A magyar kormány nemzetpolitikájának sikerességét és a további együttműködés szükségességét hangsúlyozták a külhoni magyar politikai szervezek vezetői pénteken az erdélyi Tusnádfürdőn.
A 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében megtartott hagyományos nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár elmondta: a közösségépítés a legfontosabb feladat, amelyet a nagyintézmények mellett a szórvány- és diaszpóra intézményei és a legkisebb helyi közösségek szintjén is próbáltak megvalósítani.
Közölte: eddig 580 ezer magyarországi diák járt külhoni magyarlakta régiókban a Határtalanul című program keretében, és 6500 külhoni intézmény kap magyar állami támogatást. „Ha a közösségek erősödnek, az egész nemzet erősödik” – húzta alá.
A 2026-os magyarországi parlamenti választásokról azt mondta: „ez az ország, a nemzet jövőjéről fog szólni, háború és béke, veszély és biztonság, nemzetközi vagy nemzeti kormány között kell választani.
Minden, ami az egységes nemzetpolitikát gyengíti, az elvetendő, és ami erősíti, az támogatandó” – jelentette ki, kérve a külhoni magyar szervezetek támogatását.
A Zsigmond Barna Pál parlamenti államtitkár vezette beszélgetésen a külhoni magyar szervezetek képviselői ismertették közösségeik helyzetét. Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora, a román kormány miniszterelnök-helyettese közölte: a szövetség megkapta az erdélyi magyaroktól az elmúlt 20 év legjobb támogatását, erős a jelenléte a bukaresti parlamentben. Az „erdélyi magyarság ázsiója” a legmagasabb pontra májusban jutott, amikor összefogott a magyarellenes erőkkel szemben, és ennek is köszönhető, hogy Nicusor Dan lett Románia elnöke.
Kijelentette: az erdélyi magyarság „soha nem volt ennyire erős”, hiszen képviselője lett a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban, és ezzel „évtizedes falat bontott le”.
Beszélt a gazdasági kihívásokról, közölve: Románia kétszer menekült meg a csődhelyzettől, attól, hogy a nemzetközi hitelintézetek leminősítsék.
Kitért a Fidesz-KDNP-vel való stratégiai partnerségre, amely barátsággá vált, az „újonnan” barátkozni akaróknak pedig azt üzente: a barátságot csak munkával és korrekt hozzáállással lehet megszerezni.
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke felidézte: az elmúlt fél évben kétszer is majdnem olyan államelnöke lett Romániának, aki a régmúlt fasiszta időkre emlékeztetett, valamint a magyarellenes erők jelenléte háromszoros lett a bukaresti parlamentben.
Pozitívumnak nevezte, hogy a magyar közösség a választásokon bebizonyította: van túlélési ösztöne.
Gubík László, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke szerint a felvidéki politikum feladata, küldetése a felvidéki magyar közélet talpra állítása, hogy „ne legyen többé magyar magyarnak farkasa”.
Van felvidéki jövőkép, és ezt 13 pontban foglalták össze – mondta. Ez szól a nemzeti kisebbségek jogállásáról, a magyar oktatással kapcsolatban alkotmányos garanciák szükségességéről, valamint szorgalmazza a szlovák választási rendszer olyan értelmű átalakítását, hogy vegye figyelembe a nemzetiségi pártok igényeit
– mondta.
A jövő feladatának nevezte, hogy a 2027-es parlamenti választásokon a felvidéki magyarság képviselete visszatérjen a szlovákiai belpolitika „A ligájába”.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elmondta, hogy bár a magyar„szerb viszony jó, nem szabad hátra dőlni. „Akármilyen jó is a viszony, a szerbek nem tudhatják, hogy a szerbiai magyaroknak mire van szüksége, ezért fontos, hogy a magyar szervezetek erősek legyenek” – húzta alá.
Beszélt a megvalósult kulturális autonómiáról és a gazdaságfejlesztésről, és aláhúzta: a VMSZ-nek van egy működő koalíciós szerződése, de egyik szerbiai politikai oldalba sem tagozódik be.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke közölte: az ukrajnai háború nyomán a korábban oligarchák uralta rendszer helyett egyfajta neofeudális rendszer alakult ki, amelyben a köznép jogai rendkívül korlátozottak. Kijelentette: az ország elnéptelenedik, ipara leépül, az állami intézmények degradálódnak.
A magyarság elleni támadások nem új keletűek, az ukrán sajtóban több mint tíz éve magyarellenes propaganda folyik – jelentette ki.
„Ilyen helyzetben a kárpátaljai magyarság fő célja a túlélés” – húzta alá, a helytállás jelének tartva, hogy egyetlen magyar iskola, intézmény sem zárt be. Megköszönte a magyar kormány támogatását, és kifejezte abbéli reményét, hogy sikerül „megmaradni a szülőföldön embernek, kereszténynek és magyarnak”.
Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke „nagy győzelemként” értékelte, hogy Szlovéniában a legfelsőbb bíróság kimondta: a kétnyelvű területen lévő feliratok esetében mindegy, melyik nyelv van első helyen. Elmondta: Szlovéniában minden nemzetiségi jog adott, majdnem autonómiát élvez a magyarság.
Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke jó hírként közölte: magyar nemzetiségű államtitkárok vezetik a kultúrát és az oktatást, sikerült fenntartani a politikai stabilitást és csatlakozni a Schengen-övezethez.
A nemzetstratégiai jelentőségű Eszék-Budapest autópálya is „testközelben van” – mondta.
Bihari Szabolcs, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke elmondta: a szervezet két új országgal – Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina – bővült, így már 20 tagot számlál.
MTI/Felvidék.ma
