„És ki lehetne fényesebb Máriánál?” – fogalmazott egyik elmélkedésében XVI. Benedek pápa a Szeplőtelen Fogantatás ünnepéről, majd így folytatta: „Isten kegyelme magához ölelte azt a teremtményt, akit Jézus anyjának szánt, megmentve őt az áteredő bűntől.”
A keleti egyházban Anna foganása az ünnep neve, amelyet az első írásos emlékek szerint a 8. században még december 9-én ültek. A nyugati egyházban a 9. században tűnt fel az ünnep. Magyarországon III. Béla király honosította meg a 12. század második felében. A Pray-kódex (1192-1195) leírásaalapján, a Szeplőtelen Szűz tisztelete a magyarság jellemzője volt.
Garofalo: Szeplőtelen Fogantatás (1535-1550), részlet (Fotó: miesterdrucke.hu)
A szeplőtelen fogantatás dogmáját ugyanakkor csak 1854-ben hirdette ki IX. Piusz pápa.
Ez nem csupán azt jelenti, hogy Jézus halálának érdeméből Isten megőrizte Máriát az eredeti bűntől, hanem azt is, hogy az első emberpárnak adott üzenet szerint: az asszony szülötte eltapossa az őskígyó fejét, ezek a szavak Szűz Mária közreműködésével teljesednek be.
Négy évvel a dogma kihirdetését követően, 1858. február 11-e és július 16-a között, a dél-franciaországi Lourdes-ban a Szent Szűz tizennyolc alkalommal megjelent egy egyszerű, szegény parasztlánynak, Soubirous Bernadette-nek, akit ő „ragyogó fényességű hölgynek” nevezett, és aki neki így mutatkozott be: „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás” (Que soy era Immaculada Concepcion). Ezt a kifejezést a kis molnárlány nem értette meg. Mária viszont ezzel erősíti meg a Boldog IX. Piusz pápa által négy évvel korábban kihirdetett dogmát.
Szeplőtelen Fogantatás szobra (1857) Róma, 27 méter magasan (Fotó: Vatican News)
Eleink életében ezen az ünnepen különösen a gyermeket óhajtó és gyermeket váró asszonyok fohászkodtak a Boldogságos Szűzanyához, melyről a Debreceni Kódex (1519) így ír:
„Használ a mai innephönvaló ajtatosság a temérdök asszonyi állatoknak, mert az ő méhökben való magzat megőriztetik”.
E jámbor hiedelmet Teleki József szavai is megerősítik: „adatik a Boldogasszony tiszta fogantatását tisztelő asszonyoknak a szülésben boldogulás”.
A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom szentélye (Fotó: fotinfo.hu)
V. Molnár József (1930-2022) néprajz – és néplélekkutató így vall az adventi időszakra eső jeles nap kapcsán: „December 8-a legnagyobb Mária-ünnepek egyike; Máriát kiválasztottsága következtében nem terhelte az eredeti bűn, mint az összes többi embert. Máriában újból megjelent a földön a bűntelen ember, akiben Istennek kedve tellett. A kereszténység egyik legmisztikusabb ünnepét a magyarság a legelsők között tartja számon. Ennek oka a Boldogasszony-hitünkben keresendő. Úgy tűnik, a Teremtő bennünket választott ki e titok őrzésére, tőlünk várja a Fény legteljesebb óhajtását, különösképpen a téli napfordulat idején, karácsony előtt. Ezen az ünnepen – a téli időjárás ellenére is – a hívők elzarándokolnak egyes Mária-kegyhelyekre. Régebben a matyó cselédek, Mezőkövesdről Mátraverebélyig hajadonfővel és gyalog tették meg az utat ezen az ünnepen. A Felvidék magyarjai, az ötvenes évek debrődi Mária-jelenése után, december 8-án, ha nagy hó esett is, évekig körmenet keretében keresték fel a jelenés helyét, a középkori Szent László-templom romjait, ahol a forrásnál Felvidék buzgó népe régi módon, de új hittel szertartást tett.”
El Greco: A Szent Család Szent Annával, részlet (Fotó: szepmuveszeti.hu)
A Lourdes-ban kialakított jubileumi zarándokösvény négy állomása várja mindazokat, akik Szent Bernadett nyomdokain kívánnak közelebb kerülni a Boldogságos Szűzanyához. A Lourdes-ba érkező zarándokok és gyógyulni vágyók Bernadett nyomait keresik a zarándokúton, és a jelenés üzenetét próbálják megérteni, ahol Bernadett számára édesanyaként jelent meg Mária, melynek fényében felragyogott Isten irgalmas szeretete.
Ismeretes egy régi, ősi, kereszténygyökerű vallásos imádság, mely az élet és a teremtés szentháromságát köti össze, miként Krisztus az Eget és a Földet, egyben Isten gondviselésének és Mária közbenjárásának fontosságát hangsúlyozza:
„Ég szülte földet,
Föld szülte fát,
Fa szülte ágát,
Ága szülte bimbaját,
Bimbaja szülte virágját,
Virágja szülte Szent Annát,
Szent Anna szülte Máriát,
Mária szülte Krisztus Urunkat, a világ Megváltóját”.
Forrás: Katolikus Lexikon, Népi Kalendárium
Berényi Kornélia/Fevidék.ma
