Debrőd község polgármestere, Gergely Papp Adrianna, az MKP Országos Elnökségének tagja felvidéki kapcsolattartóként vesz részt a Nemzetpolitikai Államtitkárság által meghirdetett Szent László-emlékév programjainak a koordinálásában.
Mint ismeretes, Magyarország Kormányának Nemzetpolitikai Államtitkársága Szent László-emlékévvé nyilvánította a 2017-es esztendőt a nagy lovagkirály trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából. „Ezt minden országban, melyhez Szent László királyunk mítosza fűződik, rendezvénysorozattal kívánják megünnepelni. Mint élő kegyhely kiemelt figyelmet kap majd a debrődi Szent László-búcsú is. Éppen 2017-ben lesz tíz éve, hogy a debrődiek és a falu vezetése újraélesztette ezt a tradíciót” – tudtuk meg Gergely Papp Adriannától.
„Mi sem bizonyítja jobban a közép-kelet európai országok történelmi összefonódását, mint Szent László király élete és uralkodása” – tette hozzá. Elmondta, Szent László kimagaslóan karizmatikus, rendkívüli szellemi képességekkel megáldott lovagkirály volt, aki fizikai adottságaival is kitűnt kortársai közül. Az átlagosnál jóval magasabb volt, és a harcokban is példát mutatott katonáinak. Emellett emberséges is volt, amit az is tanúsít, hogy István királyt szentté avatta, annak ellenére, hogy az ő nagybátyját, Vazult megvakíttatta, pogányság vádja miatt. László 1095. július 29-én halt meg Nyitrán, majd Nagyváradon temették el. 1192-ben avatták szentté.
„Az emberek emlékezetében ma is erősen él a Szent László-kultusz, amit az is bizonyít, hogy a legelterjedtebb magyar keresztnév a László. Egyetlen király nevéhez sem fűződik ennyi legenda, mint az övéhez, melyek közül hozzánk legközelebb a debrődi áll” – mondta. Majd vázolta a legendát, mely így szól: Szent László ugratott a lovával, és a lova patkója nyomán fakadt fel a sziklából a forrás, hogy fáradt katonáinak szomjúságát oltsa. Ennek a víznek csodatévő erőt is tulajdonítottak az emberek. A 14. században templomot is építettek ezen a tisztáson, mely már évszázadokkal ezelőtt is búcsújáró hely volt. Ez a legenda az erdélyi Tordaszentlászló község lakói számára is ismert, nekik is van egy hasonló legendájuk, mely szerint Szent László a dárdája hegyével fakasztott vizet ugyancsak a kősziklából.
„Lehet, hogy nemcsak a véletlen műve az, hogy mindkét forrás közelében egy lélegzetelállító természeti csoda található, a debrőditől nem messze a Szádelői-völgy, Tordaszentlászló határában pedig ennek robosztusabb testvére, a Tordai-hasadék” – világított rá Gergely Papp Adrianna.
A határon túli rendezvények többségének helyszíne és időpontja még nem végleges. „Annyi bizonyos, hogy a helyszínek között van természetesen Nyitra, és az, hogy idén az eddigieknél is nagyobb keretek között szeretnénk megtartani a Szent László-búcsút, melyre 2017. június 23-24-én kerül sor Debrődön” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Gergely Papp Adrianna.
Elárulta, hogy a búcsú előestéjén, pénteken az Edda Művek előtt más zenekar is fellép majd, és a szombati szentmise a hagyományokhoz hűen a Szent Lászlóról elnevezett tisztáson, a Növénytemplomban lesz megtartva. Ezt követően lovasbemutató és további szabadtéri programok szórakoztatják majd az idelátogatókat. De nem csak erre a két napra összpontosulnak majd a rendezvényeik, mivel a szervezésben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével és a szabolcsi Vidék Kincse Egyesülettel kötöttek partneri megállapodást.
