. Az oktatási kiadások 2025-ben megközelítik a 3900 milliárd forintot; egészségügyi célokra több mint 3700 milliárd forint fog rendelkezésre állni – olvasható a törvény bevezetésében.
A családtámogatásokra több mint 3750 milliárd forint forrást biztosít a kabinet, nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra pedig összesen 7200 milliárd forintot.
2025-ben több mint 300 új beruházás indul, amelyek összköltsége meghaladja a 8100 milliárd forintot, ebből a 2025-ös évre eső rész 480 milliárd forint.
A most elfogadott jogszabály szerint 2025-ben az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege 42 851 milliárd forint, míg bevételi főösszege 38 728 milliárd forint lesz. A hiány 2025-ben várhatóan 4122 milliárd forint lesz.
Az európai uniós fejlesztési költségvetés 2025-ös kiadási főösszegét 3719 milliárd forintban, bevételi főösszegét 2221 milliárd forintban, hiányát 1498 milliárd forintban állapították meg.
A kormány azzal számol, hogy jövőre a gazdasági növekedés 3,4 százalékos, a GDP-arányos hiánycél 3,7 százalékos, az infláció pedig 3,2 százalékos lesz.
Az államadósság-mutató 2025. december 31-ére tervezett értéke 72,6 százalék lehet az idén év végére várt 73,2 százalék után.
A tartalékok összege 100 milliárd forint. Ezt Varga Mihály pénzügyminiszter azzal indokolta, hogy a tárcák fejezeti tartalékokkal is rendelkeznek, és a megemelt keretek elegendőek lesznek 2025-re.
Jövőre nő az adósságszolgálatra fordított kiadás: az idei 3144 milliárd forintról 3876 milliárd forintra.
A rezsivédelmi intézkedéseket továbbra is fenntartja a kormány, az ezzel kapcsolatos kiadások azonban 2024 után jövőre tovább mérséklődnek az energiaárak várható csökkenése miatt. A jelenleg 1340 milliárd forintos rezsivédelmi alap már nem is szerepel önálló fejezetben a 2025-ös büdzsében, helyette az Energiaügyi Minisztérium fejezetében van külön sora a lakossági rezsivédelmi alapnak 880 milliárd forintos előirányzattal.
Nem szerepel a jövő évi költségvetésben a honvédelmi alap, amely idén 1309 milliárd forintos összeggel működött. Ugyanakkor a preambulum szerint a honvédelemre tervezett kiadások 2025-ben meghaladják ezt az összeget és jövőre is elérik a GDP 2 százalékát.
Emelkedik a babaváró támogatásra fordított összeg: az idei 226 milliárd forint helyett jövőre 250 milliárd forint lesz erre a juttatásra. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatására az idei 105 milliárd forint helyett jövőre 145 milliárd forint fordítható.
A 13. havi nyugdíj visszaépítésére az idei 449 milliárd forint után jövőre 487 milliárd forint szerepel a költségvetésben, és ötvenmilliárd forinttal a nyugdíjprémium is be van tervezve a büdzsébe.
Az egészségbiztosítási alap költségvetése meghaladja a 4706 milliárd forintot az idei 4423 milliárd forint után.
Átvezetik az igazságügyi ágazattal kötött megállapodást a költségvetésen, amely alapján béremelés várható. A bíróságok költségvetése az idei 155 milliárd forintról jövőre 192 milliárd forintra nő.
A helyi önkormányzatok támogatásaira 1305 milliárd forint szerepel a költségvetésben az idei 1049 milliárd forinttal szemben. Az önkormányzatoknak továbbra is kell szolidaritási hozzájárulást fizetniük, ennek összege az idei 307 milliárd forintról 360 milliárd forintra emelkedik.
Az önkormányzatoknak fizetési kötelezettségük lesz a helyi iparűzési adóbevételük többlete alapján is, ez az összeg a területfejlesztési alapba kerül, 65 milliárd forintot várnak ebből.
MTI/Felvidék.ma
