Nemzeti összetartozás napi megemlékezések a Felvidéken

A nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni békediktátum aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap, melyet 2010. május 31-én iktatott törvénybe az Országgyűlés, a törvény elfogadásával kinyilvánítva, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek”. A nemzeti emléknapon a Felvidék számtalan településén tartottak megemlékezéseket. (A tudósításokat folyamatosan frissítjük.)

Testvéri együttlétek a zöldhatáron

Június 7-én a susa–rimaszécsi és a gömörszőlős-naprágyi zöldhatárok mentén különleges hangulatú rendezvényekre került sor, amelyek egyszerre állítottak emléket a trianoni békediktátum szomorú évfordulójának, valamint a határnyitás reményteljes pillanatainak. (HE)

Trianoni megemlékezések a zöldhatáron Rimaszécsnél és Naprágynál

***

Nemzeti összetartozás napja Felsőszeliben

A trianoni békediktátum aláírásának szomorú 105. évfordulóján Felsőszeli magyar érzelmű lakosai a Csemadok helyi szervezete felhívására a parkban levő emléktáblánál és az öt éve elültetett platánfa mellett emlékezett.

A Rozmaring éneklőcsoport nyitotta meg az ünnepséget, majd a Széchenyi István Alapiskola és Óvoda kilencedikes tanulója, Pónya Márk mondta el Fenyvesi Lilla: Áruló Trianon c. versét. A szervezet elnöke, Végh Piroska üdvözölte a megjelenteket, majd az emlékbeszédet Németh Rajmund olvasta fel. Az énekkar Ágh Attila szerzeményét, a Felvidéki indulót énekelte el. A koszorú elhelyezése után közösen elénekelték a Himnuszt.

A nemzeti összetartozás napján az esti program a GAVIT szervezésében az Öregiskolában folytatódott, ahol a Szakkörök munkájának bemutatására került sor. Horváth Judit szervező megnyitójában elmondta, hogy a régióban 26 szakkör működött az elmúlt évben, s a kis közösségek kézműveskedésének eredményei láthatók a kiállításon.

Bemutatta a szakkörvezetőket, s felvázolta, hogy szeptembertől is lehet jelentkezni a következő évre. A kiállítás megtekintése előtt a Csemadok Kikelet citerazenekara játszott a nagyszámú hallgatóságnak, s egyben az alapiskola citerazenekara is bemutatkozott.

A két teremben szemet-lelket elbűvölő kézimunkák sorakoztak. Boldog az, aki a szabadidejében ilyen csodák alkotására képes. Az udvaron 20.00 órakor fellobbant az összetartozás tüze, s baráti beszélgetéssel folytatódott az este.

Mészáros Magdolna/Felvidék.ma

***

Trianoni megemlékezés Várhosszúréten

A Csemadok Várhosszúréti Alapszervezetének rendezésében a Gömöri Kézműves ház udvarán 20 óra 25 perckor Várhosszúréten is meggyúlt az összetartozás lángja. Klárik Mária a helyi szervezet elnök asszonya beszédében kiemelte a 1920. június 4-e az első világháború lezárását jelentő trianoni békediktátum, békeparancs aláírásának jelentőségét.

„A huszadik századi magyar történelemben van egy dátum, melyet minden magyarnak jól emlékezetébe kell vésnie, hogy soha el ne felejtse, és ne felejtsék majd gyermekei és unokái se. A trianoni diktátum következtében Magyarország elveszítetteterületének kétharmadát és közel három és félmillió magyar kerültidegen államok fennhatósága alá.  A magyarság mindezzel nem csak népességet és történelmiterületeket veszített, hanem gazdasága alapjainak jelentős részét, éssok évszázados kultúrájának, intézményeinek nagy hányadát.Ennél igazságtalanabb, ésszerűtlenebb és gyalázatosabb békediktátummég nem született Európában.”

Ezt követően beszélt a cserkészszövetség felhívásáról, hogy 2025 június 4-én 20 óra 25 perckor mindenütt a világon, ahol magyarok élnek, gyúljon meg összetartozásunk tüze.Minél több országban, településen, családban csatlakozzanak ehhezaz eseményhez, akik a magyar nemzethez tartozónak érzik magukat – hangzott el a megemlékezésen.

A rendezvénye Badin Ádám, a Labyrynt együttes és a helyi alapiskola diákjai léptek fel. (MGy)

***

Megemlékezések Gömör-Nógrádban

A nemzeti összetartozás napja alkalmából Gömör és Nógrád több településén, iskolájában újra felcsendült Szarka Tamás megható dala, a „Kézfogás”, amely évről évre a magyarság egységét, lelki összekapcsolódását jelképezi.

Idén is sokan csatlakoztak egy közös tánccal, énekkel a dal üzenetéhez, hiszen a Kézfogás nemcsak dallam, hanem szívből jövő üzenet arról, hogy bárhol is élünk a világban, összetartozunk.

A cserkészek is évről évre különleges módon ünnepelnek: az „Összetartozásunk tüze” egyszerre lobbant fel a Kárpát-medence számos pontján, köztük több helyen Gömörben is, jelképezve a hitet, a reményt és a közösség erejét.

Rimaszombatban a 4. sz. Hatvani István Cserkészcsapat rendezte meg a tűzgyújtást.

Az összejövetlre a rimaszombati cserkészotthon udvarán került sor. Az eseményen résztvettek a jászberényi és egri diákok is a Határtalanul program keretében. A fenti emlékképeket Gecse Attila örökítette meg. (HE)

Összetartozásunk dala, tánca, tüze Gömörben – képeken

***

Trianoni megemlékezés Bényben – közösségben a múlt tiszteletére

Bény községben hosszú évek hagyományát folytatva idén is méltó módon emlékeztek meg a trianoni békeszerződés évfordulójáról.

A június 4-i eseményt a Csemadok helyi szervezete és a Rozmaring néptáncegyüttes közösen szervezte a nemrégiben visszakerült és újra felállított Turulmadár-szobornál.

A megemlékezés szívhez szóló emlékszövegét Varga Andrea, a Csemadok és a táncegyüttes elnöke mondta el. A Trianoni imát – amelyet Farkas Zsolt atya küldött, mivel személyesen nem tudott jelen lenni – Smid Zsolt alpolgármester olvasta fel. A rendezvény meghitt hangulatát a Búzavirág énekkar és a Rozmaring néptáncegyüttes közreműködése tette teljessé.

Az esemény zárásaként a résztvevők közösen helyezték el a megemlékezés koszorúit, majd a magyar és a székely himnusz eléneklésével rótták le tiszteletüket. A bényi közösség ezúttal is példát mutatott összetartozásból, hagyománytiszteletből és nemzeti elkötelezettségből.

(DE/Felvidék.ma)

***

Nánán többszörös emlékezést tartottak

A falu központjában lévő emlékparkban az egykori Országzászlónak állított emlékműnél, amely később Hősök szobra lett, többszörös megemlékezésre került sor június 4-én.

A szervező a Csemadok-alapszervezet és a Magyar Szövetség helyi szervezete volt. Mivel anno a Csemadok állíttatta e park valamennyi emlékművét, emlékjelét, évente itt tartják a megemlékezéseket is. Most megemlékeztek a a II. világháború befejezésének 80. évfordulójáról, az 1919. május 30-án a falut megszálló cseh légiósok által lelőtt 10 ellenálló nánai ifjú hősi haláláról, valamint Trianon 105. évfordulójáról.

Az egykori Hősök emlékművén valamennyi évfordulóról névtáblák jelzik az áldozatokat, sőt még a kitelepítettek emléktáblája is erre a kőre került.

A Trianon 100. évfordulójára, az emlékműre az országzászló rúdja helyett egy kőből és gipszből készült turulmadár került, szintén a Csemadok és a Béres házaspár jóvoltából.

A megemlékezésen most az ifjak szerepeltek.

A helyi kisiskola kitűnő szólóénekesei, fiúk és lányok népdalokkal, katonadalokkal léptek fel, Dorna Mónika tanítónő vezetésével. A nagyobb diákok szintén ebből az iskolából kerültek ki, többször szavalóversenyeken való szereplésükkel hívták fel magukra a figyelmet, mint Khéli Emma és a Danič fivérek, Ádám és Dávid. A szintén középiskolás Tóbi Lara Cintia pedig saját gondolatait olvasta fel.

Ünnepi beszédet mondott Bréda Tivadar hadisírkutató. Számot adott a háború veszteségeiről, a múlt tragédiáiról.

Schweidel József aradi vértanú utolsó mondatait idézte:

„A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.” Ez a néhány mondat ma is nagyon helyénvaló. Először elindultak a migránsok, majd kaptunk egy világjárványt, és most, amikor a szomszédban háború folyik, emberek ezrei menekülnek, talán egy újabb világégés előtt állunk. Most nem olyan időket élünk, hogy széthúzhatunk, marakodhatunk. Őseink megmutatták, hogy mire képes az összefogás a szabadságért. Megmutatták, milyen nagy volt bennük a haza iránti szeretet. Mi itt vagyunk, létezünk. Fejet hajtunk, emlékezünk. De az emlékezés után fejünket felemeljük, a jövőbe tekintünk, mert élni és tenni akarunk, hogy ezeknek az embereknek az áldozata ne legyen hiábavaló.”

A Csemadok elnöke felolvasta Nagy Péter János gútai plébános hírportálon megjelent gondolatait.

A megemlékezés a Szózattal, a székely és magyar himnusszal, valamint koszorúzással ért véget. Juhász László polgármester a község nevében, Hanza Bán Krisztína a Magyar Szövetség nevében, a Béres házaspár a Csemadok nevében helyeztek el koszorút az emlékműnél. A diákok pedig nemzeti színű szalaggal kötötték át a trianoni emlékkő kettétörött keresztjét.

(Dániel E./Felvidék.ma)

***

Dunaszerdahelyen Lezsák Sándor volt a szónok

A Pázmaneum Társulás által szervezett gyertyagyújtás előtt a rendezvény ünnepi szónoka Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke volt, aki beszédében kiemelte, hogy hiába szóltak vagy írtak sokan az elmúlt 105 évben a döntés igazságtalan és romboló voltáról, a trianoni döntés mind a mai napig nem változott, nem tettek jóvá semmit.

„Azonban a nemzeti alapozottságú kormányzat 15 éve megfogalmazta, hogy Trianont nemcsak nemzeti tragédiaként tartjuk számon, hanem a dac és igazság alapján büszkén viseljük következményeit. S ezek ellenére bár voltak olyan hangok, hogy a magyar el fog tűnni, a történelem fogaskerekei felőrlik, mégsem így történt” – mondta.

(HA/Felvidék.ma)

Isten áldja a magyart, bárhol él!

 

***

Somorján is megemlékeztek a nemzeti összetartozás napjáról

A nemzeti összetartozás napja alkalmából a somorjai Fő téren gyűltek össze a város lakói és vendégei, ahol az Aranycsapat legendás játékosának fia, Bozsik Péter mondott ünnepi beszédet.

Bozsik Péter beszédében az összetartozás, az összefogás és a megbékélés fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte:

„Az összetartozás reménye egy fény az alagút végén, amely előre mutat.”

Hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencében élő magyar közösségek összetartozása a közös múlt, a közös kultúra és a közös jövő záloga. Személyes élményeit is megosztva elmondta, hogy a Kárpát-medence különböző pontjain járva – Kárpátalján, a Vajdaságban, a Felvidéken és Erdélyben – mindig megerősödik benne az érzés, hogy „ott vagyunk”, és „tudunk egymáson segíteni”.

A beszéd egyik legerőteljesebb gondolata az volt, hogy a nemzeti összetartozás napját az összefogás és a megbékélés napjává is kell minősítenünk.

Bozsik Péter arra biztatott mindenkit, hogy ne csak erőt demonstráljunk, hanem fogadjuk el egymást, és közös összefogással teremtsünk jövőt ebben a gyönyörű térségben, ahol évszázadok óta együtt élnek különböző nemzetek.

„Az összetartozás napja legyen az összefogás, a megbékélés, a közös jövő és a közös otthon napja is” – zárta gondolatait Bozsik Péter.

Köszönetét fejezte ki a meghívásért és a lehetőségért, hogy Somorján is kifejezhette: a nemzeti összetartozás a közösség erejéről, a hitről és a reményről szól, amely generációkat kapcsol össze a Kárpát-medencében.

A megemlékezésen az evangélikus, a református és a katolikus egyházközség lelkészei is megszólaltak, hangsúlyozva, hogy a történelmi nehézségek ellenére a magyarság sorsa Isten kezében van, és a hit, az egység és a szeretet ereje vihet tovább a viharok közepette is.

Imádságaikban és szavaikban arra buzdítottak, hogy minden megpróbáltatás ellenére merjünk továbbmenni, reményt és erőt merítve a hitből és a közösség összetartozásából.

A megemlékezést Brunczlík Viktor, a Via Nova Somorja elnöke moderálta, gondoskodva arról, hogy a rendezvény méltó és gördülékeny legyen, s kiemelve a somorjai közösség elkötelezett szerepét a magyarság hagyományainak ápolásában és a közösségi összefogás erősítésében.

Az esemény méltó alkalom volt arra, hogy megerősítsük: határok ide vagy oda, a magyar közösség összetartozása örök érték.

Közreműködött Bogya Dávid, a Corvin Mátyás Alapiskola diákja.

A megemlékezés tűzgyújtással és beszélgetéssel folytatódott a Mozi Clubban. Az esemény a Csemadok Somorjai Alapszervezete, a Via Nova Somorja és a Corvin Mátyás Alapiskola szervezésében valósult meg.

(NT, HÁ, Felvidék.ma)

***

Komáromi megemlékezések

Észak- Komáromban délután a református parókia udvarán felállított, „a Felvidék legnagyobb Trianon-emlékművénél” immáron 15. alkalommal emlékeztek meg június 4-én a békediktátum évfordulójára és a nemzeti összetartozásra.

A szervezők nevében Feszty Zsolt, a T(e).Ü(gyed).KÖR elnöke köszöntötte a résztvevőket, akiknek felhívta a figyelmét, hogy az előző évektől eltérően idén először motorkerékpárokkal és személyautókkal mennek át az Erzsébet-hídon (a szokásos fáklyás, gyalogos felvonulás helyett), a dél-komáromi Vasúti híd déli hídfőjéig, ahol este 7 órakor adták át az úgynevezett Trianon sétányt.

A megemlékezők közösen meghallgatták a Bercsényi-ezred indulóját, mely francia huszárezred főként a Rákóczi-szabadságharc menekültjeiből állt – alapítója Rákóczi testőre, Bercsényi László. Az ezred máig működik és indulójukat – francia létükre – magyarul éneklik, jegyezte meg Feszty Zsolt.

Ezt követően Korpás Réka és a Mérges Banda (tagjai Katona István Vajk és ifj. Ölveczky Árpád) a Hazám, hazám, csendes hazám című, az 1600-as évek végéről származó művet adták elő. Majd a lovasberényi Reményik Sándor Református Általános Iskola diákja, Hajdú Zsombor Bánk Reményik Sándor Gyűrűt készíttetek című versét szavalta nagy sikerrel.

A nemzeti összetartozás napjának komáromi szónoka Juhász György, a Selye János Egyetem rektorhelyettese volt, aki a trianoni békediktátum 105. évfordulójáról megemlékezve, ünnepi beszédében kiemelte: a magyar országgyűlés 15 évvel ezelőtt június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította, mintegy mementóul és tanulságtételként arról, hogy

a magyar nemzet nemcsak a múltban, de a jövőben is összetartozik.

Történelmi visszatekintésében a gyalázatos ítélethozatal körülményeiről szólva több alkalommal is szólt személyes, családi érintettségéről felmenői kapcsán – egyénivé és átélhetővé téve a történelmi eseményeket. Emellett kiemelte, hogy az azóta eltelt száz év ellenére

az utódállamok máig adósai a magyar közösségeknek a nemzeti kisebbségi jogok területén.

„Ma is azt érezzük és halljuk a többségi nemzet részéről, hogy bizalmatlanok velünk szemben, mintha mi valamiféle nemzetközi átlagon felüli jogokat követelnénk” – nehezményezve, hogy az Európai Uniós tagságunk sem váltotta be ezzel kapcsolatos reményeinket, mivel

a nemzeti kisebbségi jogokat csak huszadrangú problémának tekintik az unióban.”

Kiemelte azonban, hogy egy előnye mégis van az uniós tagságnak: a schengeni-övezet. Ez tette lehetővé azt a nemzetépítő gondolatot, amelyet Orbán Viktor 2020-ban az Összetartozás emlékhely avatásakor így fogalmazott meg: ez az emlékmű azt üzeni, hogy egyetlen anyaország létezik, az, amelyik képes minden magyart, trianoni határokon innen és túl, egyetlen közösségben egyesíteni, békés úton, Brassótól Komáromig – idézte a magyar miniszterelnököt.

Beszédének végén arra buzdította a fiatalokat, vállaljanak gyermeket, mert ha nem születnek gyermekek, magyarként lassan, de biztosan elfogyunk. Mint mondta, abban hisz, hogy a felvidéki magyarságnak van jövője, amelyben megmaradhatunk közösségként, saját kultúránkkal, intézményeinkkel, értékeinkkel, tisztelve a többségi nemzet kultúráját és identitását, de ragaszkodva a sajátunkhoz.

Kossuthot idézte: „Veszve csak azon nemzet lehet, mely lemondott önmagáról”. Arra kérte az emlékezőket, mi ne mondjunk le önmagunkról, építsük, virágoztassuk fel jövőnket.

Éljen a nemzeti összetartozás és benne a felvidéki magyarság! –

fogalmazott.

Megható és feledhetetlen pillanata volt a megemlékezésnek, amikor az emlékező közösség közösen elénekelte a székely és a magyar himnuszt – könyörögve erdélyi testvéreinkért, akiket árvíz sújt ezekben a napokban.

 

Feszty Zsolt a szervezők nevében megköszönte, hogy a motoros felvonulásra Komáromba érkeztek a Gój Motorosok és a Gárdamotorosok, hogy együtt vonuljanak át nemzeti lobogókkal feldíszítve a trianoni határon Dél-Komáromba.

Megszólalásában ő is emlékeztetett a 15 évvel ezelőtti jelentős eseményre, amikor 2010-ben a Magyar Országgyűlés megszavazta a magyar állampolgárság felvételének lehetőségét a határon túli magyarság részére. Megjegyezte,

1920 és 2010 között az elcsatolt területeken élőknek külön történetei voltak Magyarországtól, ám 2010 óta lehet közös a történetünk megint: nemcsak lélekben, de jogilag is.

„Aki ezzel a lehetőséggel nem él, az tovább élteti Trianont” – vélekedett.

(SZE/Felvidék.ma)

∗∗∗

Június 4-én már a délelőtti órákban összegyűltek a belvárosi óvoda gyermekei, hogy közösen táncoljanak az észak-komáromi Klapka téren a nemzeti összetartozás napján Szarka Tamás Kézfogás című dalára. Pinke Elvíra, a Ferences barátok utcai óvoda igazgatója lapunknak elmondta, a Rákóczi Szövetség felhívásához csatlakoztak a nemzeti összetartozás napjának 15. évfordulója tiszteletére. Belvárosi óvodaként úgy döntöttek, nem az intézményükben, hanem a méltó helyszínnek bizonyuló, közeli Klapka téren táncolják el a gyerekekkel az „összefogás táncát”, amelyre más-más koreográfiával készült a Süni és a Mókus csoport.

Szalai Erika/Felvidék.ma

∗∗∗

Az átölelő és összefogó nemzettudatra emlékeztek Ipolyságon

Ipolyságon a hagyományokat követve a Közép lakótelep kis parkjában álló kopjafánál emlékeztek meg a 105 évvel ezelőtti diktátumról.

A megemlékezés szónoka Fésű József György, a Szobi Múzeum Baráti Körének elnöke volt. Beszédében kitért Ipolyság és a Duna partján lévő Szob város kapcsolataira, Hont vármegyei közös múltjukra. Mint mondta, a trianoni határok megszüntették az élő gazdasági és társadalmi kapcsolatokat. A rendszerváltás után újra éledtek ezek a kapcsolatok.

Az egészséges nemzettudat nem lehet megosztó és kirekesztő – húzta alá a szónok.

„Az átölelő, az összefogó nemzettudat jegyében valósuljon meg és haladjon tovább a nemzeti összetartozás napjának szellemisége”

– zárta gondolatait Fésű József György.

A megemlékezésre a helyi magyar tanintézmények diákjai rövid műsorral készültek. Végezetül a tisztelet koszorúit és mécseseit helyezték el a kopjafa tövénél.  (PP)

Felvidék.ma