Dunaszerdahelyen a 177 évvel ezelőtti időjárási viszonyokat megidézve gyűlt össze emlékezni a csallóközi közösség. Az ünnepi műsorral és a szónoki beszédekkel felidézésre került az a pillanat, amely különleges helyet foglal el a világtörténelem dicsőséges forradalmai sorában. Az ünnep szónokai, Karaffa Attila, Dunaszerdahely város alpolgármestere és Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke voltak.
Karaffa Attila, Dunaszerdahely város alpolgármestere köszöntőjében szólt arról, hogy már tegnap ünnepi díszbe öltözött a város, hiszen a magyar óvodások és iskolások százai tűzték ki a kokárdát, és adtak szebbnél szebb műsort.
Hangsúlyozta, meggyőződése, hogy van még remény, hogy nemzetünk megmaradjon és gyarapodjon, amíg a gyermekek, a tanáraik és szüleik vállvetve kiállnak magyarságuk és nemzeti értékeik megvallása mellett.
„A mai korban nem karddal, szuronyos puskával, fokossal, vagy Gábor Áron rézágyújával kell harcolnunk, hanem tudással, merészséggel és rendületlen kiállással nyelvünkért, jogainkért, hagyományainkért”
– fogalmazott az alpolgármester.
Dunaszerdahelyen a rendszerváltás óta méltó módon emlékeznek meg március 15-én a magyar szabadság és forradalom évfordulójáról a város központjában, a Vámbéry téren, Lipcsey György Munkácsy-díjas szobrászművész ikonikus alkotásánál. A fekete gránitból készült ’48-as emlékmű alsó részét a szabadság lángjai ölelik körbe. Idén is tisztelettel emlékeztek a csallóközi polgárok: főhajtással és koszorúzással a magyar történelem legjelesebb ünnepén.
Gubík László: A múlt tisztelete nem öncélú nosztalgia, hanem a jövőépítés alapja
Gubík László dunaszerdahelyi ünnepi beszédében a márciusi ifjak bátorságát és cselekvő hazaszeretetét állította középpontba. Mikszáth Kálmán szavait idézve hangsúlyozta: „a márciusi ifjak nem fontolgattak semmit, hanem nekivágtak, és egy verssel és néhány csengő jurátus karddal megteremtették nekünk március 15-ét, és mi lelkületben azóta is ebből a napból élünk.”
Beszédében párhuzamot vont a reformkor eszméi és napjaink kihívásai között. Felidézte, hogy a forradalom nemcsak politikai változást hozott, hanem társadalmi összefogást is teremtett,
ahol főnemesek, köznemesek, polgárok és jobbágyok egyaránt a haza ügyének szolgálatába álltak.
Gubík kiemelte, hogy a magyar nemzet ereje mindig is az egységben és a közös célok vállalásában rejlett: „Egy szent ügy, a magyar nemzet, a magyar haza ügye mögé állították be a magyarságot, a magyarság mellett élő többi nemzetet, és megteremtették ezzel a magyar politikai nemzetet.” A reformkor nagy alakjai, mint Széchenyi, Kossuth és Wesselényi, nemcsak szavakkal, hanem vagyonukkal és tetteikkel is hozzájárultak a nemzet jövőjéhez.
A Magyar Szövetség elnöke három üzenetet fogalmazott meg az ünnep kapcsán, amelynek első pontjáról elmondta:
nekünk most a Felvidéken, 2025 márciusában az a feladatunk, hogy megteremtsük a társadalmi rétegek, régiók fölött álló nemzeti politikai egységet.”
A beszéd másik fontos üzenete
a lokálpatriotizmus és a helyi hősök példájának követése volt. Gubík hangsúlyozta, hogy a múlt tisztelete nem öncélú nosztalgia, hanem a jövőépítés alapja.
A harmadik üzenet a nemzet megújulásának lehetősége volt. Gubík történelmi példákkal támasztotta alá, hogy bár a magyar nép sokszor szembesült sorsfordító próbatételekkel, mindig képes volt a megújulásra és a felemelkedésre. Felidézte Johann Gottfried Herder 19. századi jóslatát, amely szerint a magyar nemzet el fog tűnni a szláv és germán népek között, majd arra mutatott rá, hogy éppen
abban az évben, amikor Herder ezt leírta, megszületett Széchenyi István és Katona József.
Megjegyezte, Herder nem számolt a magyar virtussal, a magyar észjárással és a magyar leleményességgel, amelyet nem tudtak legyőzni és mindig van magyar feltámadás!
Gubík László beszéde arra hívta fel a figyelmet, hogy
a nemzet felemelkedése és megmaradása a ma élő magyarok felelőssége. A közösségi összefogás és az elhivatott munka jelenti a jövő zálogát –
ahogyan 1848-ban, úgy ma is érvényes ez.
Az ünnepi műsorban közreműködött Csütörtöki Kristóf, a Dunaszerdahelyi Művészeti Alapiskola tanulója, az Ágacska-Dunaág Táncegyüttes, a Pántlika zenekar, a Szent György Kórus, a Vox Camerata Kamarakórus és a Zengő Gyermekkórus.
A tiszteletadás koszorúinak elhelyezésében a 10. sz. Szent György Cserkészcsapat tagjai vettek részt.
HA/Felvidék.ma