Nemzeti összetartozás napi megemlékezések a Felvidéken

A nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni békediktátum aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap, melyet 2010. május 31-én iktatott törvénybe az Országgyűlés, a törvény elfogadásával kinyilvánítva, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek”. A nemzeti emléknapon a Felvidék számtalan településén tartottak megemlékezéseket. (A tudósításokat folyamatosan frissítjük.)

Trianoni megemlékezés Bényben – közösségben a múlt tiszteletére

Bény községben hosszú évek hagyományát folytatva idén is méltó módon emlékeztek meg a trianoni békeszerződés évfordulójáról.

Fotó : Herbácskó Norbert

A június 4-i eseményt a Csemadok helyi szervezete és a Rozmaring néptáncegyüttes közösen szervezte a nemrégiben visszakerült és újra felállított Turulmadár-szobornál.

A megemlékezés szívhez szóló emlékszövegét Varga Andrea, a Csemadok és a táncegyüttes elnöke mondta el. A Trianoni imát – amelyet Farkas Zsolt atya küldött, mivel személyesen nem tudott jelen lenni – Smid Zsolt alpolgármester olvasta fel. A rendezvény meghitt hangulatát a Búzavirág énekkar és a Rozmaring néptáncegyüttes közreműködése tette teljessé.

Fotó : Herbácskó Norbert

Az esemény zárásaként a résztvevők közösen helyezték el a megemlékezés koszorúit, majd a magyar és a székely himnusz eléneklésével rótták le tiszteletüket. A bényi közösség ezúttal is példát mutatott összetartozásból, hagyománytiszteletből és nemzeti elkötelezettségből.

(DE/Felvidék.ma)

***

Nánán többszörös emlékezést tartottak

A falu központjában lévő emlékparkban az egykori Országzászlónak állított emlékműnél, amely később Hősök szobra lett, többszörös megemlékezésre került sor június 4-én.

A szervező a Csemadok-alapszervezet és a Magyar Szövetség helyi szervezete volt. Mivel anno a Csemadok állíttatta e park valamennyi emlékművét, emlékjelét, évente itt tartják a megemlékezéseket is. Most megemlékeztek a a II. világháború befejezésének 80. évfordulójáról, az 1919. május 30-án a falut megszálló cseh légiósok által lelőtt 10 ellenálló nánai ifjú hősi haláláról, valamint Trianon 105. évfordulójáról.

Fotó: Nagy Csilla

Az egykori Hősök emlékművén valamennyi évfordulóról névtáblák jelzik az áldozatokat, sőt még a kitelepítettek emléktáblája is erre a kőre került.

A Trianon 100. évfordulójára, az emlékműre az országzászló rúdja helyett egy kőből és gipszből készült turulmadár került, szintén a Csemadok és a Béres házaspár jóvoltából.

A megemlékezésen most az ifjak szerepeltek.

Fotó: Sóki Kurali Szilvia

A helyi kisiskola kitűnő szólóénekesei, fiúk és lányok népdalokkal, katonadalokkal léptek fel, Dorna Mónika tanítónő vezetésével. A nagyobb diákok szintén ebből az iskolából kerültek ki, többször szavalóversenyeken való szereplésükkel hívták fel magukra a figyelmet, mint Khéli Emma és a Danič fivérek, Ádám és Dávid. A szintén középiskolás Tóbi Lara Cintia pedig saját gondolatait olvasta fel.

Fotó: Nagy Csilla

Ünnepi beszédet mondott Bréda Tivadar hadisírkutató. Számot adott a háború veszteségeiről, a múlt tragédiáiról.

Schweidel József aradi vértanú utolsó mondatait idézte:

„A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.” Ez a néhány mondat ma is nagyon helyénvaló. Először elindultak a migránsok, majd kaptunk egy világjárványt, és most, amikor a szomszédban háború folyik, emberek ezrei menekülnek, talán egy újabb világégés előtt állunk. Most nem olyan időket élünk, hogy széthúzhatunk, marakodhatunk. Őseink megmutatták, hogy mire képes az összefogás a szabadságért. Megmutatták, milyen nagy volt bennük a haza iránti szeretet. Mi itt vagyunk, létezünk. Fejet hajtunk, emlékezünk. De az emlékezés után fejünket felemeljük, a jövőbe tekintünk, mert élni és tenni akarunk, hogy ezeknek az embereknek az áldozata ne legyen hiábavaló.”

A Csemadok elnöke felolvasta Nagy Péter János gútai plébános hírportálon megjelent gondolatait.

Fotó: Sóki Kurali Szilvia

A megemlékezés a Szózattal, a székely és magyar himnusszal, valamint koszorúzással ért véget. Juhász László polgármester a község nevében, Hanza Bán Krisztína a Magyar Szövetség nevében, a Béres házaspár a Csemadok nevében helyeztek el koszorút az emlékműnél. A diákok pedig nemzeti színű szalaggal kötötték át a trianoni emlékkő kettétörött keresztjét.

(Dániel E./Felvidék.ma)

***

Dunaszerdahelyen Lezsák Sándor volt a szónok

A Pázmaneum Társulás által szervezett gyertyagyújtás előtt a rendezvény ünnepi szónoka Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke volt, aki beszédében kiemelte, hogy hiába szóltak vagy írtak sokan az elmúlt 105 évben a döntés igazságtalan és romboló voltáról, a trianoni döntés mind a mai napig nem változott, nem tettek jóvá semmit.

„Azonban a nemzeti alapozottságú kormányzat 15 éve megfogalmazta, hogy Trianont nemcsak nemzeti tragédiaként tartjuk számon, hanem a dac és igazság alapján büszkén viseljük következményeit. S ezek ellenére bár voltak olyan hangok, hogy a magyar el fog tűnni, a történelem fogaskerekei felőrlik, mégsem így történt” – mondta.

(HA/Felvidék.ma)

Isten áldja a magyart, bárhol él!

***

Somorján is megemlékeztek a nemzeti összetartozás napjáról

A nemzeti összetartozás napja alkalmából a somorjai Fő téren gyűltek össze a város lakói és vendégei, ahol az Aranycsapat legendás játékosának fia, Bozsik Péter mondott ünnepi beszédet.

(Fotó: HÁ/Felvidék.ma)

Bozsik Péter beszédében az összetartozás, az összefogás és a megbékélés fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte:

„Az összetartozás reménye egy fény az alagút végén, amely előre mutat.”

Hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencében élő magyar közösségek összetartozása a közös múlt, a közös kultúra és a közös jövő záloga. Személyes élményeit is megosztva elmondta, hogy a Kárpát-medence különböző pontjain járva – Kárpátalján, a Vajdaságban, a Felvidéken és Erdélyben – mindig megerősödik benne az érzés, hogy „ott vagyunk”, és „tudunk egymáson segíteni”.

A beszéd egyik legerőteljesebb gondolata az volt, hogy a nemzeti összetartozás napját az összefogás és a megbékélés napjává is kell minősítenünk.

Bozsik Péter arra biztatott mindenkit, hogy ne csak erőt demonstráljunk, hanem fogadjuk el egymást, és közös összefogással teremtsünk jövőt ebben a gyönyörű térségben, ahol évszázadok óta együtt élnek különböző nemzetek.

(Fotó: HÁ/Felvidék.ma)

„Az összetartozás napja legyen az összefogás, a megbékélés, a közös jövő és a közös otthon napja is” – zárta gondolatait Bozsik Péter.

Köszönetét fejezte ki a meghívásért és a lehetőségért, hogy Somorján is kifejezhette: a nemzeti összetartozás a közösség erejéről, a hitről és a reményről szól, amely generációkat kapcsol össze a Kárpát-medencében.

(Fotó: HÁ/Felvidék.ma)

A megemlékezésen az evangélikus, a református és a katolikus egyházközség lelkészei is megszólaltak, hangsúlyozva, hogy a történelmi nehézségek ellenére a magyarság sorsa Isten kezében van, és a hit, az egység és a szeretet ereje vihet tovább a viharok közepette is.

Imádságaikban és szavaikban arra buzdítottak, hogy minden megpróbáltatás ellenére merjünk továbbmenni, reményt és erőt merítve a hitből és a közösség összetartozásából.

(Fotó: HÁ/Felvidék.ma)

A megemlékezést Brunczlík Viktor, a Via Nova Somorja elnöke moderálta, gondoskodva arról, hogy a rendezvény méltó és gördülékeny legyen, s kiemelve a somorjai közösség elkötelezett szerepét a magyarság hagyományainak ápolásában és a közösségi összefogás erősítésében.

Az esemény méltó alkalom volt arra, hogy megerősítsük: határok ide vagy oda, a magyar közösség összetartozása örök érték.

(Fotó: HÁ/Felvidék.ma)

Közreműködött Bogya Dávid, a Corvin Mátyás Alapiskola diákja.

A megemlékezés tűzgyújtással és beszélgetéssel folytatódott a Mozi Clubban. Az esemény a Csemadok Somorjai Alapszervezete, a Via Nova Somorja és a Corvin Mátyás Alapiskola szervezésében valósult meg.

(NT, HÁ, Felvidék.ma)

***

Komáromi megemlékezések

Észak- Komáromban délután a református parókia udvarán felállított, „a Felvidék legnagyobb Trianon-emlékművénél” immáron 15. alkalommal emlékeztek meg június 4-én a békediktátum évfordulójára és a nemzeti összetartozásra.

A szervezők nevében Feszty Zsolt, a T(e).Ü(gyed).KÖR elnöke köszöntötte a résztvevőket, akiknek felhívta a figyelmét, hogy az előző évektől eltérően idén először motorkerékpárokkal és személyautókkal mennek át az Erzsébet-hídon (a szokásos fáklyás, gyalogos felvonulás helyett), a dél-komáromi Vasúti híd déli hídfőjéig, ahol este 7 órakor adták át az úgynevezett Trianon sétányt.

A megemlékezők közösen meghallgatták a Bercsényi-ezred indulóját, mely francia huszárezred főként a Rákóczi-szabadságharc menekültjeiből állt – alapítója Rákóczi testőre, Bercsényi László. Az ezred máig működik és indulójukat – francia létükre – magyarul éneklik, jegyezte meg Feszty Zsolt.

Ezt követően Korpás Réka és a Mérges Banda (tagjai Katona István Vajk és ifj. Ölveczky Árpád) a Hazám, hazám, csendes hazám című, az 1600-as évek végéről származó művet adták elő. Majd a lovasberényi Reményik Sándor Református Általános Iskola diákja, Hajdú Zsombor Bánk Reményik Sándor Gyűrűt készíttetek című versét szavalta nagy sikerrel.

A nemzeti összetartozás napjának komáromi szónoka Juhász György, a Selye János Egyetem rektorhelyettese volt, aki a trianoni békediktátum 105. évfordulójáról megemlékezve, ünnepi beszédében kiemelte: a magyar országgyűlés 15 évvel ezelőtt június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította, mintegy mementóul és tanulságtételként arról, hogy

a magyar nemzet nemcsak a múltban, de a jövőben is összetartozik.

Történelmi visszatekintésében a gyalázatos ítélethozatal körülményeiről szólva több alkalommal is szólt személyes, családi érintettségéről felmenői kapcsán – egyénivé és átélhetővé téve a történelmi eseményeket. Emellett kiemelte, hogy az azóta eltelt száz év ellenére

az utódállamok máig adósai a magyar közösségeknek a nemzeti kisebbségi jogok területén.

„Ma is azt érezzük és halljuk a többségi nemzet részéről, hogy bizalmatlanok velünk szemben, mintha mi valamiféle nemzetközi átlagon felüli jogokat követelnénk” – nehezményezve, hogy az Európai Uniós tagságunk sem váltotta be ezzel kapcsolatos reményeinket, mivel

a nemzeti kisebbségi jogokat csak huszadrangú problémának tekintik az unióban.”

Kiemelte azonban, hogy egy előnye mégis van az uniós tagságnak: a schengeni-övezet. Ez tette lehetővé azt a nemzetépítő gondolatot, amelyet Orbán Viktor 2020-ban az Összetartozás emlékhely avatásakor így fogalmazott meg: ez az emlékmű azt üzeni, hogy egyetlen anyaország létezik, az, amelyik képes minden magyart, trianoni határokon innen és túl, egyetlen közösségben egyesíteni, békés úton, Brassótól Komáromig – idézte a magyar miniszterelnököt.

Beszédének végén arra buzdította a fiatalokat, vállaljanak gyermeket, mert ha nem születnek gyermekek, magyarként lassan, de biztosan elfogyunk. Mint mondta, abban hisz, hogy a felvidéki magyarságnak van jövője, amelyben megmaradhatunk közösségként, saját kultúránkkal, intézményeinkkel, értékeinkkel, tisztelve a többségi nemzet kultúráját és identitását, de ragaszkodva a sajátunkhoz.

Kossuthot idézte: „Veszve csak azon nemzet lehet, mely lemondott önmagáról”. Arra kérte az emlékezőket, mi ne mondjunk le önmagunkról, építsük, virágoztassuk fel jövőnket.

Éljen a nemzeti összetartozás és benne a felvidéki magyarság! –

fogalmazott.

Megható és feledhetetlen pillanata volt a megemlékezésnek, amikor az emlékező közösség közösen elénekelte a székely és a magyar himnuszt – könyörögve erdélyi testvéreinkért, akiket árvíz sújt ezekben a napokban.

Feszty Zsolt a szervezők nevében megköszönte, hogy a motoros felvonulásra Komáromba érkeztek a Gój Motorosok és a Gárdamotorosok, hogy együtt vonuljanak át nemzeti lobogókkal feldíszítve a trianoni határon Dél-Komáromba.

Megszólalásában ő is emlékeztetett a 15 évvel ezelőtti jelentős eseményre, amikor 2010-ben a Magyar Országgyűlés megszavazta a magyar állampolgárság felvételének lehetőségét a határon túli magyarság részére. Megjegyezte,

1920 és 2010 között az elcsatolt területeken élőknek külön történetei voltak Magyarországtól, ám 2010 óta lehet közös a történetünk megint: nemcsak lélekben, de jogilag is.

„Aki ezzel a lehetőséggel nem él, az tovább élteti Trianont” – vélekedett.

(SZE/Felvidék.ma)

∗∗∗

Június 4-én már a délelőtti órákban összegyűltek a belvárosi óvoda gyermekei, hogy közösen táncoljanak az észak-komáromi Klapka téren a nemzeti összetartozás napján Szarka Tamás Kézfogás című dalára. Pinke Elvíra, a Ferences barátok utcai óvoda igazgatója lapunknak elmondta, a Rákóczi Szövetség felhívásához csatlakoztak a nemzeti összetartozás napjának 15. évfordulója tiszteletére. Belvárosi óvodaként úgy döntöttek, nem az intézményükben, hanem a méltó helyszínnek bizonyuló, közeli Klapka téren táncolják el a gyerekekkel az „összefogás táncát”, amelyre más-más koreográfiával készült a Süni és a Mókus csoport.

Szalai Erika/Felvidék.ma

∗∗∗

Az átölelő és összefogó nemzettudatra emlékeztek Ipolyságon

Ipolyságon a hagyományokat követve a Közép lakótelep kis parkjában álló kopjafánál emlékeztek meg a 105 évvel ezelőtti diktátumról.

(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A megemlékezés szónoka Fésű József György, a Szobi Múzeum Baráti Körének elnöke volt. Beszédében kitért Ipolyság és a Duna partján lévő Szob város kapcsolataira, Hont vármegyei közös múltjukra. Mint mondta, a trianoni határok megszüntették az élő gazdasági és társadalmi kapcsolatokat. A rendszerváltás után újra éledtek ezek a kapcsolatok.

Az egészséges nemzettudat nem lehet megosztó és kirekesztő – húzta alá a szónok.

„Az átölelő, az összefogó nemzettudat jegyében valósuljon meg és haladjon tovább a nemzeti összetartozás napjának szellemisége”

– zárta gondolatait Fésű József György.

(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A megemlékezésre a helyi magyar tanintézmények diákjai rövid műsorral készültek. Végezetül a tisztelet koszorúit és mécseseit helyezték el a kopjafa tövénél.  (PP)

Felvidék.ma