Most „el kell jutnunk oda, hogy Európában végre teljesen leállítsuk az orosz gáz vásárlását” – jelentette ki Dan Jorgensen, az energiaügyekért felelős uniós biztos hétfőn Luxembourgban.
Az EU-tagállamok energiaügyekért felelős minisztereinek tanácskozására érkezve a dán biztos hangsúlyozta: ma fontos döntés várható, és az Európai Bizottság reméli, hogy miniszterek is támogatják az orosz gázimport fokozatos megszüntetését.
„Túl sokáig hagytuk, hogy (az orosz elnök, Vlagyimir) Putyin fegyverként használja az energiát ellenünk. Túl sokáig függtünk egy agresszortól, aki illegális háborút folytat Ukrajnában”
– fogalmazott.
Jorgensen szerint Európának most nagyon határozottan kell kiállnia, és a tervezett uniós megállapodás nemcsak politikai üzenetet küld, hanem valódi hatása is lesz: „kevesebb pénz jut majd Oroszországnak a jövőben”.
A biztos emlékeztetett arra, hogy amikor Oroszország 2022-ben háborút indított Ukrajna ellen, az Európai Unió földgázának 45 százaléka orosz forrásból származott. „Mára ezt 13 százalékra csökkentettük, de ez még mindig túl sok. Teljes egészében meg kell szüntetnünk ezt a függőséget” – mondta.
Hangsúlyozta, hogy
a gázimport leépítése fokozatosan történik majd, és reményei szerint fél éven belül lezárulhat a rövid távú, úgynevezett spotpiaci szerződések kivezetése.
„Őrültség belegondolni, hogy miközben harcolunk egy agresszor ellen, még mindig közvetetten finanszírozzuk Putyin háborúját azzal, hogy egyes országok továbbra is orosz gázt vesznek. Ennek most véget kell vetni” – mondta.
Jorgensen ugyanakkor elismerte, hogy egyes tagállamok számára nehézséget okoz a leválás az orosz gázról, de hozzátette: az Európai Bizottság „szoros együttműködésben dolgozik velük a megoldásokon”.
„Nem állnak rendelkezésre nagy összegű kompenzációs alapok, de segíteni fogunk az ellátási láncok diverzifikálásában, hogy egyetlen ország se kerüljön energiaellátási veszélybe” – hangoztatta. A biztos hozzátette: a javaslat nem igényel egyhangú döntést, csak minősített többséget, így optimista az elfogadását illetően.
Megerősítette, hogy az EU célja nemcsak az orosz energiafüggőség megszüntetése, hanem a jövőben a megújuló energiaforrásokra való átállás is. „Le kell győznünk a klímaváltozást, és csökkentenünk kell az energiaárakat – ezt megújuló forrásokkal tudjuk elérni” – mondta.
Szijjártó Péter: az Európai Unió megöli Magyarország ellátásbiztonságát
Megöli Magyarország ellátásbiztonságát, ha az Európai Unió ellehetetleníti az orosz energiahordozók importját, ez tény, amelynek semmi köze nincs a politikához – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Unió energiaügyi tanácsülésén felszólalva először is leszögezte,
hogy az orosz energiaforrások elvágásával veszélybe kerülne Magyarország ellátásbiztonsága, az áremelkedésről már nem is beszélve.
Ennek kapcsán kiemelte, hogy az energiaellátás hazánk számára nem politikai, hanem fizikai és földrajzi kérdés, mivel a meglévő infrastruktúra egyszerűen nem alkalmas megfelelő volumenű importra, ha az orosz földgáz és kőolaj szállítását beszüntetik.
„És ennek semmi köze a politikához. Ennek semmi köze Oroszországhoz. Ennek semmi köze az ukrajnai háborúhoz. Ez matematika és fizika (…) A megmaradt infrastruktúra nem tudja garantálni a biztonságos ellátásunkat. Van egy bizonyos igényünk, s a megmaradt infrastruktúra nem lenne képes ellátni minket. Ez a fizikai valóság. Ezek a tények” – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter kifejtette, hogy Magyarországra eddig két útvonalon keresztül érkezett kőolaj, de az uniós tervek értelmében felszámolnák ezek egyikét. „Ez reálisan a diverzifikáció? Egyetlen útvonaltól fogunk függeni, teljesen védtelenül a monopóliummal szemben. Olyan útvonaltól fogunk függeni, amelynek a tranzitdíja ötször magasabb a jelenlegi európai benchmarknál. Olyan útvonaltól függenénk, ahol a tranzitdíj a háború kitörése óta megduplázódott (…) És olyan csővezetéktől függenénk, amelyről a tesztek bebizonyították, hogy nem képes ellátni minket” – sorolta.
Majd rámutatott, hogy
az ukrajnai földgáztranzit fokozatos beszüntetésével évi 18 milliárd köbméteres kapacitás esett ki, az Európai Unió friss rendelete nyomán pedig további 8,5 milliárd köbméter válhatna elérhetetlenné, miközben Magyarország teljes éves fogyasztása 9 milliárd köbméter körül van.
A miniszter ezután elismételte, hogy a rendelet ellenzésének semmi köze a politikához, Oroszországhoz vagy Ukrajnához, csakis hazánk energiaellátásának biztonságához, ugyanis az súlyos veszélybe kerülne.
„Őszintén szólva én nem értem, hogy ezt miért nem veszik figyelembe. Van egy EU-tagállam, ahol ez a szabályozás felszámolja az energiabiztonságot. Én megértem az összes politikai szempontot, de nekünk ez nem politikai kérdés” – jelentette ki.
„Teljes szívemből arra kérem önöket, hogy vegyék figyelembe Magyarország földrajzi helyzetét, tegyék félre a világpolitikát, és kérem, vegyék figyelembe a fizikai és földrajzi helyzetünket. Ellenkező esetben elveszítjük biztonságos energiaellátásunkat” – tette hozzá.
Továbbá éles kritikával illette az Európai Bizottságot, amiért Magyarország és Szlovákia augusztus 22-i megkeresésére csak október 10-én, 49 nappal később reagáltak, amikor is a két ország már közel volt a stratégiai tartalékok felhasználásához a Barátság kőolajvezetéket ért támadást és a tranzit leállását követően.
Végezetül pedig arra is kitért, hogy a magyarországi energiaexport az orosz bruttó hazai termék (GDP) mindössze 0,2 százalékát teszi ki, ennek kiesése pedig aligha lehetetlenítené el a háború folytatását.
MTI/Felvidék.ma
