A magyarországi Hungarikum Bizottság döntése szerint két új érték került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, a magyar nyereg és a Pető-módszeren alapuló Konduktív Pedagógia Rendszer – jelentette be Nagy István agrárminiszter a tárca hétfői tájékoztatása szerint.
A Hungarikumok Gyűjteményébe került a Pető András orvos-gyógypedagógus által megalapozott konduktív pedagógiai módszer, amelyet magyar szakemberek építettek fel és használnak a mai napig világszerte.
Konduktor képesítés csak Magyarországon szerezhető, része a köznevelésnek és a közegészségügynek, így a rászorulók a szolgáltatást az állami szociális rendszer keretein belül, támogatással vehetik igénybe.
Magyarország kormánya 2014 óta a határon túli magyarság számára is elérhetővé tette a szolgáltatást – jelezte az AM.
Hungarikum lett a keleti típusba tartozó magyar nyereg is, amelyet a török elleni harcokban is hatékonyan használt a könnyűlovasság.
A Kárpát-medencében történt megtelepedést követően bizonyos fejlődésen ment át, tiszafüredi változata parasztságunk köznapi életében és ünnepi alkalmaiban is megbecsülés tárgya volt – ismertették.
A Magyar Értéktár a Magyarország tortája versennyel bővült, ami a közlemény szerint már 18. éve a Magyar Cukrász Ipartestület által kerül megrendezésre.
A tradicionálisan magyar alapanyagokból készült tortát államalapításunk ünnepén, minden év augusztus 20-án mutatják be országszerte a cukrászdák.
A Bükki ősember-barlang is a Magyar Értéktárba került, régészeti leletei arról tanúskodnak, hogy a történelem előtti idők óta meghatározó az innovatív ember jelenléte a Bükk-térségben.
Már az őskorban is kiemelkedett iparával, a babérlevél alakú kőeszköz készítési technikájával önálló kultúrát képviselve.
A Magyar Értéktárba botanikus kert is bekerült,
az 1800-as években alakult Szarvasi Arborétum 82 hektáros területével az ország legnagyobb dendrológiai gyűjteménye, a hazai növényi génvagyon őrzője, országos természetvédelmi jelentőségű kert.
Itt található a Magyarországon egyedülálló, a kert szimbólumának tekinthető idős hegyi mamutfenyő.
A régi magyar szőlőfajták is az Értéktárba kerültek, a magyar borkultúrában jelentőségük megkérdőjelezhetetlen.
A magyar Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint több mint száz régi helyi fajtával rendelkezünk, ezek közül viszont csak 10–15 maradt meg jelentékenyebb szinten a termesztésben. Az ismertebb régi szőlőfajtáink többsége csak néhány tíz hektáron, a kevésbé elterjedtek többsége pedig már csak fajtagyűjteményekben található meg.
A Hungarikum Bizottság döntésével 98-ra emelkedett a Hungarikumok Gyűjteményében található elemek száma, a Magyar Értéktárban pedig immár 162 kiemelkedő nemzeti értéket tartunk számon – közölte az AM.
MTI/Felvidék.ma
