Magyarország álláspontja az, hogy teret kell engedni az Egyesült Államok által kezdeményezett béketárgyalásoknak, a legfontosabb cél a tárgyalási folyamat folytonosságának biztosítása és a mielőbbi eredmény – az ukrajnai háború lezárásának – elérése – hangsúlyozta a magyar honvédelmi miniszter ma Brüsszelben.
Az uniós tagországok védelmi minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: ennek fényében Magyarország nem tartja indokoltnak, hogy az Európai Unió és tagállamai továbbra is a háború katonai eszkalációját támogassák, különösen olyan lépésekkel, amelyek Ukrajna katonai győzelmét szolgálják – beleértve a fegyverszállításokat és egyéb katonai támogatásokat is -, amelyekhez Magyarország a kezdetektől fogva nem csatlakozott.
„Magyarország álláspontja, amelyet kezdetektől fogva ebben a kérdésben képviselt, az azonnali tűzszünet és béketárgyalások megkezdése, mivel ennek a háborúnak nincs katonai megoldása, és kizárólag diplomáciai úton lehet elérni a hőn áhított békéhez. Ne hozzon az Európai Unió olyan döntést, amely ebben akadályt jelentene!”
– hívta fel a figyelmet.
A miniszter beszámolt arról is, a tanácskozáson napirendre került az a mandátum, amelyet az Európai Unió korábban már megadott a katonai kiképzésekre vonatkozó missziójára. Most azonban olyan javaslat is felmerült, amely ennek a küldetésnek a kibővítését irányozza elő: eszerint a kiképzés nem csupán az uniós tagállamok területén zajlana, hanem közvetlenül Ukrajna területére helyeződne át – tette hozzá.
Hangsúlyozta, ez a megközelítés nyilvánvalóan szembemegy azzal az állásponttal, amelyet Magyarország eddig képviselt.
Kiemelte, hogy a háború további eszkalációjának nincs értelme; a legfontosabb cél a tűzszünet elérése, amelynek tartalmát meg kell vizsgálni és csak ezt követően lehet felelős döntéseket hozni arra vonatkozóan, hogy az Európai Unió milyen formában tudja támogatni a békefolyamatot.
Mint mondta, a keddi tanácskozás egyik kiemelten fontos témája az Európai Unió védelmének megerősítése volt: Magyarország azon kevés országok közé tartozik, amelyek már évek óta teljesítik a GDP 2 százalékának megfelelő védelmi kiadást – ez a NATO által is elvárt szint, amelyet a tagállamok közül sokan még ma sem értek el.
Ugyanakkor egyre többen hangsúlyozzák, hogy ez már nem elégséges: napirendre került a védelmi kiadások 5 százalékra történő emelésének kérdése is, amelyről a NATO főtitkára is beszélt.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint Magyarország elkötelezett az európai védelmi képességek és a védelmi ipar megerősítése mellett; ezt az irányt évekkel ezelőtt először a magyar miniszterelnök vetette fel.
„Magyarország minden olyan, az európai védelmi ipart erősítő lépést támogat, amely ezt nem Ukrajna támogatásán keresztül valósítja meg, hanem közvetlenül az Európai Unió tagországaira vonatkozóan”
– hangoztatta.
Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió egy új kezdeményezéssorozatot indított el a védelmi képességek fejlesztése érdekében, a miniszter elmondta, hogy ezt a javaslatot Magyarország is támogatja. A program új, eddig nem kihasznált pénzügyi lehetőségeket nyit meg, amelyek bővítik a tagállamok – köztük Magyarország – számára rendelkezésre álló védelmi forrásokat. Emellett lehetőséget teremt az Európai Beruházási Bank, valamint magántőke bevonására is a védelmi fejlesztések finanszírozásába – taglalta.
Kiemelte továbbá, hogy Brüsszelben folyamatosan napirenden van az Ukrajnának nyújtandó, illetve nyújtható európai biztonsági garanciák kérdése, amelyet sokan Ukrajna uniós csatlakozásától remélnek.
Magyarország azonban ezt a megközelítést nem támogatja, és nem is támogathatja, mivel egy háborúban álló országról van szó. Korábban más országok csatlakozási kérelmének elbírálásakor kifogásként merült fel, ha az adott állam területén nyílt fegyveres konfliktus zajlott – mutatott rá.
Véleménye szerint Ukrajna uniós tagsága nem szolgálhat biztonsági garanciaként egy nyílt háború közepette, és a csatlakozás felgyorsított erőltetése ellentétes a magyar emberek érdekeivel, ami ellen határozottan fel kell szólalni.
„Azt sem fogadhatjuk el, hogy ennek a folyamatnak a költségeit bármilyen formában a magyar emberekkel fizettessék meg. Továbbá felmerül az a kérdés is, hogy ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz, vajon milyen biztonsági garanciákat tudna nyújtani maga az unió tagállamai számára?”
– tette hozzá.
Hangsúlyozta, néhány nappal ezelőtt nyilvánosságra kerültek azok a részletek, amelyek szerint Ukrajna Magyarországgal szemben egy nemzetközi lejáratókampányt indított el.
Ez egy jól előkészített, időzített akció, amelyre Magyarország természetesen megtette a szükséges lépéseket. Mindezt Ukrajna úgy hajtja végre, hogy közben az Európai Unióba és a NATO-ba való felvételét szorgalmazza – jelentette ki.
MTI/Felvidék.ma
