Szlovákia tíz év után jelentősen változtat az állami beruházási ösztönzőket szabályozó törvényén. Az elképzelés szerint a jövő évtől az országot négy beruházási övezetre osztják majd, A, B, C és D megjelöléssel.
Az A övezetbe azokat a megyéket sorolják, ahol a nyilvántartott munkanélküliség legfeljebb az átlagos szintet éri el, a gyakorlatban ezeket úgy tüntetik fel, mint a maximálisan 100 százalékos átlagos munkanélküliségi mértékkel bíró térségeket. A B övezetbe Szlovákia azon részei tartoznak majd, ahol a nyilvántartott munkanélküliség mértéke 100-135 százalék körül mozog. A C övezetben ez a mérték 135-160 százalékig terjed, a D övezetbe pedig a 160 százalék feletti régiók esnek majd.
Új tényező lesz a „munkanélküliség mértéke”
A munkanélküliség mértékét az adott zónában több szomszédos járás átlagértéke alapján számolják. A beruházók ugyanis nem akarnak az elmaradott országrészekbe menni, így az üzemeiket azokba a térségekbe telepíthetik majd, melyek szomszédosak a leszakadt régiókkal. „Egyúttal az ott élőknek is lehetőségük lesz a lakóhelyüktől számított legfeljebb 40 kilométer távolságban munkát találni”- magyarázta Peter Žiga gazdasági miniszter.
Már nem lesz feltétel az új munkahelyek kialakítása
Jelentős változás lesz az is, hogy beruházási ösztönzőket folyósíthatnak majd akkor is, ha a beruházók nem hoznak létre új munkahelyeket. Ennek pontos részletei a kormányban és a parlamentben történő jóváhagyás után válnak ismertté, amit még az idén szeretnének lebonyolítani. „Amennyiben fennáll a veszélye, hogy a beruházó távozni kíván az országból, lehetőség lesz arra, hogy a technológia beszerzését támogassuk akkor is, ha nem hoznak létre új munkahelyeket, s ezzel megakadályozzuk némely beruházó más uniós régióba történő távozását”‒ érvelt Žiga.
Néhány évvel ezelőtt sem szabta feltételül az állam a beruházási ösztönzők folyósításánál az új munkahelyek létrehozását. Például a rózsahegyi Mondi SCP papírgyár 2012-ben a második Fico kormánytól 25 millió euró értékű adószabadságot kapott. Ugyanakkor a Samsung a munkahelyek megtartására szintén 20 millió eurós adószabadságot könyvelhetett el. És 2014-ben a Duslo Šaľa is megkapta az 58 millió eurós adószabadságot. Az ösztönzők hiányában mind a három beruházó más országba települt volna ‒ emlékeztetett Žiga.
„Újdonság lesz még a vagyon tulajdonának az átlagértéknél kevesebbért történő átruházási lehetősége. Az önkormányzat így eladhatja 1 euróért a beruházónak az ipari parkban használaton kívül lévő épületeit, parcelláit” – mutatott rá Žiga.
Elsőbbséget élveznek a kutatást és fejlesztést célzó nagyberuházások
„Arra törekszünk majd, hogy a legkisebb munkanélküliségi mértékkel rendelkező régiókba csak a kutatást és fejlesztést célzó nagyberuházások érkezzenek. Egyúttal az elmaradott térségekben továbbra is támogatni fogjuk a kisebb hozzáadott értékkel bíró beruházásokat” – magyarázta a gazdasági tárca vezetője.
Megszűnik a foglalkoztatottak főiskolások és középiskolások szerinti besorolása. A meghatározó kritérium a kezdő fizetés lesz. Például a technológiai központok állami beruházási támogatás folyósítása esetében kötelesek lesznek az alkalmazottnak legalább az átlagbér kétszeresét megadni, ami jelenleg bruttó 1824 eurót jelent.
Az idén 25 ezer új munkahely jöhet létre
„Jelenleg hetven beruházó érdeklődik a Szlovákiában történő beruházás feltételei iránt, minden tervezett invesztíció megvalósítása esetében mintegy 25 ezer új munkahely jöhet létre” – nyilatkozta Róbert Šimončič, a Szlovákiai Beruházásokért Felelős Ügynökség (SARIO) igazgatója. Jelenleg az állam anyagi és nem anyagi vagyon megvásárlására folyósít pénzügyi támogatást. A gyakorlatban például ez jelentheti gyártócsarnok, gépek vagy éppen a szükséges szoftver megvásárlását. Ugyanúgy adószabadságot, vagy pénzjuttatást is kaphat a beruházó az újonnan kialakított munkahelyek számától függően.
Az állami támogatást a kormány hagyja jóvá
A jövőben a konkrét állami támogatást a gazdasági minisztérium beleegyezésével a kormány fogja jóváhagyni. Ezzel az intézkedéssel 14 hónapról 6 hónapra kívánják lerövidíteni a beruházási ösztönzők folyósításáról indított eljárást. A jogosult kiadásokba beszámítható lesz az összes beruházási kiadás. Az ösztönzők folyósítását véleményezhetik majd a munkáltatók érdekképviseletei. Ezzel szeretné az állam elejét venni annak, hogy olyan céget támogasson, amely visszaélve előnyös helyzetével, azt az országban meglévő versenytársak likvidálására használná.
Egy másik feltétel lesz, hogy az állami támogatás odaítélésének érdekében a nagy cégeknek kétszer annyit kell majd beruházniuk, mint a kis cégeknek. A gazdasági minisztérium az új törvényt már egyeztette főbb partnereivel, ezért annak gördülékeny elfogadását várja a kormánytól és a parlamenttől. „Ha minden az elképzeléseink szerint alakul, akkor 2018-tól a jogi norma már hatályos lesz” – zárta le Žiga.
(Pravda.sk/TA3.sk/Felvidék.ma)
