Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikai szakállamtitkárasajtótájékoztató keretében mutatja be a „Lebontott határok” című kötetet, melynek témája a Szakállamtitkárság négyéves tevékenysége, a nemzetpolitika eredményei.
Gémesi Ferenc elmondta, az új könyv is rámutat, hogy a magyar kormány külhoni magyarsággal kapcsolatos politikája a 2006-os választásokat követően gyökeresen megváltozott. Az új nemzetpolitika kidolgozását hazánk és szomszédaink többsége uniós csatlakozásával létrejött új helyzet, illetve a korábbi, korunk kihívásainak már nem megfelelő támogatási formák megkérdőjelezhető hatékonysága tette szükségessé. A kölcsönös együttműködés és felelősségvállalás elvén alapuló nemzetpolitika célja volt kiszabadítani a magyarság ügyét a napi politikai vitákból, és mind magyar kormányt, mind a határon túli magyar közösségeket megszabadítani a paternalista szemlélettől, a támogató–támogatott szerepkörtől, és hatékonyabban szolgálni mind a nemzeti identitás megőrzését, mind a magyar kisebbségi közösségek versenyképességének növelését. Ezt szolgálja a több pilléren nyugvó új nemzetpolitika és támogatási struktúra, amely az identitás-megőrzésre koncentráló normatív támogatáspolitikából és a versenyképességet, a gazdasági-társadalmi előrehaladást szolgáló fejlesztési stratégiák rendszeréből áll. 2006-tól így a nemzetpolitika két meghatározó összetevőjévé a támogatáspolitika és a fejlesztéspolitika vált.
A megújított támogatáspolitika célja a nyelvi-kulturális önazonosság megőrzését segítő intézmények és programok támogatása. E körben a stabilitást erősítik a nemzeti jelentőségű intézmények és programok, amelynek révén a magyarság számára fontos oktatási-tudományos-kulturális intézmények a Kárpát-medencében előre kiszámítható, az éves költségvetési alkuktól mentesített támogatások révén tudnak működni. Ebből a forrásból kapott jelentős támogatást Romániában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Szövetség a Szórványért Alapítvány, Szerbiában a tehetséggondozó gimnáziumok, a Pannónia Alap, vagy a Magyar Ház Alapítvány, Ukrajnában a II. Rákóczi Ferenc Főiskola, vagy a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Alapítvány, a Kárpátaljai Református Egyház, valamint számos oktatási intézmény, melyek fontos missziót teljesítenek. Szlovákiában jelentős támogatásban részesült a Selye János Egyetem, a Fórum Kisebbségkutató Intézet, a Csemadok, valamint a színház-támogatás keretében a két jelentős magyar nyelven játszó társulat, komáromi Jókai Színház és a kassai Thália.
A környező országok magyar közösségei gyarapodásának, építkezésének szemmel látható eredményeit csak néhány kiragadott példával demonstrálnánk: felépült a beregszászi Európai Magyar Ház, kibővítették az Ungvári Nemzeti Egyetem Természettudományi Magyar Karát, elkészültek a tanári lakások Kolozsvárott, felépült a Téglás Gábor Iskolaközpont Déván, felújították a csángómagyarok legfontosabb közösségi intézményét, a Pusztinai Házat. Felújították a zentai Bolyai Gimnáziumot, tornatermet kapott a Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium Szabadkán. Hamarosan befejeződik a lendvai Bánffy Központ bővítése, felépült a tájház és népfőiskola a horvátországi Pélmonostoron.
Az elmúlt időszakban a magyar szórvány ügye kiemelt témája volt a nemzetpolitikának, ezért is hoztuk létre 2008-ban a Szórvány Tanácsot, amely konzultatív, javaslattevő testületként stratégiát dolgozott ki, prioritásokat jelölt meg egy-egy régió támogatására, s így segítette a kisebbségi létből eredő hátrányok oldását. A testület javaslatai alapján csak az elmúlt évben több mint 350 millió forintot fordítottunk célzottan a szórvány-programokra.
A nemzeti jelentőségű intézmények támogatása mellett természetesen folyamatos volt az oktatási-nevelési, illetve tankönyv támogatások kifizetése, amely nagy segítséget nyújt a gyermekeiket magyar oktatási intézményekbe írató családok számára.
2008 elejétől egy új támogatási forma is segíti a kárpátaljai és a vajdasági magyarokat az anyaországgal való kapcsolattartásban.
A támogatáspolitikában fontos lépés volt, hogy sikerült új alapokra helyezni a Sapinetia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve a Partiumi Keresztény Egyetem finanszírozását. Az egyetemek támogatása 2006 óta a Miniszterelnöki Hivatal költségvetési fejezetéből történik. A MeH, valamint az egyetemek felelős képviselőiből 2008 áprilisában felállított munkacsoport lefektette az egyetemek támogatásának normatív finanszírozásra való áttérésének alapelveit. Ezek közül kiemelendő az, hogy az új támogatási rendszer ötvözi a magyar és román felsőoktatás finanszírozási gyakorlatát; bevezetése fokozatosan történik, a már a rendszerben lévő tandíjmentes hallgatókat hátrányosan nem érintheti. A normatív finanszírozás bevezetésekor új elvárásokat is megfogalmaztunk az egyetemekkel szemben, mint például a saját bevételek növelésének aránya, a tandíjpolitika átalakítása. Az egyetemek támogatása, egyszersmind működtetése az új módszertan alapján kiszámíthatóbbá válik, az intézmények előre tudni fogják azt a támogatási összeget, amelyet egy tanévre (tehát egy adott költségvetési éven túlmutatóan is) megkapnak.
A magyar kormány támogatáspolitikájának fontos eleme a Szülőföld Alap, amely a 2005-ben kezdte meg tevékenységét. A SZA olyan elkülönített állami pénzalapként jött létre, amely támogatást nyújt a szülőföldön való boldoguláshoz, anyagi és szellemi gyarapodáshoz, az anyanyelv és kultúra megőrzéséhez, valamint a Magyarországgal való kapcsolatok ápolásához. Az Alap eddigi működésében a 2009-es esztendő mondható a legeredményesebbnek, a beérkezett pályázatok száma 30%-kal, a támogatott programoké pedig 20%-kal emelkedett. Ezt az állítást támasztja alá az évi 2 milliárd Ft kiosztott támogatás és a mintegy 1800 támogatott program. Az Alap eddigi öt éves működése során összességében 10 milliárd forintot meghaladó forrással támogathatta a külhoni magyarság több ezer projektjét.
A nemzetpolitika másik fontos pillére, a fejlesztéspolitika (elsősorban az Európai Területi Együttműködés adta lehetőségek kiaknázása) vonatkozásában egy tejesen új struktúra kialakítására volt szükség a megújított intézményrendszeren belül. A fejlesztéspolitika révén kialakuló komplex térségfejlesztés eredményeképpen a magyarlakta régiókban élők lehetőségei kibővülhetnek. Ez elősegítheti egyben a többség és a kisebbség együttműködését is. A fejlesztéspolitika, a területi együttműködés nem etnikai alapú, de a fejlesztések valamennyi ott élő közösség életlehetőségeit javíthatják.
2007-ben született döntés arról, hogy a Kormány a külhoni magyar kulturális élet magyarországi megjelenítése céljából kétévente megrendezi a határon túliak kulturális fesztiválját, a Biennálét. A fesztivál terve kiegészíti a magyar-magyar párbeszéd és az együttműködés fórumrendszerének megújítását, melynek keretében az egyfórumú kapcsolattartást egy sokszínűbb, és sokkal hatékonyabb kapcsolatrendszer váltja fel, s ahol a kultúra legalább olyan fontos szerepet játszik, mint a politikai szinten megjelenő kapcsolatok. A szervezők a bemutatott alkotásokon keresztül tudatosítani kívánják a magyar kultúra szerves egységét, segítve egyúttal az egyes területek, művészeti ágak szervesülési folyamatát. Eddig két alkalommal, 2007-ben és 2009-ben került sor a külhoni magyar kultúra seregszemléjére, a rendezvény mindkét alkalommal nagy érdeklődés mellett zajlott és sikerrel zárult.
Felvidék Ma
