A poprádi székhelyű Tátraaljai Múzeum tárlatanyaga számos magyar vonatkozású tárgyat, emléket és relikviát vonultat fel. Az intézmény tiszteleg a több mint százötven évvel ezelőtt létrejött Magyarországi Kárpát Egyesület előtt is. Sőt, számos szálon kötődik a mai múzeum az 1873-ban alapított egyesülethez.
A nagy múltra visszatekintő szervezet 1873. augusztus 10-én alakult meg a mai Ótátrafüreden. Az alapítást nagyban elősegítette a Kassa és Oderberg (Bohumín) közt 1871-ben létesült vasúti összeköttetés, melynek köszönhetően jobban elérhető lett a túrázók és felfedezők számára a Magas-Tátra.
Kétszázötven taggal alakult meg az egyesület. Mint anno megfogalmazták, bárkit felvesznek, „egyleti tagul minden tisztességes egyén felvétethetik az elnökségnéli jelentkezés alapján.”
A Magyarországi Kárpát Egyesület a történelmi Magyarország első turistaklubja volt, a világon is csupán a hetedik ilyen szervezetként jött létre.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Rövid időn belül országos jelentőségű szervezetté vált. Számos turistaházat, létesítményt épített. Szervezett kirándulások során fedezték fel a környék természeti csodáit. Több tátrai nyaralóhelyet alapítottak, illetve fejlesztettek tovább. Turista ösvényeket alakítottak ki, menedékházakat építettek, sok közülük ma is működik. Az egyes menedékházakat napjainkban az egyesület alapító tagjairól neveztek el. Az említett fejlesztések mellett publicisztikai tevékenységet is folytattak. Több ismeretterjesztő kötetet, brosúrát adtak ki a Magas – Tátráról.
A sokrétű tevékenységükkel hozzájárultak a Magas – Tátra feltárásához. A turistatársaságok, klubok és egyesületek a 19. század második felében kezdtek megalakulni és működni a polgárosodott Nyugat-Európában.
Mint a szervezett magyar turistaság bölcsője, példaképe lett valamennyi később megalakult turista egyesületnek.
Vezető szerepe volt a Magyar Turista Szövetség megalapításában is 1913-ban.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az első világháború és a Trianon utáni időszak nyomot hagyott a szervezet életében is. A kommunista hatalomátvétel után feloszlatták a szervezetet. 1992-ben alakult újjá Magyarországon, ám működési területe kiterjed az egész Kárpát-medencére, közhasznú sportszervezetként igyekszik dicső hagyományaira épülni.
Az egyesület egyik alapítója az a Husz Dávid, aki mecénásként támogatta a Tátrát bemutató poprádi intézmény létrehozását is.
A 19. század második felében sokat dolgozott a tátrai turizmus beindításáért és annak fejlesztéséért. Így nem meglepő, hogy köztéri emlékművét ott találjuk a Tátraaljai Múzeum főbejárata előtt. Husz Dávidról bővebben ITT írtunk.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Mint már írtuk, az 1876-ban létrehozott múzeum méltóképpen emlékezik meg az egyesületről. Az egyik teremben az egyesület több relikviáját találjuk. Többek között az 1887-es keletkezésű, Lőcsén kiadott alapszabályzatát, korabeli jegyzőkönyveket. Az egyesület magyar nyelvű címere szintúgy ott található a tárlatanyagban. Tagsági jegy és támogatói jegy valamint a monarchiabeli turistajelzések és jelvények idézik fel a magas – tátrai turizmus beindításának hőskorát.
Mindez mára nem csupán a dicső múlt egy bemutatott töredéke, hanem a magyar közösségünk és kultúránk fontos szegmense a mai szlovák tömbben. A poprádi Tátraaljai Múzeumról szóló képes beszámolónk ITT érhető el.
Pásztor Péter/Felvidék.ma
