Van-e végső igazság? Milyen a gyilkos és milyen az áldozat igazsága? Változhat-e az igazság? Grendel Lajos Bukott angyalok című, az idei könyvhéten megvásárolható, azóta viszont már elfogyott könyvét most Keserű József irodalomtörténésszel beszélgetve mutatta be a Pozsonyban élő író a Magyarság Házában.
A könyv főhőse 1945-ben Németországból leventeként tér vissza szülőföldjére és Pozsony-Ligetfaluban egyetlen túlélője a csehszlovák „győztesek” mészárlásának, amiről – miként azt Grendel Lajos is említette – egészen az 1990-es évek végéig ő sem tudott semmit. Azóta, vagyis majd húsz éve gyűjtött erőt, hogy megírja és erőfeszítéseit a Kalligram Kiadó jóvoltából idén júniusra siker koronázta. Sem a csehszlovák politika, sem a szlovák politika nem számolt el máig azzal, hogy nemcsak leventéket, hanem magyar csecsemőket is gyilkoltak a csehszlovák fegyveresek 1945-ben. És bár a szlovák társadalom napjainkig nem nézett szembe múltjának e részével, a szlovák politika ma már legalább nem tagadja le, hogy mindez megtörtént.
A budapesti publikum előtt folytatott nyilvános beszélgetés mégis nem emiatt, vagyis a felvidéki magyarokat ért gátlástalan 1945 és 1948 közötti brutális csehszlovák állami erőszak miatt, hanem sokkal inkább a későbbi, egészen napjainkig végigkísért emberi sorsok alakulása miatt érdekes, amiben az 1968-as és 1989-es korszakfordulóknak kitüntetett szerep jut.
A Kalligram Kiadó csupán 500 példányban adta ki Grendel Lajos könyvét, amelyek közül 100 került a felvidéki magyar könyvesboltokba, 400 pedig Magyarországra. A könyvhét után még kapható volt, de hamar elfogyott. A Felvidéken mégis könnyebb hozzájutni, mint Magyarországon, amiben alighanem szerepe van annak, hogy az igazságtétel, az elszámoltatás Magyarországon zátonyra futott és az ezzel kapcsolatos problémakör a magyarországi publikumot talán a szlovákiainál is jobban érdekli. A fásultság ellenére a helyzet talán annyival jobb az anyaországban, mint a Felvidéken, hogy itt a kérdést legalább feltették, míg Szlovákiában erre máig nem került sor.
Ezért is jó, hogy a Bukott angyalok szlovák fordítása várhatóan januárra elkészül – legalábbis a könyv szlovák fordítója Grendel Lajosnak erre tett ígéretet – hallhattuk, de ezen kívül meg fog jelenni csehül is a kötet.
Mindenki a maga meztelen valóságában jelenik meg
Furcsa az a könyvbemutató, amelyen nem lehet kapni a könyvet – a mostani ilyen volt. Lesz ugyanitt egy másik is, amikorra ezt a hiányosságot várhatóan pótolják, hiszen a Kalligram decemberre tervezi a második kiadást. Így a Magyarság Házában én is csak kézbe venni tudtam a könyvet, némileg belepillantani, majd ezt követően tettem fel néhány kérdést Grendel Lajosnak.
A Bukott angyalokról sokan állítják, hogy ez Grendel Lajos legjobb műve. Olyan morális kérdéseket feszeget, amelyeket máig sem sikerült megoldanunk – nemcsak a Felvidéken, Magyarországon sem.
Én hosszú ideje készültem erre a regényre és ennél jobban nem tudtam volna megírni. Nemcsak Tocsek és Janák, hanem mindenki a maga meztelen valóságában jelenik meg. Ebből a szempontból én is fontos regénynek tartom, de nem a legjobbnak.
Kinek van igaza? Aki túléli a mészárlásokat, vagy aki belehal?
Ezt én sem tudom. Az viszont biztosan elmondható, hogy természetesen minden nem titkos rendőrnek. Van egy megállapítás, hogy az emberek 90%-a a titkos rendőrség számára nem fontos, de a 10%-a igen és az írók ebbe a megfigyelt kategóriába tartoztak, nemcsak 1989 előtt, hanem 1989 után is.
Akkor Szlovákiában Önök szerencsésebbek, mint idehaza mi, mert Magyarországon az írók közül sokan attól szenvednek, hogy a kutyát sem érdekli, hogy mit mondanak és írnak. Csoóri Sándornak például ez volt az egyik visszatérő panasza.
Szlovákiában kissé más a helyzet, különösen a szlovákiai magyaroknál.