„Mintha mindnyájan azt mondanák: a világ, a létezés teljes birtokbavételéhez nem elegendő a valóság csupán természethű utánzása, az emberi lélek és a sors titka is közvetlenül érzékelhető jelenségen túl van, s megragadásukhoz el kell rugaszkodnunk attól a materialista szemlélettől, amelynek a hétköznapi életünkben is rabjai vagyunk.” Akár mottója vagy összefoglalója is lehetne a fenti idézet annak a rendhagyó irodalomórának, amelyre Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és a Hagyományok és Értékek Polgári Társulás rendezésében került sor.
Az előadó Száz Pál, a pozsonyi Comenius Egyetem magyar szakának tanára, többkötetes író arra vállalkozott, hogy a résztvevő diákoknak, a pozsonyi Duna utcai Gimnázium tanulóinak és a Comenius Egyetem néhány hallgatójának bemutassa Grendel Lajos munkásságának egy szeletét, személyében az író és az olvasó összekapcsolódását, valamint irodalomelméleti munkáiban a fantasztikum és a mágikus realizmus, a meg nem válaszolható dolgok és a hétköznapi valóság egységének megjelenítését.
A mára már sajnos lezártnak tekinthető életmű darabjain keresztül arra mutatott rá, hogy miként volt jelen életében az író és az olvasó, továbbá irodalomtörténészként, egyetemi tanárként hogyan értelmezett és segített megközelíteni egy-egy novellát, művet.
Száz Pál előadásában például elemezte a mára már kevésbé ismert Cholnoky László és Viktor rövid és tragikus életét, részletezve Viktor egyik novelláját, Az alerion-madár vére címűt. Ezen a novellán keresztül mutatott rá a fantasztikum és a mágikus realízmus ismérveire, a fantasztikum és a realizmus összefonódására. A Grendel életmű elemzése is lényegében ennek a kettősségnek a jegyeit mutatja. Ezt elemezte az 1970-es években hozzánk is elért Jorge Louis Borges, Julio Cortázar, Shirley Jackson, Akutagawa Rjunosuke műveinek részletezésével és Grendel egyik kedvenc írótársának, Mészöly Miklósnak a művein keresztül is. A Jelentés öt egérről és a Film című munkái az egyszerű hétköznapi élet cselekményével, mondanivalójukkal ugyancsak a fantasztikumra és a realitásra épülnek.
(Fotó: Benyák Mária/Felvidék.ma)
Az előadó elmondta azt is, hogy Grendel Lajossal kapcsolatosan több személyes élménye van. Bár őt nem oktatta az egyetemen, de sokszor beszélgetett vele irodalomról, számos impulzust kapott tőle.
Megtapasztalta, hogy nála az író és az olvasó nem váltak ketté, beleélte magát az olvasó lelkivilágába, de író volt akkor is, amikor tanított és értekezett.
Felhívta a figyelmet értékes munkájára, a 2010-ben majd 2016-ben a Kalligram Kiadó által megjelentetett A modern magyar irodalom története című irodalomelméleti kötetére.
(Fotó: Benyák Mária/Felvidék.ma)
A rendhagyó irodalomórán résztvevő fiatalok érdeklődéssel hallgatták az előadót és néhányuk véleménye szerint olyan ismeretekkel gazdagodtak, amelyek egészen újszerűek voltak számukra. Érdeklődésüket jelzi, hogy az előadónak több kérdést is feltettek. Az irodalom népszerűsítése, értékeink bemutatása korunkban fontos feladat, ha irodalomszerető, kultúra iránt érdeklődő nemzedéket akarunk nevelni és persze fontos hazai szerzőink bemutatása is. Az ilyen fiatalos lendületű, ugyanakkor mély üzeneteket és gondolatokat közvetítő rendezvények hozzájárulhatnak ehhez.
BM/Felvidék.ma
