Március közepe táján a kassai magyarság a Csáky-Dessewffy-palota udvarán gyülekezik, hogy megemlékezzen az 20. sz. legtisztább politikusáról. Magyarország kassai főkonzulátusa és a Kassai Polgári Kör (KPK) már hagyományosan évente megrendezi ezt az ünnepséget. A KPK néhai elnöke, Csaláné Erdélyi Kornélia kezdeményezte a szoborállítást.
Az ünnepségen többek között részt vett Szepesházy Imre és családja, akik Szepesházy Bertalan leszármazottjai. Az utóbbi Esterházy barátja volt. Az eperjesi zsidókat együtt mentették a biztos haláltól.
Ez alkalommal sor került a mellszobor feliratának leleplezésére. Ez idáig csak a gróf rabszáma volt látható és sokan nem tudták, kit is ábrázol.
Ezt dr.Hetey Ágota főkonzul és Gubik László leplezte le.
Az ünnepi szónok Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke volt. „Uram! Életem felajánlom – fordulhat kocka – rosszban, jóban,/ hogy éljen minden nép békén a Kárpát alatti nagy »kohóban«.“ (Esterházy János könyörgése, részlet) – A szónok a nagyölvedi születésű Garai István verséből idézett, aki a 20. sz. első felének legnagyobb magyarja hitvallását fogalmazta meg e sorokban.
Gubík László tartotta az ünnepi beszédet (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Nagyapja tanította, hogy március Esterházy János hónapja is. Ő számon tartotta, hogy március 8-a a gróf halálának évfordulója, de ne búslakodjunk, ez nőnap is, ajándékozzuk meg családunk nőtagjait csokrokkal. Azután itt van március 14-e. Megint csak két jeles évforduló, de egymásnak gyökeresen ellentmondó két eseményre emlékeztet. Ezen a napon született Esterházy János és a Tiso-féle fasiszta Szlovák Állam. Ezt is nagyapjától tanulta, hogy minden magyar, jószándékú és keresztyén ember meggondolja, ezen a napon ki, vagy mi előtt hajt fejet.
Mint elhangzott:
„fejet hajtani jöttünk ide. A 20. század bőven szolgál tanulságul. Nekünk az a feladatunk, hogy ezeket a tanulságokat vigyük át a 21. századba és biztató, reménnyel kecsegtető jövőképet fessünk itt Kassán a helyi magyarságnak és a velünk együtt gondolkodó, velünk együtt élő többségi nemzetnek is. Szerte Felvidéken ez a feladatunk.”
„Ehhez a helyhez, ennek a palotának udvarához is kötődése van – mondta Gubík – 2011-ben került sor a szoboravatásra, amikor ő még budapesti joghallgató volt. Tisztelet azoknak, akik ezt a szobrot állították abban a városban, amelynek színeiben vált képviselővé. Tisztelet azoknak, akik bátrak voltak, hogy saját testükkel megvédték a szobrot, mert méltatlan exhibicionista és nacionalista incidens kísérte a leleplezést. Tisztelet a Major családnak is, hogy otthont adott a szobornak és azóta is a kassai magyarság ápolja ezt a szép emléket.”
Az ünneplő közönség (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Aztán egy másik személyes példát említett. 2015-ben, a kassai Fő utcán – épp húsvét vasárnapja volt – a föltámadási szentmise után néhány fiatal Via Novással, molinókkal és transzparensekkel felvonultak, mert épp április 5-e volt, a kassai kormányprogram kihirdetésének a 70. évfordulója. Semmilyen retorzió nem érte őket, de mégis hitet tettek egy ügy mellett és azok mellett, akik megsínylették ezt a korszakot is kiálltak a felvidéki becsület mellett. És feltartották a 7832-es rabszámot.
Azért jött ide, hogy párhuzamot vonjon a múlt és jelen között és egy biztató jövőképet adjon, már csak azért is, mert Krisztus feltámadásának ünnepe erre sarkall minket. A felvidéki feltámadásról kívánt beszélni.
Nekünk Esterházy Jánosra, Esterházy Jánosokra van szükségünk. Életében és holtában azt üzeni, amit a következő években képviselnünk kell. Születésétől, a neveltetésétől kezdve egészen a haláláig.
Tíz pontban foglalta össze mondanivalóját. A legelső az atyai üzenet: „Fiam, légy jó magyar!” Erre az egyszerű üzenetre van szükségünk. Az apák, nagyapák, anyák adják át ezt az üzenetet és a gyermekek ezt vegyék át. Ez a legegyszerűbb, de a legfontosabb üzenet. A másik, az országcsonkítás idején, Esterházy Magyarországon folytatta tanulmányait, de hazajött és az otthoni gazdálkodást választotta. El kell menni Budapestre, Miskolcra, bárhová, de az ott szerzett tudást otthon, kell kamatoztatni. A szülőföldön kell helytállni. Fiatal politikusként a Csehszlovákiai Magyar Népszövetség Liga tagjaként, nemzetközi szinten is védte érdekeinket. Amit ígértek nekünk, abból nem sok valósult meg. Ilyen fiatalokra ma is szükség van. Olyan cikkeket írjanak, hogy a jelenlegi jogfosztások eljussanak a nagyvilágba. 1932-ben, 31 évesen vállalta, hogy egy párt élére áll.
Pásztor Zolltán imádkozik (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Az Országos Keresztény-szocialista Párt talán éppen Kassán volt a legerősebb. Esterházy üzenete, ki kell mozdulnotok a komfortzónátkból, nem szabad félni a felelősség vállalásától. Teher alatt nő a pálma! Az Úristen úgysem tesz ránk több terhet, mint amennyit elbírunk. Nem feltétlenül egy párt élére kell állni, de van egy jó kezdeményezés, amelyet fel lehet karolni. Álljanak be a fiatalok a közéleti mérkőzésekbe. 1935-ben Beneš tárgyalt vele. Minisztériumot ajánlott neki. Mai politikusoknak – személy szerint neki is – csak akkor szabad elfogadni bármiféle ajánlatot, ha azzal programunk elfogadása is társul. Ha ez nem valósul meg, akkor el is lehet utasítani az ilyen ajánlatokat, ahogy a fiatal Esterházy is tette.
1936-ban egyesültek a magyar pártok. Viribus unitis! Ezt az erkölcsi és politikai parancsot nem kell túlságosan ragozni, ha végig tekintünk az elmúlt éveken. Ha itt érdekeinket akarjuk képviselni, ha biztató jövőképet akarunk, széttördelve, szétszabdalva, egymásnak nekiesve, nincs esélyünk. Csakis egységben van az erő.
1938 novemberében a visszacsatolás örömmámorában a kormányzót ebben a városban fogadta. A kifizetődő karrier helyett, egy olyan államban maradt, amely akkor jött létre, amit egy fasiszta kör irányított, ahol 65-70.000 magyar maradt csak, akik vezetőre vártak. Horthy Miklósnak ezt üzente Kassán, amit nekünk tovább kell vinnünk és minden szlovák-magyar tárgyaláson képviselnünk kell. Ez a reciprocitás elve: semmi többet nem kérünk, mint amit Magyarországon megadnak a kisebbségeknek…
A megkoszorózott mellszobor (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Pásztor Zoltán püspöki helynök imát mondott, a gróf boldoggá avatásáért és lelki örökségének kibontakozásáért. „Hálát adunk Neked hűséges szolgádért, Esterházy Jánosért, aki egész szívével követni akarta Krisztust a Te akaratod maradéktalanul való elfogadásában és az emberek szolgálatával származásra való tekintet nélkül. Példát adott az igazság és a szeretet, életszerű megvalósításában, valamint abban, hogy vállalta a küldetése terhét és az ebből származó szenvedését üldözőiért is felajánlotta. Irgalmas Istenünk, dicsőítsd meg nevedet János szolgád boldoggá avatása által is, hogy keresztény életpéldája, valamint szenvedése és halála megerősítse Közép-Európa nemzeteit a Te üdvözítő akaratod teljesítésében, Krisztus követésében és küldetésének folytatásában… Istenünk, János szolgád közbenjárására kérünk, erősítsd hitünket, áraszd ki Szentlelkedet, aki által felismerjük ránk áradó kegyelmedet, növeld a reményt és a szeretetet a családjainkban, keresztény közösségeinkben, Közép-Európai népek körében, hogy Veled és ebből adódóan egymással is kiengesztelődve, a múlt sebeiből meggyógyuljunk és bátran teljesítsük küldetésünket, a Te irgalmas szereteted Országát terjesztve Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.”
Ezt követően megkoszorúztuk a mellszobrot. A Szózat eléneklésével véget ért az ünnepség.
Balassa Zoltán/Felvidék.ma
