Erdő Péter Esztergom-budapesti bíboros-érsekkel, prímással a Vatikáni Rádió készített átfogó interjút a Pápai Magyar Intézetben, nem sokkal XIV. Leó pápa megválasztása után. A beszélgetést P. Vértesaljai László SJ készítette. A bíboros atya beszélt a konklávé légköréről, a Szentlélek jelenlétéről, az új pápa személyéről és névválasztásáról, valamint első üzeneteiről és teológiai irányultságáról. Elemzést adott továbbá a munkáról mint emberi méltóságot kifejező valóságról, és reflektált az új Szentatya előtt álló legnagyobb kihívásokra is.
A konklávé gyors lezajlása az egyetértés jele
Erdő Péter szerint a konklávé gyors lefolyása – bár elsőre meglepő lehetett – az egyetértés jele. Ez nem előzmények nélküli: az előző két konklávé is rövid volt, amin részt vett. Meglátása szerint a jelenlegi pápaválasztási szabályok segítik a hatékony döntéshozatalt, szemben a régi, hosszabb vitákra is lehetőséget adó renddel.
A Szentlélek jelenlétében hozott döntés
A bíboros határozottan állítja, hogy a választás légkörét nem politikai alkudozás, hanem imádság és Szentlélek-hívás jellemezte. A résztvevők többsége őszintén kereste az Egyház javát.
Az eskütétel pillanata, a Michelangelo által festett Utolsó ítélet freskója előtt, különösen mély lelki hatást gyakorolt a résztvevőkre.
Az új pápa: XIV. Leó
Az új pápa a bíborosok döntését elfogadva a XIV. Leó nevet választotta. Ez a választás több jelentést hordoz. Egyrészt tiszteletadás XIII. Leó pápa előtt, aki enciklikáiban bátran foglalkozott a munka világát érintő társadalmi kérdésekkel. Másrészt utalás Nagy Szent Leóra, aki korszakhatárt képviselt az ókor és a középkor között.
A magyar bíboros szerint XIV. Leó is kiemelten hangsúlyozza az emberi munka értékét – nem csupán a megélhetés, hanem az isteni rendhez való kapcsolódás szempontjából.
A névválasztás üzenete
A bíboros atya kiemelte, hogy a névválasztás önálló pápai döntés, amely szimbolikus és teológiai jelentőséggel bír. XIII. Leó társadalmi érzékenysége és Nagy Szent Leó történelmi szerepe egyaránt visszaköszön ebben.
Külön figyelmet érdemel, hogy
az új pápa a munkát az emberi méltóság kifejeződésének tekinti – szembeállítva a kizsákmányolással és azzal a veszéllyel, hogy a technológiai fejlődés „fölöslegessé” teheti az embert.
A Szentatya első nyilvános üzenete: Krisztus-központúság és béke
A Szent Péter-bazilika erkélyéről elhangzott első köszöntés tartalmát Erdő Péter összevetette elődei üzeneteivel. XIV. Leó szavai – „Békesség nektek!” – egyértelműen a feltámadt Krisztus békéjére utalnak.
A bíboros szerint ez a krisztusi béke nem pusztán politikai vagy társadalmi egyensúly, hanem mély hitbéli tartalom. A béke hangsúlyos szerepet kapott a bíborosi testület sajtóközleményében is, amelyet a konzisztórium idején adtak ki.
Emellett az új pápa hálával szólt elődjéről, Ferenc pápáról, és imára hívta a híveket, ami az elkötelezett és imádságos vezetés jele.
Erdő Péter a Sixtus-kápolnában, az eskütétel előtt (Fotó: Vatican Media)
Az első homília: teológiai mélység és egység
XIV. Leó első homíliája, amelyet a Sixtus-kápolnában tartott közös szentmise keretében mondott el, teológiailag is egységes, evangéliumi üzenet volt.
Erdő Péter szerint
a homília hű volt az egyházi előírásokhoz – vagyis a szentírási szövegeken alapult –, és mélysége azt mutatta, hogy a pápa egyházjogászként és lelkipásztorként is hiteles.
A beszéd Szent Péter hitvallására épült, ami különösen illő az új pápa első megnyilatkozásaként.
A szentágostoni gondolkodás üzenete a mai világnak
Erdő Péter szerint XIV. Leó szentágostoni teológiához való kötődése jelentős:
Szent Ágoston szembenézett az akkori világ végét jelentő válsággal, miközben örök érvényű tanításokat fogalmazott meg Istenről, emberről és történelemről.
A mai ember is hasonlóan instabil időket él meg, ezért a pápa ilyen szellemi öröksége különösen aktuális lehet.
A pápaság kihívása napjainkban
A magyar bíboros úgy látja, a legnagyobb kihívás az ember „fölöslegessé válásának” érzete. A technikai fejlődés és a mesterséges intelligencia térhódítása mellett is meg kell őrizni az emberi méltóságot, mert minden ember teremtett érték. A pápa ezzel kapcsolatos érzékenysége reményt adhat a világnak. Erdő Péter összegzése szerint:
„A pápában az emberek helyesen Jézus Krisztust érzik.”
S ez az, ami valóban reményt adhat minden kor emberének.
A bíboros atyával készült teljes interjú elolvasható ITT.
BN/Felvidék.ma/Vatikáni Rádió
