Nagyon találó Fiala Ilona legújabb, immár ötödik könyvének címe, és egyben figyelemfelkeltő is, hiszen valamennyi novellája tűpontosan az életünket veszi górcső alá. Mégpedig a szerző személyiségéhez híven női szemmel, női lelkülettel.
Az AB-ART Kiadó gondozásában megjelent kötet A.Túri Zsuzsa szerkesztésében a Kortárs írók soorozatban jelent meg és 27 rövidebb-hosszabb novellát tartalmaz, egyik-másik olyan érdeklődésre számot tartó címmel, hogy bizonyára jól hiszem, az olvasó azokat választja első olvasmányként. Csak hármat sorolnék fel közülük: A bosszú, Most állj meg! Postafóbia. De valamennyi megérdemli az odafigyelést, az olvasást, különösen, hogy egyikben-másikban még a felvidéki létünk sajátosságai, jellegzetességei és sajnálatos hiányosságai is megjelennek.
A kötet hátoldalán ez olvasható: „A színes nyelvezet gazdag tartalmat hordoz: küszködések, igyekezetek, tépelődések, megoldáskeresések, összetűzések és megbékélések a témák jellemzői”.
A szerző nagyon jó megfigyelő és nagyon következetes leíró, szereplői minden apró rezdülését úgy írja le, hogy nem kell hozzá nagy fantázia, és az olvasó belelát a novella szereplőinek legbensőjébe. Közben a falu élete, a város nyüzsgése egyaránt megjelenik az elbeszélésekben. Az életünk vetül elénk, hétköznapjaink, világunk, tükröt tart elénk és akaratlanul is rádöbbenünk, igen ilyenek vagyunk, ilyen az igazi valónk. Nagyon helyesen szól azokról a nyugdíjas, de még életerős, komoly élettapasztalattal rendelkező nőkről is, akiket talán a Z generáció lesajnál, pedig nem ártana odafigyelni rájuk, megfogadni intelmeiket. Bizony ezekből is bőven tartalmaz a könyv. Fiala Ilona nagyon ismeri korosztályát és anélkül, hogy sértőn írna róluk, bemutatja gyengéiket, a női rafinériát, olykor becsmérlő, gúnyolódó megnyilatkozásaikat. Ilyenek vagyunk, pontosan ilyenek, néha irigyek, kétszínűek, őszintétlenek, küzd bennünk a jó tündér meg a gonosz ördög. De tudunk megbánóak is lenni, elismerni a hibáinkat, belátni a tévedéseinket.
Egyes elbeszélésekben felelevenednek azok az évek, amelyeket a mai fiatalok csak hírből vagy az ilyen történetekből ismerhetnek, a múlt, vagy már régmúlt „tartozékai”, a ritka buszjáratok, a nehézkes ügyintézés, a kövecses utak, a patakparti gyaloglások, a szerény nyaralások, a pár szem cukorka értéke és a nevelési trükkök, amelyek azért nem váltak a gyerekek kárára, sőt… És rádöbbenünk az elmúlásra is, mert az élet az élet, és egyszer véget ér. De hogy közben miként élünk, sok mindentől függ, persze elsősorban tőlünk, magunktól. Ezért üdítő olvasmány a Csalódás, a Csak emlék maradt, szép emlék, a Pofonegyszerű, a Foszlányokban, az Úton hazafelé című novellák. Jó volt olvasni ezeket a kis remekeket, amelyek egyként szólnak napjainkról, de visszarepítenek fiatalkorunk világába is, és biztos vagyok benne, hogy nemcsak a nőknek, hanem a férfiaknak is kellemes szórakozást, tanulságos meglátásokat jelentenek. A hétköznapi szituációk, a hétköznapok apró történései, valós karakterek, fordulatok sűrűsödnek bennük. Rólunk, itteni emberekről, a mi életünkről adnak valós képet, tagadhatatlanul igen Hipp-hopp az élet! És talán lesz folytatás is, hiszen az élet sorra kínálja a témákat, az eseményeket, Fiala Ilona pedig képes felismerni ezeket és olykor humoros, olykor szomorkás hangvételű novellákká kerekíteni. Sokunk örömére!
Benyák Mária/Felvidék.ma
