A Tesszáliában született harcos Szent Dömötör hazánkban is nagy tiszteletnek örvendett. Vértanúhalála napjához, október 26-ához számos szokás kapcsolódik. Ezekből ad ízelítőt a Hagyományok Háza összeállítása.
A keleti Szent ábrázolása a piros lovon ülő vitéz, aki dárdájával pogány harcost döf át. A Magyarországon is tisztelt Szent Dömötör (Szent Demeter) arcmása a Szent Korona bizánci részén is helyet kapott. Nevéhez számos népi hagyomány kapcsolódik. A címben szereplő idézet a bizonytalan sorsra utal, de azt is jelentheti, hogy az illető nem veti meg az itókát. A keleti egyházban a harcosok és a pásztorok védőszentjeként tartják számon, nálunk – az ország keleti részében – a pásztorélet hagyományaiban tekintenek fel rá. Neve napját „juhászújévnek” is tartják. A pásztorévad végén a juhászok elszámolnak a gazdáikkal, megkapják bérüket, s a következő évről is beszélnek
„Már két hete, vagy ma három /a számadó gazdám várom /amott jön az, amint látom /fecskeszőrű szamárháton” – olvasható Jagamas János mákófalvi gyűjtésében. Demeter nap a XVI. századtól a cselédek szerződtetési napja volt, itt sem hiányzott az alku, s az azt követő áldomás.
A „dömötörözés” a juhászok körében alakult ki, s napokig tartó mulatságot jelentett. A juhászszámadók felváltva rendezték, s más vidékekről is hívtak számadókat, csőszöket, nobilitásokat, sőt pandúrokat is.
Szegeden az egykori belvárosi Demeter templomból csak a torony maradt meg, de a népünnepélyt minden évben megtartották, a tanyasi pásztorok családjukkal vonultak fel, az ételről az ünneplők, itókáról a város borbírái gondoskodtak.
A háromszéki juhászok legendái szerint e napon a farkasok falkába tömörülnek, s vonyítanak. A nap az időjárás előrejelzésében is szerepet kap: a Demeter-napi hideg szél cudar telet jelent.
A katona alakja is megjelenik máshol: a néphit szerint a Szent Demeter oltalma alatt álló várost a vértanú – a mennyei seregei élén – megóvja az ellenségtől.