Ma a JOJ tévécsatornán (De Facto műsor 20:15) folytatódik a vitapárbaj Iveta Radičová és Ivan Gašparovič között. Radičová jelezte, folytatni akarja a nyugodt párbeszédet. Gašparovič nem volt hajlandó a hibáit kommentálni.
Ivan Gašparovič a második fordulóban ott folytatta, ahol az elsőben abba hagyta, vagyis támadt, nem számít mivel és hogyan. Az első másodikfordulós megmérettetéskor, a TA3 politikai vitaműsorában, több hazugságot halmozott fel, mint igazságot, és a konfrontáció taktikáját választotta. Például, amikor Radičová emlékeztette, hogy öt évvel ezelőtt Vladimír Mečiarral szemben ő is Pozsony és Dél-Szlovákia szavazóinak voksaival nyert, Gašparovič igyekezett meggyőzni a nézőket, hogy Pozsonyban és Kassán nem nyert. A statisztikai hivatal adatai mást mondanak, mindkét régióban ő győzött.
Az elhangzott vitában mindkét jelölt részéről voltak olyan megállapítások, amelyekkel nehéz egyetérteni, de valótlanságokat csak Ivan Gašparovič állított.
Radičová a vita során kevésbé személyeskedett, és nyugodtan, higgadtan válaszolt a csiklandós kérdésekre is. Gašparovič állandóan a beszélőpultba kapaszkodott, és a kényes kérdéseknél már a válasz előtt remegni kezdett a keze. A testbeszéde már előre jelezte a lelki zavart, és hogy nem fog őszintén válaszolni. Radičová, „én elmagyarázom Önnek” nyugodt kifejezéssel érvelt, például az MKP-t érintő vádaskodásoknál is (autonómia). Amikor Gašparovič kifogásolta, hogy a szavába vág, nyugtatgatva biztatta kihívóját, „Tessék parancsolni. Tessék parancsolni elnök úr!” Az elnök vádaskodását rezzenéstelenül fogadta, mint aki már várja, számít rá, és nem vette fel a kesztyűt, nem válaszolt ingerült hangon, mint Gašparovič. Bár sok „labdát” kapott, hogy a partnere baklövéseit kivesézze, „leüsse”, nem ért a felé szálló labdába, hagyta túlszállni a „térfélen”. Amikor Gašparovič arról kérdezte, hogy a szlovák elit képviselőjének érzi-e magát, Radičová mosolygott, nem mondta, hogy a Gašparovič reklámkampányában is szlovák hírességek lépnek fel. Nem akarta ezért bántani őket.
Gašparovič arról győzködte hallgatóit, hogy a szocializmus alatt a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa volt. Szándékosan kihagyva, hogy oktatóként, tanárként dolgozott. Amikor Radičová megjegyezte, hogy az ő idejében ott több félreállított ember dolgozott, mint a rezsim pártfogoltja, Gašparovič visszavágott, hogy ott csak kiválasztott káderek dolgozhattak. Ezzel valójában elismerte, hogy ő is a kommunista rezsim kiválasztottja volt. Az elnök támadta Radičová támogatóját, Balázs Keresztelő János, ferences rendi szerzetest is, aki nem is pap,- mondta. Ékes bizonyítékot adva, mennyire hívő ember, mennyire jártas az egyház szervezeti felépítésében.
Elemezhetnénk tovább a két jelölt szavainak tartalmát, a kérdésekre adott válaszok hitelességét, sokkal többet árult el viszont a két személy testbeszéde és lelkiállapota.
A köztársasági elnöknek a funkciójából ered, hogy neki az ország első emberének, Szlovákia példaképének kell lennie. Úgy kell a nyilvánosság előtt megnyilvánulnia, hogy rá lehessen nézni, és erőt meríteni a személyiségéből. Nos, ezen a vitaesten csak egy emberre mertem bizalommal nézni. Ez az ember nem az én nememhez tartozott.
Kíváncsian várjuk a JOJ tévécsatornán ma este várható politikai csatát. Ajánlom a figyelmükbe.
Felvidék Ma, ddg
