2008-ban javasoltam a Nyitra Megyei Önkormányzatnak, hogy a magyarországi Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) partnereként vállalja három új határátkelő – köztük két új Ipoly-híd – megépítését az Ipoly alsó folyásán. A javaslatom elfogadását követően a partnerek benyújtották közös pályázataikat, amelyeket Brüsszel 10 millió euróval támogatott meg.
Visszatekintés
2009-ben, parlamenti képviselőként nem indultam a megyei választásokon, ami utólag kiderült, nagy hiba volt. Ugyanis a 3. választási időszakban Nyitra megye vezetése a három beruházást hosszabb küzdelmet követően, 2012-ben megbuktatta. Miközben a magyarországi oldalon elkészült a Helemba és Ipolydamásd közötti Ipoly-híd teljes tervdokumentációja, a beruházó megkapta az építkezési engedélyt.
Érsek Árpád, a pozsonyi közlekedési tárca államtitkára javaslatára Pozsony éppen akkor ratifikálta a Helemba és Ipolydamásd közötti, valamint az Ipolypásztó és Vámosmikola közötti Ipoly-hidak kormányközi megállapodását.
Majd 2014-ben, a 4. megyei választási időszak elején, újfent megyei képviselőként leültünk Nyitra megye elnökével, Milan Belicával és megállapodtunk abban, hogy a korábbi három beruházás közül az egyiket felvállaljuk. Elfogadta, hogy legyen az a Helemba és Ipolydamásd közötti híd. Ám két feltételt szabott a beruházás megkezdéséhez: műszaki teherbírása legyen a korábbinál jóval alacsonyabb, ezzel a híd megépítése olcsóbb lesz. Időközben az érintett településen, Helembán is lezajlott a népszavazás a híd ügyében. A szavazáson jelen levők többsége megszavazta a hidat, ám azzal a kitétellel, hogy a közlekedési táblákkal megjelölt terhelhetősége legfeljebb 3,5 tonna legyen. Vagyis a szlovákiai oldalon megszabott feltételek okozták a híd korábbi tervdokumentációjának és hatósági, építkezési engedélyének érvénytelenítését és új tervdokumentáció, valamint új hatósági eljárás megkezdését.
2014-ben Magyarország és Szlovákia kormányfői Szadán megállapodtak abban a 8 határmetszési pontban a 2012-ben kormányközi megállapodásban rögzített 90 határmetszési pontból, amelyek megépítését a 2014 és 2020 közötti uniós programozási időszakban kellene megvalósítani. Örülök annak, hogy időközben Nyitra megyében a folyamatokat olyannyira felgyorsítottuk, hogy a 2017. novemberi határidőig a „szadai listáról” elsőként a Helemba és Ipolydamásd közötti híd megvalósításának pályázatát nyújtották be a partnerek, Nyitra megye és a NIF Zrt. az Interreg irányító hatósága elé. Sőt mi több, a szadai listáról a mai napig ez az egyetlen benyújtott pályázat, noha az uniós programozási időszak 61 százaléka eltelt.
Újabb akadályok – és remények
Időközben a partnerek megállapodtak abban, hogy a tervdokumentáció felújítása és a hatósági engedélyek beszerzése közben módosítani kell a 2012-ben megkötött kormányközi megállapodást Magyarország és Szlovákia között a helembai Ipoly-híd ügyében. Tudtuk, hogy ez hosszú folyamat lesz, ám senki sem gondolt arra, hogy a folyamatba „homokszemek” kerülnek.
Történt ugyanis, hogy a szlovák kormány utóbbi két ülésén, a közlekedési tárca vezetője által benyújtott kormányközi megállapodás szövegét a szlovák kormány nem fogadta el, visszaadta átdolgozásra. Mi lehetett az oka? Netán Érsek Árpád közlekedési tárcavezető nem tudta kellőképpen megindokolni azt, hogy minden változás, minden módosítás a szlovák fél kérésére történt? Vagy más oka van az elutasításnak és újfent visszazökkenünk oda, ahová 2012-ben jutottunk? Akkor Nyitra megye vezetése, most pedig a kormány akasztja meg a helembai Ipoly-híd megépítését?
Reméljük, nem. Reméljük, hogy „áthidalható” műszaki, technikai oka van az átmeneti elutasításnak, és harmadik nekifutásra a kormány elfogadja a közlekedési tárcavezető, Érsek Árpád javaslatát, a kormányközi megállapodás szövegét. Hisszük, nem hónapokba vagy évekbe fog telni, míg ez megtörténik. Máskülönben a híd kivitelezése újra jelentősen elhúzódik vagy megbukik, az pedig senkinek sem válik a hasznára.
(A szerző Nyitra megyei képviselő, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke)